Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek

Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Mit nevezünk epizootiás hemorrhagiás betegségnek?
Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a vadon élő és a háziasított kérődzőket támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes; humán megbetegedést nem okoz.
Milyen tünetek jellemzik a betegséget?
Szarvasokban és szarvasmarhákban idéz elő klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, amely során 6-8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünetek még a sántaság, csökkent tejtermelés, a nyálzás, a nyelv megduzzadása, a kötőhártyagyulladás és az orr- és szájnyálkahártyán kimaródások, fekélyek kialakulása. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélésről és koraellésről szintén beszámoltak a betegség kapcsán, és a szarvasmarhák egy része – akár 10%-a – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést. 
Mi okozza?
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD vírus okozza. A vírusnak legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 10-14 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. 
Hol fordul elő a betegség?
A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg először, Szardínián és Szicíliában – szinte egyidőben. Nem sokkal később megjelent Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. 
Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) listáján is.
Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?
A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. Az Európai Unió területén megjelent vírustörzzsel szemben jelenleg még nem áll rendelkezésre vakcina.
Miként előzhető meg a betegség?
Mivel alapvetően szúnyogokon keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a rovarok támadásai elleni védekezés, valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. 
Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?
Az EHD nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.