null Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek

Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek

2023. október 18, szerda

Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Mit nevezünk epizootiás hemorrhagiás betegségnek?
Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a vadon élős és a háziasított kérődzőket támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes; humán megbetegedést nem okoz.
Milyen tünetek jellemzik a betegséget?
Szarvasokban és szarvasmarhákban idéz elő klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, amely során 6-8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünetek még a sántaság, csökkent tejtermelés, a nyálzás, a nyelv megduzzadása, a kötőhártyagyulladás és az orr- és szájnyálkahártyán kimaródások, fekélyek kialakulása. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélésről és koraellésről szintén beszámoltak a betegség kapcsán, és a szarvasmarhák egy része – akár 10%-a – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést. 
Mi okozza?
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD vírus okozza. A vírusnak legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 10-14 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. 
Hol fordul elő a betegség?
A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg először, Szardínián és Szicíliában – szinte egyidőben. Nem sokkal később megjelent Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. 
Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.
Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?
A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. Az Európai Unió területén megjelent vírustörzzsel szemben jelenleg még nem áll rendelkezésre vakcina.
Miként előzhető meg a betegség?
Mivel alapvetően szúnyogokon keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a rovarok támadásai elleni védekezés, valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. 
Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?
Az EHD nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.


Friss hírek

2026. február 2, hétfő

A BIONYOM adatok benyújtásának határideje: március 20.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a bioüzemanyag-termelők és forgalmazók figyelmét, hogy a vonatkozó rendeletnek⃰ megfelelően, a 2025. évre vonatkozó BIONYOM adatokat 2026. március 20-án (pénteken) éjfélig kötelező benyújtani. A BIONYOM adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a BIONYOM és BÜHG nyilvántartásból való automatikus törlést és bírságot von maga után

Tovább >

2026. február 2, hétfő

Riaszt a RASFF – összefoglaló a 2025-ös magyar esetekből

Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján 2025-ben Magyarországon több mint 240 kockázatos termék miatt kellett intézkedni. A hazánkat érintő esetek főként zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és az abból készült termékekhez, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 82%-ában külföldi előállítású termék volt érintett.

Tovább >