EU-jelentés: újabb összefüggések az antibiotikum-használat és az antibiotikum-rezisztencia között

Három EU-ügynökség közös jelentésben számol be az antibiotikum-fogyasztás és a rezisztens baktériumok terjedése közötti kapcsolatról. Az egyértelmű összefüggéseket látva a szakértők szigorúbb antibiotikum-felügyeletet szorgalmaznak.

Az összefoglaló az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) együttműködésének eredményeként jöhetett létre.

Vítenis Andriukaitis egészségért és élelmiszerbiztonságért felelős EU-biztos kiemelte, komplexen kezelendő problémával állunk szemben. „Az antibiotikum-rezisztencia elleni harc három fronton dől el: a humán- és az állatgyógyászatban és a környezetgazdálkodásban. Az EU nemrégiben kiadott antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó Cselekvési Tervében pontosan e részterületek egységes kezelésére hívjuk fel a figyelmet az EU-ban és globális szinten is” – mondta. Andriukaitis hozzátette, az új jelentés igazolja az antibiotikum-fogyasztás és az antibiotikum-rezisztencia közötti kapcsolatot mind az embereknél, mind az élelmiszertermelő állatoknál.

Az összefoglaló három EU-ügynökség szoros kooperációjának eredménye. A vizsgálat kiemeli, hogy az EU-ban továbbra is fontos különbségek vannak az antibiotikum emberi és állati alkalmazása között. A felesleges gyógyszeres kezelés elkerülése révén általánosságban csökkenne a rezisztencia terjedése.

Az élelmiszertermelő állatok gyógykezelése során összességében nagyobb mennyiségű antibiotikumot használnak, mint a humánorvoslásban, de a pontos helyzet országonként és gyógyszertípusonként eltérő.

Egyes bakteriális fertőzések esetén az állatorvosok különösen szívesen folyamodnak az úgynevezett polimixinek alkalmazásához. Ezek közé tartozik a kolisztin, amelyet napjainkban a humán kórházakban is egyre gyakrabban alkalmaznak multirezisztens bakteriális fertőzések kezelésére. Ezért állatgyógyászati alkalmazása esetén fokozott óvatosságra van szükség, csak nagyon indokolt esetben, a baktériumok érzékenységvizsgálatának eredményei alapján használható.

Más antibiotikumokat gyakrabban használnak az emberi, mint az állati gyógyászatban, ilyenek például a harmadik és negyedik generációs cefalosporinok és a kinolonok. A jelentés kitér rá, hogy az embereknél a Salmonella és a Campylobacter eredetű megbetegedések kezelésére használt kinolonok rezisztenciája összefüggést mutathat az állatgyógyászati antibiotikum-használattal. Ezzel szemben a humán E. coli fertőzések esetén a harmadik és negyedik generációs cefalosporinokkal szemben tapasztalt rezisztencia az emberi antibiotikum-használattal hozható összefüggésbe. 

Az összefoglaló következtetései összecsengenek a 2015-ben publikált első jelentés megállapításaival. Mindazonáltal, a jobb minőségű adatok részletgazdagabb elemzést tesznek lehetővé.

A három EU-ügynökség szakértői további kutatásokat javasolnak az antibiotikum-használat és -rezisztencia közötti kapcsolatok feltárására.

Hivatalunk Sali Judit EFSA Focal Pointon keresztül értesül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot érintő hírekről.