EU Riasztási és Együttműködési Hálózat – 2024-es évösszefoglaló

A Riasztási és Együttműködési Hálózat (ACN) 2024-es évre vonatkozó beszámolója alapján a tavalyi évben több mint 9400 bejelentést rögzítettek a tagállamok. Változatlanul a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2024-ben közzétett mintegy 5300 élelmiszerbiztonsági bejelentés 91%-a kötődött élelmiszerekhez. A Magyarországot is érintő 309 RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. 38 esetben volt kifogás hazai gyártású termékkel szemben, a magyar hatóságok pedig kockázatos élelmiszerek kapcsán 63 ügyet indítottak. Az Európai Bizottság a tavalyi évben két új riasztási rendszerrel bővítette a hálózatot: lehetőség nyílt a kedvtelésből tartott állatokat érintő szabálytalanságok, valamint a gazdasági haszonállatok jóllétéhez kapcsolódó ügyek bejelentésére is. A kedvtelésből tartott állatok ügyében Magyarországot 2024-ben 24 ügy érintette, a haszonállatok kapcsán hazánkat érintően mindössze 1 jelzés érkezett.

A közelmúltban közzétett 2024-es összefoglaló alapján a Riasztási és Együttműködési Hálózatban (ACN) történő bejelentések közül továbbra is a RASFF bejelentések száma a legmagasabb. Az elmúlt évekhez viszonyítva az AAC rendszerben jelentett ügyek száma változatlan maradt, míg az FFN rendszer esetében mintegy egyharmados csökkenés volt tapasztalható, többek között az új rendszerek elindítása miatt. Ezzel párhuzamosan a 2023 májusában indult PHN rendszer bejelentéseinek száma jelentős növekedést mutatott, közel háromszorosára emelkedett. A hatóságok közötti együttműködés és információcsere iránti igény növekedésére reagálva, 2024 októberében két új, élőállatokra fókuszáló hálózat kezdte meg működését, a PAN és az AWN, amelyek száma – tekintve az év végi indulást – az összes bejelentéshez képest egyelőre nem volt jelentős.

RASFF
A tavalyi évben összesen 5250 RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Ahogy a korábbi években, úgy most is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt kiemelkedően magas (91%). Csupán a bejelentések töredéke szólt takarmányokról (6%) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (3%). A legtöbb ügyet, azaz a bejelentések 44%-át „tájékoztatásként” indították, 32%-át „határ-visszautasításként” és 24%-át „riasztásként”, míg „hírként” az esetek kevesebb mint 1%-a jelent meg. A bejelentések érdemi része határ-visszautasítás alapján indult, azonban szintén nagy volt a hatósági ellenőrzés vagy a vállalati önellenőrzés miatt tett értesítések száma.

Az Európai Unión belül leggyakrabban a lengyel és a francia termékekkel volt probléma.
2024-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogások peszticiddel szennyezett zöldségek és gyümölcsökre, szalmonella-szennyezett baromfihús és az abból készült termékekre, valamint aflatoxinnal szennyezett diók és azokból készült termékekre, magvakra vonatkoztak. 
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (Salmonella), az összetétel (magas parlagfűmag-tartalom (Ambrosia spp.)) és a növényvédő szerek kapcsán merültek fel problémák.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetében a kioldódások és a nehézfémek jelenléte volt jellemző.

A Magyarországot is érintő 309 RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. Ezek közül 276 élelmiszerhez, 16 takarmányhoz és 15 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kötődött, 38 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben fogalmazódott meg kifogás. A magyar hatóságok 63 kockázatos élelmiszerhez kapcsolódó ügyet indítottak.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomonkövetésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő, magyar előállítású termékekre vonatkozó ügyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában. A közzététel célja, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mihamarabb értesülhessen az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma érdemben nem növekedett az előző évhez képest (3212 db). A legtöbb megkeresést (32%) Németország kezdeményezte, az ügyek 80%-a élelmiszerekkel függött össze.

A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget hibás címkézés vagy megtévesztő állítások, nem megfelelő összetétel, hiányos vagy nem megfelelő dokumentáció vagy annak ellenőrzése, hibás feldolgozási vagy tárolási körülmények, véletlenszerű vagy környezeti szennyeződés, valamint idegen anyagok vagy fizikai veszély miatt. A legtöbb bejelentés zöldségek és gyümölcsökhöz, étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerekhez, valamint élő állatokhoz kapcsolódott.

2024-ben Magyarországot 111 AAC (leggyakoribbak: 53 élelmiszer, 39 élőállat, 13 takarmány) bejelentés érintette, amelyet 16 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérése, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás és illegális kisállatkereskedelem.

FFN
A tavalyi évben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 546 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a nem élelmiszer-előállításra szánt állatokkal kapcsolatos nem megfelelőségek bizonyultak kiemelkedőnek (295 eset), emellett többek között egyéb élelmiszerrel kapcsolatos nem megfelelőségek, élelmiszer szándékos és élelmiszerrel kapcsolatos nyilvántartások meghamisítása, valamint növényvédő szerekkel, állategészségüggyel, állatjóléti és növényegészségüggyel kapcsolatos nem megfelelőségek miatt indult bejelentés. 2024-ben leggyakrabban jelentett országok Törökország, Kína és India voltak.

2024-ben Magyarországot 84 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, amelyből 5 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által tett bejelentések okai a következők voltak: kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével kapcsolatos ügyletek, étrend-kiegészítő és mézzel kapcsolatos problémák. 

PHN
A 2023-ban létrejött növényegészségüggyel foglalkozó rendszerben a tavalyi évben összesen 397 bejelentésre került sor. A legtöbb értesítés-kezdeményezés mint információmegosztás, a növényegészségügyi készenléti tervezésről (226) szólt. A legtöbbet jelentett problémák között szerepeltek a növényi károsítók és nem megfelelő növényútlevelek, valamint a facsomagoló anyagon nem megfelelő ISPM 15 jelölés. A jelentett esetekben leggyakrabban érintett termékkategóriák az ültetésre szánt növények, a zöldség- és gyümölcsnövények, valamint az alátétfák voltak. A zöldség- és gyümölcsnövény kategórián belül a leggyakrabban bejelentett termékek a burgonyagumó (Solanum tuberosum) és a paradicsom szaporítóanyag (Solanum lycopersicum) volt. A problémás termékek származási helyét tekintve a legtöbb bejelentés Hollandia, Olaszország és Spanyolország vonatkozásában történt.

Magyarországot 5 esetben érintette nem megfelelőség, melyből 3 alkalommal hazánk volt a bejelentő tagállam. A magyar hatóság által tett bejelentések okai a következők voltak: Cylas puncticollis megtalálása édesburgonya gumókon; paradicsomfoltos mozaikvírus (ToMMV) Kínából és Indiából származó paradicsommagokon, valamint paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) thaiföldi paprikamagokon.

PAN
A hálózatot 2024 októberében indította el az Európai Bizottság a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabálytalanságok, többek között a feltételezett csalások és az illegális kereskedelem kezelése érdekében. Az ágazatban a legtöbb jogsértés a hiányzó vagy hamis dokumentumokra (egészségügyi bizonyítványok, állatútlevelek és veszettség elleni tesztjelentések, beleértve a hamisított állatorvosi bélyegzőket és aláírásokat, az állatok származásának vagy életkorának megváltoztatását, valamint a hamisított veszettség elleni oltási matricákat), az állatjóléti aggályokra (csonkítást, például fülcsípés és farokkurtítás), valamint az egészségügyi problémákra vonatkozott.

A jelentett 52 db eset nagy részét illegális kereskedelmi tevékenységnek minősítették. Az állatok származása alapján az uniós országok közül elsősorban Románia, Bulgária, Horvátország és Lengyelország érintett, míg a nem uniós országok közül Szerbia, Törökország, Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország.
A PAN rendszer létrejöttét követően Magyarországot tavaly 24 ügy érintette.

AWN
A szintén 2024 októberében létrehozott állatjóléti ügyekkel foglalkozó hálózat elsősorban a gazdasági haszonállatok tagállamokon keresztül történő hosszútávú szállítása során felmerülő állatjóléti problémákra fókuszál, de foglalkozik az állattartó telepen és a vágóhídon történő kezelésükkel is. A tagállamok 3 ügyben tettek bejelentést baromfira, tejelő tehénre és sertésre vonatkozóan. A 2024-es év során 1 hazánkat érintő tagállami jelzés érkezett helytelen szállítási dokumentálás miatt.