null Élelmiszer, élelmiszerbiztonság

Élelmiszer, élelmiszerbiztonság

Az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte az érdeklődés előterébe került és az Európai Unióban is prioritást élvez. Jogos elvárás, hogy az elfogyasztott élelmiszer ne károsítsa, hanem támogassa egészségünket. A lakosság jelentős részét aggasztják az élelmiszerekben esetlegesen található kórokozók és vegyi anyagok, beleértve a növényvédőszer-, állatgyógyszer maradékokat, adalékanyagokat, az elszennyeződött környezetből bekerülő káros anyagokat. Mások az új technológiák eredményeitől tartanak, és különös aggodalommal követik a genetikailag módosított élelmiszerek piacra kerülését.

A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya*

Az élelmiszer által közvetített megbetegedések döntő része az ételek helytelen, nem biztonságos módon történő elkészítésére vezethető vissza, az élelmiszer előállító vállalkozásoknál és magánháztartásokban egyaránt, mely egy kis odafigyeléssel megelőzhető. Íme, a recept hozzá:

1. Kifogástalan alapanyag, tiszta ivóvíz

A lejárt minőség-megőrzési idejű, romlásnak, penészedésnek indult élelmiszerekben mérgező anyagok képződhetnek. A nyersanyagok, egyes helyeken a víz és a belőle készült jégkocka is veszélyes kórokozókat, ártalmas vegyi szennyeződéseket tartalmazhatnak. A nyersanyagok gondos kiválasztása, alapos tisztítása, a mosás, hámozás a veszélyt csökkenti .

Ezért:

• Csak friss, ép, egészséges nyersanyagot vásároljon megbízható helyről!

• Ellenőrizze a termék minőség-megőrzési, fogyaszthatósági idejét!

• Csak pasztőrözött vagy felforralt tejet igyon!

• A zöldséget, gyümölcsöt alaposan tisztítsa, mossa meg! Különösen, ha nyersen fogyasztja.

• Sütéshez, főzéshez, konyhai munkához csak tiszta ivóvizet használjon!

• Ne fogyasszon el a szokásostól eltérő ízű, szagú, állagú élelmiszert!

2. Tiszta konyha, tiszta kéz

Az emberi és állati szervezetben, valamint a környezetükben szabad szemmel nem látható kórokozók (mikrobák) találhatóak. Ezek rákerülhetnek a kézre, edényekre, eszközökre, felületekre is, és az élelmiszerrel a szervezetünkbe jutva megbetegedést (élelmiszer-fertőzést, -mérgezést) okozhatnak.

Ezért:

• Mindig alaposan mosson kezet az ételkészítés előtt és munka közben is!

• WC-használat, dohányzás után csak kézmosást követően nyúljon élelmiszerhez!

• Ételkészítéshez használt edényeket, eszközöket, élelmiszerrel érintkező felületeket alaposan mossa el, öblítse le!

• Tartsa távol a konyhától és az ételektől a rovarokat, rágcsálókat, de kedvenc háziállatait is!

3. Kész ételek elkülönítése a nyersanyagoktól

A nyershúson (sertés-, marha-, baromfi hús, halak, egyéb vízi élőlények) és a kicsurgó húslében súlyos megbetegedést okozó baktériumok lehetnek, melyek az előkészítés és tárolás során átkerülhetnek a már fogyasztásra kész élelmiszerbe. Kórokozó mikrobák egyéb tisztítatlan nyersanyagokon, különösen a földdel szennyeződött, vagy szennyvízzel öntözött zöldségféléken is előfordulhatnak.

Ezért:

• Rendkívül fontos a nyers húsok elkülönítése minden más élelmiszer-alapanyagtól, elsősorban a fogyasztásra már kész ételektől – már bevásárláskor és az áruk hazaszállítása során is.

• A nyersanyagok tisztítására, szeletelésére használt kést, vágódeszkát más célra, főként a már kész élelmiszerek, ételek szeletelésére ne használja!

• A kész ételeket úgy tárolja, hogy a nyersanyagokkal vagy azok mosására, tárolására használt edényekkel ne érintkezhessenek, azoktól ne szennyeződhessenek!

• A zöldséget, gyümölcsöt jól mossa meg!

4. Alapos sütés, főzés

Az alapos sütés-főzés elpusztítja az egészségre veszélyes kórokozókat. Ehhez szükséges, hogy az étel teljes mennyiségben felforrjon, belső, ún. maghőmérséklete 2 percre elérje a 75 °C-ot. Az egész baromfi, nagydarabban hőkezelt húsok, a darált húsból készülő, illetve göngyölt húsok belsejének alapos átforrósodása különös figyelmet igényel.

Ezért:

• A hús-, baromfi -, tojás- és halételeket alaposan át kell sütni, főzni!

• A sütés-főzés akkor alapos, ha az étel felforr, a tojásétel megszilárdul, a hús belseje is szemmel láthatóan jól átsült, a belőle megszúrásra szivárgó lé tiszta, nem rózsaszín, nem véres. Ehhez az étel belsejének el kell érnie a 70-75 °C-ot, mely ételhőmérővel is ellenőrizhető.

• A korábbról megmaradt ételt fogyasztás előtt mindig forrósítsa, forralja át! A meglangyosítás, melegítés nem elegendő. Az ételmaradékban a baktériumok már felszaporodhatnak, de ismételjük, az alapos átsütés-főzés (átforralás) elpusztítja azokat!

5. Gyors lehűtés, hűtött tárolás

A baktériumok a konyhai hőmérsékleten rohamosan szaporodnak, ezáltal súlyos betegségekhez vezethetnek. Néhány órányi szobahőmérsékleten való tárolás már veszélyes lehet. Hidegben a baktériumok szaporodása lelassul vagy leáll.

Ezért:

• Ha a megmaradt ételt későbbre akarja eltenni, azonnal hűtse le, és minél előbb tegye hűtőszekrénybe.

• Akkor hatásos a hűtés, ha a húsokat, tejet 5 °C alatt tudja tárolni, a zöldségek, gyümölcsök számára ennél magasabb (10-15 °C) előnyösebb. A hűtőszekrény hőfokát hőmérővel ellenőrizze!

• A hűtőbe a termékeket úgy tegye be (dobozban vagy más csomagolásban), hogy egymást ne szennyezhessék!

• A fagyasztott élelmiszereket ne szobahőmérsékleten, hanem hűtőben engedtesse fel!

• A részben, vagy teljesen felengedett élelmiszert újból ne fagyassza le!

• Hűtőszekrényben se tárolja 2-3 napnál tovább az ételt!

*Készült az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) ajánlásai alapján

A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >