Erózióvédelem és gyakorlati bemutatása

Tapasztaljuk, hogy az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. Sajnos, többségében a helytelen gazdálkodási mód, azaz a nem megfelelő agrotechnika választása és alkalmazása idézi elő a problémát. Cikkünkben szemléltetjük azokat a tapasztalatokat, melyekkel a hatósági munkák során találkoztunk az erózió okozta károk megelőzésével, kezelésével kapcsolatban.

Erózió fogalmán a földfelszín valamilyen közeg (víz, levegő, jég) általi lepusztítását értjük. Amennyiben ez a folyamat az emberiség számára hasznosítható (termékeny) talajréteget érinti, talajerózióról beszélünk. A víz által okozott talajpusztulás a vízerózió, a jég pusztító munkája a jégerózió, a szélé a defláció. 

Az erózió kialakulását befolyásoló tényezők:

Csapadék:
o    Az eső mennyisége
o    Az eső cseppnagysága
o    Az eső hevessége
o    Az eső időtartama
o    Az olvadó hó mennyisége
o    az olvadás ideje

Növényborítás:
o    jellege
o    mértéke

Lejtő:
o    meredeksége
o    hossza
o    alakja
o    kitettsége

Talaj:
o    nedvessége
o    vízgazdálkodása
o    szerkezete
o    felszínének érdessége

A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat telepíthetünk, amik a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a termés kiesés és egyéb károk megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat okozhat. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést is okozhatnak a fejlődő növények felületén. A hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:

1.    A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. 
2.    A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése. 
3.    A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
4.    Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.

Ezen lehetőségek előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen.
A fűfélék nyújtják a legjobb védelmet, de a gabona kultúra vetése is enyhíti az erózió mértékét. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények még kisebb felszínvédelmet biztosítanak.  Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.

Az erdősávok, erdőfoltok előnyei, hogy védik a tábla talaját, illetve növényállományát. Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok. Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek. Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást. Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység általi zaj- és porterhelést. Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan. Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.

Az erózió elleni agrotechnikai feladatok rendszerében nagy jelentőségű a folyamatos talajvédő talajművelés. A lejtős földeken a művelés során nagy figyelmet kell szentelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek gátolják a víz felszíni elfolyását és növelik a mélyebb rétegekben is a talaj vízbefogadó és- áteresztő képességét. Ily módon érhető el, hogy a felesleges víz az adott területről felszín alatti áramlással távozzon el.

A lejtős termőhelyeken a szántást a szintvonalak mentén kell végezni. Az ilyen szántás a talaj átlagos vízfelvétele mellett védi a 10,5 %-os (6°) lejtőket az erózió ellen. A meredekebb lejtőkön a termesztés módszerét is az erózió elleni védelem szolgálatába kell állítani (Pl. a növények szalagos termesztése, sűrűvetés). Szántásra a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek a barázdaszeleteket a lejtő irányába fordítják, ily módon csökkentve a talaj lemosódását. Az erősen erodált talajokon és a meredekebb lejtőkön alapművelésre kultivátorokat, vagy lazítókat (kormánylemez nélküli ekéket) ajánlatos alkalmazni. A lejtős földek védelme a szintvonalakkal párhuzamosan húzott, időszakos sáncokkal is javítható. Ezek a sáncok olyan ekékkel alakíthatók ki, amelyeknek az utolsó előtti ekevasán meghosszabbított kormánylemez van. Így minden menetnél 0,15-0,25 m magas sánc keletkezik 0,40 - 0,60 m széles alappal. Az őszi mélyszántáskor végzett sánckialakítás következtében 3-4-szeresére növekedhet a hótakaró vastagsága és a talaj víztartaléka. 

A hatósági tevékenység során szerezett tapasztalatok bemutatása 

Panaszos bejelentést tett 2015 tavaszán a talajvédelmi hatósághoz, hogy egy adott település szántó művelési ágban nyilvántartott földterületére, a földhasználó által bérelt adott település területeiről erózió útján nagy mennyiségű talaj rakódott le, elfedve a humuszos talajfelszínt. Az április végén lefolytatott ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság az erózió elleni védekezés érdekében sűrű térállású növények (gabona) termesztése mellett a terület leginkább erózió-veszélyes részére füvesítést, valamint a lejtő alján lévő lemosódott homok talaj eltávolítását javasolta. Az újabb ellenőrzés során a földrészletekre vonatkozóan a talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a beruházás eredményesen működik, a fű állomány védi a területet a felszín megbontásától, valamint a hordalékképződéstől is. Ezt a hatást fokozza a 3 db lejtő irányba egymás alatt elhelyezett geotextíliás gátrendszer is. A panaszos területén újabb hordalék felhalmozódás nem volt látható. Az egyik gátnál kialakított üledék fogóban csak víz volt, melynek elvezetését szolgáló vápa rendbe tétele és karbantartása a föld tulajdonosának és használójának kötelessége.

Egyik nyugati megyénk talajvédelmi hatóságát 2018. májusában adott község Önkormányzatának polgármestere hivatalos levélben kérte fel talajvédelmi intézkedés tárgyában. A kérelem 10 db önálló helyrajzi számmal megjelölt, a község lakóingatlanok szomszédságában található külterületi szántó művelési ágú termőföldeket érintett. A megnevezett kukoricával bevetett szántóföldekről a rendkívül intenzív csapadékos időjárás lemosta a termőföldet – vetőmaggal, növényvédő szer maradékkal - a lakóingatlanok udvarába és kertjébe. Ennek eredményeként a vízlevezető árkok is betemetésre kerültek. A talajvédelmi hatóság a probléma megoldását a térképen beazonosított termőföldek vízgyűjtő területének talajvédelmi szakértő bevonásával történő lehatárolásával és helyszíni szemlével kezdte meg. A tényállás, illetékesség és hatáskör megállapítását követően a talajvédelmi hatóság határozat formájában kötelezte a termőföld használóit a termőföld védelmi törvényben meghatározott, erózió elleni védekezés folyamatos betartására, a talaj nedvességi állapotának figyelembe vételével. 

A talajvédelmi kötelezettséget több termőföldön is megszegték. Ennek eredménye ismét sárelöntéssel fenyegette a lakóingatlanokat. Ezek után a talajvédelmi hatóság ellenőrző helyszíni szemlét tartott az érintett szántóföldeken, ahol a talajvédelmi felügyelő megállapította, hogy az érintett szántóföldeket a meghatározott hatósági kötelezésnek megfelelően, gabonavetéssel hasznosítják.

A két eset alapján elmondható, hogy az erózió kialakulásának megakadályozására vannak hatékony megelőzési és beavatkozási lehetőségek. A probléma észlelését követően a hatósággal közösen együttműködve, amennyiben szükséges szakértő bevonásával is lehet enyhíteni az eróziós károkat. Mind a két esetben jól bevált módszernek bizonyult a sűrű állású gabonafélék telepítése, vetése a területeken, mivel a víz és a talaj lefolyását is egyben megakadályozzák. Amennyiben további intézkedésekre (műszaki létesítményre) lenne szükség, a hatóság olyan jellegű eróziós védelmet javasol általában, ami nem okoz nagy anyagi terhet a földhasználónak a megvalósítás során, mégis hatékonyan tudja csökkenteni az eróziós kárt a területen. Továbbá fontos a folyamatos ellenőrzés is. A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy az eróziós kártételek kialakulásának megelőzésében az egyik legfontosabb tényező a területen gazdálkodók folyamatos kommunikációja egymással, annak érdekében, hogy a gazdálkodó tisztában legyen a szomszéd területeken tervezett esetlegesen eróziós veszélyt magában hordozó tevékenységekkel, és így időben megfelelő ellenlépéseket tudjon tenni az erózió megelőzése érdekében.