null Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

A nagy esőzések okozta árvizek, belvizek az óriási anyagi károkon túlmenően élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetnek. A Nébih alábbi tanácsai az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozásoknak szólnak.

Frissítve: 2024.09.17.

Élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent az árvíz, mert:

  • a víz hordalékában szennyező, fertőző anyagok lehettek, ami a víz levonulása után is visszamaradhat és szennyezheti, fertőzheti az élelmiszereket és azok csomagolóanyagait,

  • az életvitelükben megzavart rovarok, rágcsálók és különféle vadon élő állatok az épületekbe húzódhatnak, megtelepedhetnek, szennyezhetik az élelmiszereket,

  • az épületek, eszközök, a tárolt élelmiszerek, takarmányok a vízzel szennyeződhettek, fertőződhettek,

  • a hűtő berendezésekben tárolt élelmiszerek az áramkimaradás miatt megromolhattak,

  • szennyeződhettek az ivóvíz vezetékek, kutak is.

 

Mit kell tenni az érintett területeken az élelmiszerekkel?

A védekezés ideje alatt is és a helyreállítási munkák során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére, az élelmiszerbiztonságra. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés.

  • az árvízzel szennyezett élelmiszerek fogyasztásra nem alkalmasak!

  • az érintett területeken beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, (pl. dió, burgonya, gyökérzöldségek), ha érésük az árvíz idejére esett, és a termést az árvíz elérte, nem szabad felhasználni,

  • az élelmiszereket szárazon, külső szennyeződéstől, rovaroktól, rágcsálóktól védve kell tartani,

  • az áramkimaradás miatt a fagyasztó és hűtőszekrényekben, hűtőkamrákban maradt élelmiszereket, ha felolvadtak és érzékszervi elváltozást nem mutatnak, azonnal fel kell használni, (a felengedett, de még hideg élelmiszer fogyasztható, azonban a fagyasztásból + 5 oC fölé felmelegedett élelmiszer már nem biztonságos!)

  • a vendéglátásban, közétkeztetésben az ételeket fogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagy főzni.

  • a vízzáró csomagolású élelmiszerek (itt elsősorban a konzervekre kell gondolni) esetében a fogyaszthatósági döntést alapos, szinte egyenkénti csomagolás átvizsgálás, biztonságos lemosás, fertőtlenítés után lehet, nagy körültekintéssel meghozni.

  • az élelmiszer, amelynél felmerülhetett a szennyezés, fertőzés gyanúja, fogyasztásra nem alkalmas, oly módon kell kidobni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, (célszerű hypo-val leönteni).

 

Mit kell tenni az élelmiszer-vállalkozások árvízzel érintett ingatlanain, épületeiben?

  • a helyreállítási munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a területre munkavégzés miatt belépő dolgozók védelméről (védőruha, kesztyű, oltások, oktatások!)

  • a terület megtisztításának, fertőtlenítésének nem csupán az épületekre, és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjedni, 

  • a művelt mezőgazdasági területeket, legelőket vegyszerrel fertőtleníteni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását,

  • a takarítást, fertőtlenítést a tiszta övezet felől a szennyezett övezet felé haladva kell kivitelezni,

  • a külső területekről érkező gépjárművek és személyek szennyeződés behordása ellen kerékfertőtlenítők és fertőtlenítő lábtörlők beállításával védeni kell a már megtisztított és fertőtlenített területeket,

  • ha a vízvezeték szennyezése felmerülhetett, a vezetéket és a kutat fertőtleníteni kell, (lásd később) - mindaddig az eszközök mosogatásához és a kézmosáshoz használt vizet fel kell forralni,

  • a szennyeződött és megtisztításra nem alkalmas tárgyakat, a szennyeződött és fogyasztásra nem alkalmas élelmiszereket össze kell gyűjteni és hulladékként kezelni,

  • a védekezésnél használt zsákokat (homokzsák) élelmiszertárolásra később sem szabad hasznosítani,

  • ismételt üzemeléshez a helyiségeket alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni és szellőztetni, az eszközöket, berendezési tárgyakat le kell mosni és fertőtleníteni, a felhasználandó élelmiszerkészleteket nagy felelősséggel át kell vizsgálni,

  • A vízvezeték szennyeződés esetén a hálózatot át kell mosni és fertőtleníteni.

 

Mivel lehet fertőtleníteni?

Legegyszerűbb fertőtlenítőszer a háztartási hypo és a klórmész.

10 liter 40 C-os vízhez 2 dl háztartási hypo, 5 perc áztatási, behatási idővel jó fertőtlenítő hatásfokú.

Jó fertőtlenítőszer a klórmész, melyből felhasználása előtt törzsoldatot kell készíteni, 30 g klórmész + 10 liter víz keverékével.

A fertőtlenítésnél a fertőtlenítőszer koncentráció mellett fontos betartani a behatási időt (áztatás, teljes felületet érő bemerítés).

A textiliák kifőzéssel vagy fertőtlenítőszeres oldatban áztatással fertőtleníthetők.

A bizonytalan minőségű víz csak olyan durva takarításhoz használható, amelyet alapos fertőtlenítés követ.

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel érintkező felületekről le kell öblíteni. Leöblítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet használjon!

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel nem érintkező felületeken (pl. padozat) rajta lehet hagyni.

A szennyezett és nem tisztítható, feleslegessé vált tárgyak elégetése is szóba jöhet, amennyiben annak környezetszennyező hatása nincs.

A vizes fertőtlenítéssel nem kezelhető felületek (pl. gépek) fertőtlenítéséhez fertőtlenítő szakember szükséges, aki gázosítással, hidegködös vagy egyéb kezeléssel fertőtlenít.

A gázosítás, hidegködös eljárás során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére.

 

Kézfertőtlenítés

A vállalkozás által, normál munkamenetben használt kéz-fertőtlenítőszer használható.

 

Az élelmiszer-vállalkozások által üzemeltetett vízhálózat és saját kút fertőtlenítése

Ha a vízhálózat szennyeződhetett, az abból folyó víz nem ivóvíz!

Ivóvíz minőségű víz hiányában a vállalkozásnak tevékenységét saját hatáskörben korlátoznia kell, mérlegelve az élelmiszerbiztonságot!  Például: a higiénés kézmosás megléte mellett (kézmosóknál lajtos kocsiból származó ivóvíz és kézfertőtlenítő) csomagolt élelmiszerek kezelése, kiosztása, értékesítése folytatható.

Ivásra palackozott víz, eszközök mosogatására lajtos-kocsival szállított ivóvíz átmenetileg felhasználható.

A hálózat és kút fertőtlenítése, szükséges átmosása, tisztítása után a víz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni. Negatív vízvizsgálati eredmény hiányában az üzemelést nem szabad megkezdeni.

 

A vállalkozás által üzemeltetett kút fertőtlenítése

30-40 métert nem meghaladó fúrt kút fertőtlenítése

A tározó aknát is és a kutat is ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

  • 1 m3 vízhez 100 ml nátrium hypoklorit-90 –et számolva a fertőtlenítőszert a tározó akna oldalára kell locsolni.

  • 300 ml nátrium hypoklorit-90 –et kell az anyacsőbe önteni, majd a szivattyút többször néhány percig járatni, utána ismét 300 ml nátrium hypoklorit 90-et beönteni, és a vizet a tározóba (akna) szivattyúzni.

24 óra behatási idő után kell a rendszert kiszivattyúzni.

A 30-40 m-nél mélyebb kút fertőtlenítéséhez szakember segítségét vegye igénybe.

 

A vállalkozás által üzemeltetett ivóvíz hálózat, vezetékek mosása, fertőtlenítése

A szennyeződött épületekben a vízvezetéket át kell vizsgálni, a sérüléseket, hibákat ki kell javítani, (a későbbi visszaszívás megelőzése érdekében) majd a hálózatot nagy nyomással át kell mosni, a fent leírt mennyiségű fertőtlenítőszerrel feltölteni, és 24 óra állás után kifolyatni.

A leírt eljárásokat követően célszerű levenni a vízmintát.

 

Kerék és lábfertőtlenítő

Ideiglenes kerékfertőtlenítő készíthető szögvas keretbe szórt fűrészpor segítségével, amelyet fertőtlenítő oldattal (pl, hypo, nátrium hypoklorit -90) nedvesen kell tartani. Lábfertőtlenítésre tálca, láda beállítható.

Figyelem! A nátrium hypoklorit-90 veszélyes anyag, kezelésekor a kémiai biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani!

További segítséget kérhet az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró szerveitől.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >