Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára
A nagy esőzések okozta árvizek, belvizek az óriási anyagi károkon túlmenően élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetnek. A Nébih alábbi tanácsai az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozásoknak szólnak.
Frissítve: 2024.09.17.
Élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent az árvíz, mert:
-
a víz hordalékában szennyező, fertőző anyagok lehettek, ami a víz levonulása után is visszamaradhat és szennyezheti, fertőzheti az élelmiszereket és azok csomagolóanyagait,
-
az életvitelükben megzavart rovarok, rágcsálók és különféle vadon élő állatok az épületekbe húzódhatnak, megtelepedhetnek, szennyezhetik az élelmiszereket,
-
az épületek, eszközök, a tárolt élelmiszerek, takarmányok a vízzel szennyeződhettek, fertőződhettek,
-
a hűtő berendezésekben tárolt élelmiszerek az áramkimaradás miatt megromolhattak,
-
szennyeződhettek az ivóvíz vezetékek, kutak is.
Mit kell tenni az érintett területeken az élelmiszerekkel?
A védekezés ideje alatt is és a helyreállítási munkák során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére, az élelmiszerbiztonságra. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés.
-
az árvízzel szennyezett élelmiszerek fogyasztásra nem alkalmasak!
-
az érintett területeken beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, (pl. dió, burgonya, gyökérzöldségek), ha érésük az árvíz idejére esett, és a termést az árvíz elérte, nem szabad felhasználni,
-
az élelmiszereket szárazon, külső szennyeződéstől, rovaroktól, rágcsálóktól védve kell tartani,
-
az áramkimaradás miatt a fagyasztó és hűtőszekrényekben, hűtőkamrákban maradt élelmiszereket, ha felolvadtak és érzékszervi elváltozást nem mutatnak, azonnal fel kell használni, (a felengedett, de még hideg élelmiszer fogyasztható, azonban a fagyasztásból + 5 oC fölé felmelegedett élelmiszer már nem biztonságos!)
-
a vendéglátásban, közétkeztetésben az ételeket fogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagy főzni.
-
a vízzáró csomagolású élelmiszerek (itt elsősorban a konzervekre kell gondolni) esetében a fogyaszthatósági döntést alapos, szinte egyenkénti csomagolás átvizsgálás, biztonságos lemosás, fertőtlenítés után lehet, nagy körültekintéssel meghozni.
-
az élelmiszer, amelynél felmerülhetett a szennyezés, fertőzés gyanúja, fogyasztásra nem alkalmas, oly módon kell kidobni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, (célszerű hypo-val leönteni).
Mit kell tenni az élelmiszer-vállalkozások árvízzel érintett ingatlanain, épületeiben?
-
a helyreállítási munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a területre munkavégzés miatt belépő dolgozók védelméről (védőruha, kesztyű, oltások, oktatások!)
-
a terület megtisztításának, fertőtlenítésének nem csupán az épületekre, és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjedni,
-
a művelt mezőgazdasági területeket, legelőket vegyszerrel fertőtleníteni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását,
-
a takarítást, fertőtlenítést a tiszta övezet felől a szennyezett övezet felé haladva kell kivitelezni,
-
a külső területekről érkező gépjárművek és személyek szennyeződés behordása ellen kerékfertőtlenítők és fertőtlenítő lábtörlők beállításával védeni kell a már megtisztított és fertőtlenített területeket,
-
ha a vízvezeték szennyezése felmerülhetett, a vezetéket és a kutat fertőtleníteni kell, (lásd később) - mindaddig az eszközök mosogatásához és a kézmosáshoz használt vizet fel kell forralni,
-
a szennyeződött és megtisztításra nem alkalmas tárgyakat, a szennyeződött és fogyasztásra nem alkalmas élelmiszereket össze kell gyűjteni és hulladékként kezelni,
-
a védekezésnél használt zsákokat (homokzsák) élelmiszertárolásra később sem szabad hasznosítani,
-
ismételt üzemeléshez a helyiségeket alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni és szellőztetni, az eszközöket, berendezési tárgyakat le kell mosni és fertőtleníteni, a felhasználandó élelmiszerkészleteket nagy felelősséggel át kell vizsgálni,
-
A vízvezeték szennyeződés esetén a hálózatot át kell mosni és fertőtleníteni.
Mivel lehet fertőtleníteni?
Legegyszerűbb fertőtlenítőszer a háztartási hypo és a klórmész.
10 liter 40 C-os vízhez 2 dl háztartási hypo, 5 perc áztatási, behatási idővel jó fertőtlenítő hatásfokú.
Jó fertőtlenítőszer a klórmész, melyből felhasználása előtt törzsoldatot kell készíteni, 30 g klórmész + 10 liter víz keverékével.
A fertőtlenítésnél a fertőtlenítőszer koncentráció mellett fontos betartani a behatási időt (áztatás, teljes felületet érő bemerítés).
A textiliák kifőzéssel vagy fertőtlenítőszeres oldatban áztatással fertőtleníthetők.
A bizonytalan minőségű víz csak olyan durva takarításhoz használható, amelyet alapos fertőtlenítés követ.
A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel érintkező felületekről le kell öblíteni. Leöblítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet használjon!
A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel nem érintkező felületeken (pl. padozat) rajta lehet hagyni.
A szennyezett és nem tisztítható, feleslegessé vált tárgyak elégetése is szóba jöhet, amennyiben annak környezetszennyező hatása nincs.
A vizes fertőtlenítéssel nem kezelhető felületek (pl. gépek) fertőtlenítéséhez fertőtlenítő szakember szükséges, aki gázosítással, hidegködös vagy egyéb kezeléssel fertőtlenít.
A gázosítás, hidegködös eljárás során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére.
Kézfertőtlenítés
A vállalkozás által, normál munkamenetben használt kéz-fertőtlenítőszer használható.
Az élelmiszer-vállalkozások által üzemeltetett vízhálózat és saját kút fertőtlenítése
Ha a vízhálózat szennyeződhetett, az abból folyó víz nem ivóvíz!
Ivóvíz minőségű víz hiányában a vállalkozásnak tevékenységét saját hatáskörben korlátoznia kell, mérlegelve az élelmiszerbiztonságot! Például: a higiénés kézmosás megléte mellett (kézmosóknál lajtos kocsiból származó ivóvíz és kézfertőtlenítő) csomagolt élelmiszerek kezelése, kiosztása, értékesítése folytatható.
Ivásra palackozott víz, eszközök mosogatására lajtos-kocsival szállított ivóvíz átmenetileg felhasználható.
A hálózat és kút fertőtlenítése, szükséges átmosása, tisztítása után a víz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni. Negatív vízvizsgálati eredmény hiányában az üzemelést nem szabad megkezdeni.
A vállalkozás által üzemeltetett kút fertőtlenítése
30-40 métert nem meghaladó fúrt kút fertőtlenítése
A tározó aknát is és a kutat is ki kell tisztítani és fertőtleníteni.
-
1 m3 vízhez 100 ml nátrium hypoklorit-90 –et számolva a fertőtlenítőszert a tározó akna oldalára kell locsolni.
-
300 ml nátrium hypoklorit-90 –et kell az anyacsőbe önteni, majd a szivattyút többször néhány percig járatni, utána ismét 300 ml nátrium hypoklorit 90-et beönteni, és a vizet a tározóba (akna) szivattyúzni.
24 óra behatási idő után kell a rendszert kiszivattyúzni.
A 30-40 m-nél mélyebb kút fertőtlenítéséhez szakember segítségét vegye igénybe.
A vállalkozás által üzemeltetett ivóvíz hálózat, vezetékek mosása, fertőtlenítése
A szennyeződött épületekben a vízvezetéket át kell vizsgálni, a sérüléseket, hibákat ki kell javítani, (a későbbi visszaszívás megelőzése érdekében) majd a hálózatot nagy nyomással át kell mosni, a fent leírt mennyiségű fertőtlenítőszerrel feltölteni, és 24 óra állás után kifolyatni.
A leírt eljárásokat követően célszerű levenni a vízmintát.
Kerék és lábfertőtlenítő
Ideiglenes kerékfertőtlenítő készíthető szögvas keretbe szórt fűrészpor segítségével, amelyet fertőtlenítő oldattal (pl, hypo, nátrium hypoklorit -90) nedvesen kell tartani. Lábfertőtlenítésre tálca, láda beállítható.
Figyelem! A nátrium hypoklorit-90 veszélyes anyag, kezelésekor a kémiai biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani!
További segítséget kérhet az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró szerveitől.