null Az amigdalin

Az amigdalin

2018. március 20, kedd

A sárgabarack, keserű mandula, illetve más csonthéjas gyümölcsök magjában amigdalin nevű cianogén glikozid található. Az amigdalin a mag elfogyasztása után az emberi szervezetben cianiddá alakul át. A cianid mérgezés hányingert, lázat, fejfájást, álmatlanságot, szomjúságot, levertséget, idegességet, izom-, és ízületi fájdalmat, vérnyomásesést okozhat, szélsőséges esetben pedig halálhoz is vezethet.

A különböző sárgabarackmagok amigdalin tartalma nagyon eltérő lehet. Az utóbbi években több RASFF bejelentés is volt, melyben sárgabarackmagban vagy keserűmandulában magas cianid tartalmat mértek, sőt volt olyan eset, amikor egy fogyasztó kórházba került sárgabarackmag fogyasztás következtében kialakult cianidmérgezéssel.

Figyelembe véve a sárgabarack magban jellemzően előforduló amigdalin mennyiségeket, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016-ban kiadott véleménye szerint a felnőttek több mint három kicsi, vagy kevesebb, mint fél nagy nyers sárgabarack mag egyszeri elfogyasztásával már túlléphetik a biztonságos szintet.

A kisgyermekek esetében már egy kisebb mag elfogyasztása is kockázatos lehet. Az EFSA vélemény hatására a Bizottság, a tagállamok szakértőivel egyetértésben úgy döntött, hogy felső határértéket állapít meg a végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított sárgabarackmagra.

További információk:
Élelmiszerbiztonsági Szemelvények:
2016/4. szám: EFSA hírek: Ciánmérgezés kockázatát veti fel a sárgabarack mag fogyasztása
2016/5. szám: FSA tanácsok a sárgabarackmag és keserűmandula-bél fogyasztóknak; Az FSA sem javasolja a barackmag-fogyasztást a cián mérgezés kockázata miatt


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >