Codex Alimentarius

Az élelmiszerek legfontosabb összetevőit, illetve idegen anyag tartalmának maximálisan elfogadható szintjét szabályzó nemzetközi szabványok, irányelvek és útmutatók kidolgozására az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, közismert rövidítéssel a FAO) és az Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization, WHO) 1963-ban létrehozta a Codex Alimentárius Főbizottságot (CAC). A Bizottság által kidolgozott különféle dokumentumok összessége a Codex.

Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául szolgálnak, így a Codex a világ élelmiszer-szabályozásának összefogó központjává vált.

A Codex Alimentarius lehetőséget ad a világ valamennyi országa számára, hogy aktívan részt vehessenek az élelmiszerekre vonatkozó szabványok megalkotásában, harmonizációjában és alkalmazásában.

A CAC-nak jelenleg 26 szakbizottsága és munkabizottsága van. A bizottságok munkájában 187 tagország és az Európai Unió delegált képviselői, valamint megfigyelőként különböző nemzetközi szervezetek vesznek részt. Ülésein a világ legjobb szakemberei találkoznak, vitatkoznak és jutnak a különböző kérdésekben egyezségre. A döntések konszenzussal születnek, vagyis minden fél hozzájárulása szükséges a döntések elfogadásához. Az így született dokumentumokat az egész világ ismeri és alkalmazza. A Codex Alimentarius egyedülálló lehetőséget teremt a világ valamennyi országa számára a nemzetközi közösséghez való csatlakozásra annak érdekében, hogy aktívan részt vehessenek az élelmiszerekre vonatkozó szabványok megalkotásában és harmonizációjában, valamint nemzetközi szinten is biztosíthassák azok alkalmazását.

A CAC szabványai és egyéb dokumentumai a nemzeti szabályzásban nem kötelező érvényűek, de referenciaként szolgálnak vitás esetekben az élelmiszer-higiéniai és -biztonsági kérdésekben a Világkereskedelmi Egyezmény keretében létrehozott Egészségügyi és Növény-egészségügyi Egyezmény (SPS Agreement) alapján. Ezáltal döntő szerepet játszanak a fogyasztók egészségének védelmében, egyúttal biztosítják a termelői érdekeltség figyelembevételét, a tisztességes kereskedelem megvalósítását.

A Codex szabványok és irányelvek kidolgozása több lépésben történik. Az alapdokumentumokat a FAO és a WHO független szakértői vagy megbízott munkacsoportok dolgozzák ki, melyet a Codex Szakbizottságok legalább két körben megvitatnak, szükség szerint módosítják azokat és, ha a bizottságon belül egyetértés van, felterjesztik a Főbizottságnak jóváhagyásra. Szavazásra csak kivételes esetben, például a fő tisztségviselők választásakor kerül sor, ekkor minden tagország egy szavazattal rendelkezik.

Az eljárásrend 8 lépésből áll. Nagyfokú egyetértés esetén a szakbizottság már az 5. lépésben javasolhatja a dokumentum elfogadását. Minden munkát a Főbizottság (CAC) engedélyez vagy hagy jóvá. A Főbizottság évente egyszer ülésezik, felváltva az anyaszervezetek székhelyein (Genfben és Rómában).

A Főbizottság stratégiai tanácsadó testülete a Végrehajtó Bizottság (CCEXEC), ahol kritikusan áttekintik az összes folyamatban lévő munkát.

A Codex napi működését Titkárság segíti. A működési rendet az Eljárási Kézikönyv (Procedural Manual) szabályozza. Az eljárások kialakításában fontos szerepet kap az Általános Elvek Szakbizottság (CCGP).

Magyarország 1963 óta aktív résztvevője ennek a munkának, és a magyar élelmiszerjogba fokozatosan beépítésre kerültek a Codex dokumentumok előírásai. Ennek a folyamatnak a kedvező következményeit a magyar élelmiszerjog uniós harmonizációja idején lehetett a legjobban érzékelni: a magyar élelmiszeripar minden különösebb megrázkódtatás nélkül át tudta venni az EU joganyagát.

A Codex 1972-ben, aktív munkájának elismeréseként, Magyarországra bízta az egyik igen fontos szakbizottság, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság (CCMAS) titkárságát és a bizottság üléseinek a megrendezését. Az ülés elnöke Dr. Hibbey Marót (FM), alelnöke Dr. Zentai Andrea (NÉBIH).

A Codex szabályai szerint a tagországoknak meg kell neveznie egy Kapcsolattartó Pontot (Codex Contact Point). Ezen keresztül érkezik, illetve kerül továbbításra minden információ az adott országból a Codex Titkárságához. E feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi, mely a hatályos törvények szerint az élelmiszerlánc-biztonság tudományos szerve.

A nemzeti kapcsolattartó pont lényeges résztvevője a Codex Alimentarius Bizottság munkájának, mivel a tagországok kormányaival és szervezeteivel, hatóságaival, a Codex Nemzeti Bizottságaival lehetővé teszi és egyszerűsíti a kétoldalú kommunikációt, és nemzeti szinten figyelemmel kíséri a Codex Alimentáriusszal kapcsolatos munkákat:

• továbbítja a munka dokumentumokat, kiadványokat és jelentéseket a nemzeti szakbizottságoknak;

• a magyar szakbizottságok által kialakított, állásfoglalásokat az Európa Tanács az Európai Közösségnek a Codex Alimentarius Bizottsághoz való csatlakozásáról szóló 2003/822/EK határozatának megfelelően továbbítja az FM-nek illetve közvetlenül megküldi a Codex Titkárságnak;

• hivatalosan bejelenti a különböző szakbizottsági üléseken résztvevő magyar szakembereket;

• szervezi az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság éves üléseit, és szükség esetén adminisztratív segítséget is nyújt a résztvevőknek.

Bővebben:

http://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/en/
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex