Vissza

EFSA vélemény az élelmiszerekben előforduló brómozott égésgátló anyagok egy csoportjáról

EFSA vélemény az élelmiszerekben előforduló brómozott égésgátló anyagok egy csoportjáról

EFSA vélemény az élelmiszerekben előforduló brómozott égésgátló anyagok egy csoportjáról

Megjelent az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó (CONTAM) szakbizottságának brómozott fenolos vegyületekre és származékaikra vonatkozó véleménye.

Az égésgátlók közé tartoznak a tüzek megelőzésére vagy legalább fejlődésük lelassítására használt vegyületek széleskörű és változatos csoportjai. A brómozott égésgátló anyagok (brominated flame retardants, BFR) csoportja egy sor - különböző fizikai-kémiai tulajdonságú és felhasználású - vegyi anyagot tartalmaz. Ezeket sokféle fogyasztói és kereskedelmi termékhez adják hozzá, hogy javítsák azok tűzállóságát. A BFR fő csoportjai: brómozott biszfenolok, difenil-éterek, ciklododekánok, fenolok és ftálsav származékok.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2009 decemberében a BFR-ekre vonatkozó adatgyűjtési felhívást adott ki. Az adatok értékelését a különböző polibrómozott vegyület csoportokra több lépésben végezték.

Az EFSA az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó szakbizottsága (Panel on Contaminants in the Food Chain, CONTAM) 2012. április 16-án kiadott véleményében a brómozott fenolos vegyületekre és származékaikra (kivéve a tetrabróm-biszfenol A (TBBPA) és a TBBPA származékok) fókuszál.

A brómozott fenolokat és származékaikat gyanták és poliészter polimerek nagy választékában használják égésgátlóként. Több brómozott fenol a tengeri környezetben természetesen is előfordulhat.

Az EFSA adatgyűjtési felhívására - brómozott fenolok és származékaik előfordulási szintjeire vonatkozóan - nem érkezett adat. Halak és más tengeri élelmiszerek esetén - korlátozott számban - irodalmi adatok állnak rendelkezésre. Az európai adatok azt mutatták, hogy a brómozott fenolok közül a 2,4,6-tribrómfenol (2,4,6-TBP) jelenléte dominál. Egyes halak (pl. sügér) húsában <0,03-3,5 ng/g közötti 2,4,6-TBP szintekről számoltak be, míg magasabb szinteket közöltek kék kagylók (3,2-13 ng/g) és tőkehalmáj (86 ng/g) esetén. Ezek az adatok csak egy élelmiszercsoportot (halak és más tenger gyümölcsei) fednek le, ezért a normál lakosságra nem lehetséges érdemi expozícióbecslést végezni. PRk felderítésére, hogy a 2,4,6-TBP étrendi bevitelével kapcsolatosan felmerül-e egészségi aggály, a CONTAM szakbizottság készített egy kísérleti expozícióbecslést egy specifikus - halakat, puhatestűeket és rákféléket nagy mennyiségben fogyasztó - felnőtt csoportra. Ennél a fogyasztói csoportnál a legrosszabb esetet figyelembe véve a becsült expozíció napi 40 ng/testtömeg kg.
Az anyatejben lévő brómozott fenolok mennyiségére vonatkozó kevés adat nem teszi lehetővé a kockázatértékelést az anyatejjel táplált csecsemőknél. Abból a célból, hogy egy közelítő elképzelés legyen az anyatejen keresztüli expozíció nagyságrendjéről, egy norvég elegytej minta 2,4,6-TBP adatai alapján becsülték a bevitelt. Három hónapos szoptatott csecsemők esetén, átlagos anyatejfogyasztással számolva (naponta 800 ml), az anyatejjel történő 2,4,6-TBP expozíció 3 ng/ttkg/nap. A nagy anyatejfogyasztó csecsemőknél (1200 ml/nap) a napi bevitel 4 ng/ttkg lenne.

A korlátozott számú toxikokinetikai adatok arra utalnak, hogy a patkányoknak szájon át adagolt 2,4,6-TBP gyorsan felszívódik, eljut a különböző szövetekhez, megjelenik a vesében, tüdőben és a májban, valamint 48 órán belül, főleg a vizelettel ürül.

A brómozott fenolok toxicitására vonatkozó adatok általában hiányoznak, és a kevés információ legtöbbje a 2,4,6-TBP-re érhető el. A fő célszervek (a patkányokon végzett néhány rövid távú orális toxicitási vizsgálatnál) a máj és a vesék voltak. Egy ismételt dózisú orális toxicitási vizsgálatban, mely egy reprodukciós/fejlődési toxicitási szűrővizsgálattal párosult, a 2,4,6-TBP-re megállapított NOAEL (állatkísérletekben még semmilyen megfigyelhető káros elváltozást nem okozó) 100 mg/ttkg/nap.

A 2,4,6-TBP nem okozott génmutációt bakteriális sejtekben, de kiváltott kromoszóma rendellenességet emlős sejtekben. Az egerek csontvelőjében in vivo nem tapasztaltak emelkedett mikronukleusz képződést. Hosszú távú toxicitási vagy karcinogenitási vizsgálatok a 2,4,6-tribrómfenolra nem állnak rendelkezésre.
A CONTAM Panel a lehetséges egészségi kockázat értékelésére összevetette a 2,4,6-TBP-re vonatkozó 100 mg/ttkg-os NOAEL-t a halakat, puhatestűeket és rákféléket nagy mennyiségben fogyasztók 40 ng/ttkg/nap-i legrosszabb esetű étrendi bevitelével. A két szint/érték közötti nagy (hat nagyságrend) különbség alapján nem valószínű, hogy a jelenlegi étrendi kitettség a 2,4,6-tribrómfenolra Európában egészségi aggodalmat vetne fel.

Az átlagos vagy nagy mennyiségű anyatejjel táplált csecsemőknél körülbelül hét nagyságrendű eltérést becsültek az expozíció és a NOAEL között. Bár az expozícióbecslés csak egy norvég elegytej mintán alapult, ez a különbség olyan nagy, hogy a CONTAM Panel véleménye szerint nem valószínű, hogy Európában a szoptatáson keresztüli 2,4,6-TBP expozíció egészségi aggályt jelenthet.

Mivel más brómozott fenolokra vagy származékaikra vonatkozó kockázatbecslés - adatok hiányában - nem lehetséges, az EFSA szakbizottsága azt javasolta, hogy információk szükségesek a termelési mennyiségre és a brómozott fenolok használatára vonatkozóan, valamint az előfordulási adatokra élelmiszerekben, különösen tengeri eredet esetén.


Átlagos (0 Szavazatok)