null Az étkezési tojás hatósági ellenőrzésének tapasztalatairól, különös tekintettel

Az étkezési tojás hatósági ellenırzésének tapasztalatairól, különös tekintettel

A NÉBIH, mint élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság Magyarországot átszövı hálózatával a szántóföldtıl az asztalig felügyeli a teljes élelmiszer láncolatot. A Hivatal szervezeti felépítése a lánc szemléletet tükrözi: a más és más szakirányú képesítéssel rendelkezı munkatársak (csak néhány példát említve: állatorvos, orvos, agrármérnök) mindannyian egy-egy láncszemhez kapcsolódva végzik munkájukat, melynek elsıdleges célja, hogy a vásárlók asztalára biztonságosan fogyasztható élelmiszer kerüljön és kiszőrje a nem megfelelıségeket. A felügyeleti munkát nagymértékben segítik a hálózat laboratóriumai. Nem megfelelı egy termék (non-compliance) ha nem teljesíti a jogszabályokban – a hazai szabályokon túlmenıen beleértve az Európai Közösség szabályait is - foglalt elıírásokat, amely lehet egy folyamat nem megfelelıségének (non-conformity) következménye. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal feladatkörébe tartozik az étkezési tojás termelésének, forgalmazásának hatósági felügyelete is. Az étkezési tojás szektorra vonatkozóan Európai Közösség – valamennyi tagállamban kötelezıen alkalmazandó - szabályai az elmúlt 3-4 évben több változást hoztak. A házityúk tojóállományokban a szalmonella gyérítési program a közösségi elıírások alapján 2008-ban indult be, de a hazai jogszabályok már 2002-tıl arra ösztönözték a baromfi tartókat, hogy az élıállat állományok fertızöttségének csökkentése révén erıfeszítéseket tegyenek a baromfi termékek - így az étkezési tojás - fogyasztásából származó emberi megbetegedések megelızésére.

Az elmúlt 5 évben hány esetben tapasztaltak szalmonella fertőzést a boltban, piaci viszonteladóknál és az őstermelőknél kapható tojásoknál?

Az elmúlt években a NÉBIH (illetve jogelődjének) hatósági laboratóriumai által elvégzett tojás szalmonella vizsgálatok adatait az alábbi táblázat mutatja.

2005-ig egy tételből 1 db tojás került csak vizsgálatra, ezután a kimutatás megbízhatóságának fokozása miatt tételenként legalább 5- 10 db tojás került vizsgálatra. Sajnos arra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, hogy a mintavételek hány százaléka történt boltokban, piacokon illetve őstermelőknél.

A következő táblázat a tojások 2004-2009. közötti szalmonella vizsgálatának adatait mutatja be (forrás: NÉBIH):

Év

Mintázott tételek száma

Szalmonella pozitív tételek száma

Vizsgált tojások száma

2004

489

0

489

(1 db/téte)

2005

41

0

41

(1 db/tétel)

2006

54

0

540

(10 db/ tétel)

2007

236

2

1570

(5 vagy 10 db/tétel)

2008

846

3

8460

(10 db/tétel)

2009

449

0

4490

(10 db/tétel)

Összesen

2115

5

15590


Megfigyelhető-e valamilyen tendencia ezzel kapcsolatban? Főleg hol/mikor jellemző a fertőzött termék előfordulása? Mivel magyarázható ez?

Az árutojás-termelő állományok szalmonella fertőzöttségének csökkentése Magyarországon 2002-ben elkezdődött.

Az Európai Unió élelmiszer-biztonság fokozása terén tett intézkedéseiben is kiemelt hangsúlyt kap a szalmonellózisok elleni védekezés. A tagállamoknak 2008. január 1- től nemzeti ellenőrzési program keretében csökkenteni kell az árutojás-termelő állományok szalmonella fertőzöttségét. Az állatállományok szintjén folyó védekezési programok, a tojótyúkok szalmonella elleni vakcinázása eredményeként folyamatosan csökken a szalmonella pozitív állományok aránya.

Az elmúlt évek vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy Magyaroszágon nagyon ritkán (az elmúlt 6 évben a vizsgált tételek összesen 0,2%- ában) előfordult salmonella. A nagyobb mintaszámú évek adatait (2007-2009) figyelembe véve úgy tűnik, hogy csökkenő tendencia figyelhető meg, ennek igazolásához azonban további évek vizsgálataira lesz még szükség.

Szalmonella fertőzött tojás vásárlásának kockázata ugyan alacsony, azonban előfordulhat, emiatt a fogyasztónak tájékozottnak kell lenni a tojásvásárlás, -tárolás, -felhasználás alapvető higiéniai szabályaival. A jogszabály változások érintették a tojások tárolására, jelölésére vonatkozó előírásokat is.

A következőkben a változásukról közlünk a fogyasztók számára hasznos információkat. A tojásokat lehetőleg állandó hőmérsékleten kell tárolni és szállítani, és a végső fogyasztónak történő értékesítés előtt általában nem kell hűteni. A tojásokat minőség szerint osztályozni kell (A. és B. osztály) Az osztályozást, a csomagolást és a csomagolás jelölését kizárólag csomagoló központok végezhetik. B. osztályú tojás csak az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállítható. Az A. minőségi osztályú tojásokat tömeg szerint is osztályozni kell, kivéve az élelmiszeripari és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállított tojás esetében. A tojásokat és a tojást tartalmazó csomagokat jelölni kell. A tojást a termelőhelyen kell megjelölni (vagy az első csomagolóközpontban, ahová a tojást a termelés helyéről elszállítják). Az A. osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni. 3

A termelői kód felépítése a 74/2003 (VII.1.) FVM rendelet 2. sz. melléklete alapján:
 a.) az állattartási technológia kódja
   • 1: szabadtartás
   • 2: alternatív tartás
   • 3: ketreces tartási rendszer
   • 4: ökológiai tartás
 b.) Magyarország ISO kódja
 c.) megye kód
 d.) az állategészségügyi kerület sorszáma
 e.) a tojótyúk jelölés: „T”
 f.) az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben
 g.) „/” jel után az istállók száma

A termelői kódot legalább 2 mm magas betűkkel és számokkal kell feltüntetni a tojáson.

A TOJÁSOKON TALÁLHATÓ JELÖLÉS állattartási technológia
 1 = szabad
 2 = alternatív
 3 = ketreces
 0 = ökológiai
országkód megye v. főváros kódja
állategészségügyi kerület sorszáma
állattartó telep sorszáma a kerületben
/ jel után az
2HU172T02/8 istállók száma
tyúktojás jele

VPRk-e vizsgálataik azzal kapcsolatban, hogy a boltban, vagy őstermelőknél kapható tojások nem olyan tartásból származtak, mint ami a dobozon/pecséten fel volt tüntetve? Fogyasztóként hogy lehet kivédeni az ilyen félretájékoztatást?" A helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló 83/2005 (IX.17.) FVM rendelet alapján legfeljebb 50 db tojótyúk tartása esetén a tojást nem kell jelölni, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a származási gazdaság nevét és címét. A piacon árusító kistermelők tevékenységét a 14/2006 (II.14.) FVM-EüM-ICSSZEM rendelet szabályozza, mely szerint a kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást árusíthat. A hatósági ellenőrzések során ritkán tapasztalt hiba, hogy a 4 rendelet előírásánál nagyobb mennyiséget árusítnak, ekkor viszont már jelölni kell a tojást. A mennyiség túllépése abból adódik, hogy nem kistermelői a tojás, amit a kistermelő a piacon árul. Ilyen esetekben hatósági eljárást kezdeményeztünk a kistermelő ellen. A csomagolóközpontok osztályozzák és csomagolják a tojást, a csomagolást pedig jelöléssel látják el, és rendelkeznek az ehhez szükséges technikai felszereléssel. Működésüket az illetékes hatóság engedélyezi és azonosító kódot rendel az olyan létesítményhez, amely alkalmas a tojás minőség és tömeg szerinti osztályozására.

A csomagolt (un. „dobozos”) tojás jelölése:

  „A.” osztályú tojás:

  1.  csomagolóközpont azonosító száma
  2.  minőségi osztály („A” betű v. „A. osztály” önállóan vagy kombinálható a „friss” szóval)
  3. tömegosztály
  4. minőség megőrzési idő
  5. a fogyasztónak szóló, különleges tárolási körülményekre vonatkozó javaslat, tudniillik, hogy vásárlás után hűtve tárolja
  6. a baromfitartás módja (szavakkal)

A termelői kód magyarázatát el kell helyezni a csomagoláson vagy a csomagolásban Ömlesztett tojás értékesítése során a következő információkat kell feltüntetni jól láthatóan és tisztán olvashatóan a fogyasztó számára:

  1. a minőségi osztályt;
  2. tömegosztályt;
  3. a baromfitartási módot;
  4. a termelői kód jelentésének magyarázatát;
  5. a minőség megőrzési időt.

Jó tudni, hogy a tojás minőség megőrzési ideje a tojásrakást követő legfeljebb 28 nap. A minőség megőrzési időt a csomagoláskor kell a terméken feltüntetni. Amennyiben a tojásrakás időszakát feltüntetik, a minőség megőrzési időt ennek az időszaknak az első napjától kell meghatározni. A tojásrakást követő 10 napon belül a tojásokat osztályozni, jelölni és csomagolni, valamint a csomagokat jelölni kell. Az A. osztályú tojást lehet „extra” vagy „extrafriss” kiegészítő jelöléssel is ellátni, a tojásrakást követő 9. napig.

A fogyasztóknak szóló tanácsunk, hogy alaposan szemléljék meg a fentiek tükrében a megvásárolni kívánt tojás, tojáscsomag jelölését, a tojás külső felületét. Ne vegyék meg a hiányos jelölésű, a sérült, repedt, törött, szennyezett héjú tojást!

A NÉBIH munkatársai napjainkban hajtják végre húsvéti kiemelt élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésüket, amely a felöleli a húsvéti idényáruk (sonka, tojás, édesipari termékek) teljes körét.


Friss hírek

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. február 15, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.02.15.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >