Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek
Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Mit nevezünk epizootiás hemorrhagiás betegségnek?
Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a vadon élős és a háziasított kérődzőket támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes; humán megbetegedést nem okoz.
Milyen tünetek jellemzik a betegséget?
Szarvasokban és szarvasmarhákban idéz elő klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, amely során 6-8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünetek még a sántaság, csökkent tejtermelés, a nyálzás, a nyelv megduzzadása, a kötőhártyagyulladás és az orr- és szájnyálkahártyán kimaródások, fekélyek kialakulása. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélésről és koraellésről szintén beszámoltak a betegség kapcsán, és a szarvasmarhák egy része – akár 10%-a – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést.
Mi okozza?
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD vírus okozza. A vírusnak legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 10-14 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.
Hol fordul elő a betegség?
A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg először, Szardínián és Szicíliában – szinte egyidőben. Nem sokkal később megjelent Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is.
Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.
Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?
A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. Az Európai Unió területén megjelent vírustörzzsel szemben jelenleg még nem áll rendelkezésre vakcina.
Miként előzhető meg a betegség?
Mivel alapvetően szúnyogokon keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a rovarok támadásai elleni védekezés, valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése.
Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?
Az EHD nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.