null Alacsony hústartalmú baromfivirslit vont ki a forgalomból a NÉBIH

Alacsony hústartalmú baromfivirslit vont ki a forgalomból a NÉBIH

2016. november 8, kedd

40% helyett csak 18% húst tartalmazott a lengyel gyártású BARONI baromfivirsli, így jogellenesen nevezték virslinek – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legújabb vizsgálata. A NÉBIH elrendelte az érintett termék és az azzal azonos jelölésű tételek forgalomból történő kivonását.

Magyarországon a húskészítmények megnevezéseinek használatát a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) előírásai védik. A virsli minőségi jellemzőit is e dokumentum szabályozza. Virsli néven tehát csak azt a terméket lehet forgalomba hozni, ami megfelel az előírásban rögzített követelményeknek.

A jelenlegi szabályok szerint a virslinek legalább 40% húst kell tartalmaznia. A LIDL Magyarország Bt. egyik élelmiszerüzletében megmintázott, 1 kg-os, vákuumcsomagolt BARONI termékben viszont csak 18% hús volt. A készítmény – fő összetevőként – 43% „csontokról mechanikusan lefejtett baromfihúst”, úgynevezett MSM-et tartalmazott. Az Európai Uniós előírások alapján azonban az MSM nem tekinthető húsnak, így a hústartalomba sem számítható bele.

A terméket tehát jogellenesen hozták „virsli” megnevezéssel forgalomba Magyarországon. A NÉBIH ezért elrendelte az érintett tétel (fogyaszthatósági ideje: 29.10.16., tételazonosítója: L:11732 0310280) továbbá az ezzel azonos összetételű és jelölésű BARONI baromfivirsli termékek forgalomból való kivonását.

A hatósági intézkedésen túl a forgalmazó felvette a kapcsolatot a gyártóval, hogy a továbbiakban csak a jogszabályoknak megfelelően jelölt termékek kerülhessenek az üzletekbe.

2017. augusztus 1-jétől tovább szigorodnak majd a MÉ húskészítményekre vonatkozó előírásai: a virslinél például még magasabb hústartalmat (min. 51%) ír elő és megszabja az MSM maximális mennyiségét is (max. 10 %). 

Kapcsolódó tartalom:
A közlemény letölthető formában


Friss hírek

2023. március 30, csütörtök

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Tovább >

2023. március 30, csütörtök

Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból

A már Magyarországon is azonosított, ezért a hazai növénytermesztésre is veszélyt jelentő, Ralstonia pseudosolanacearum zárlati károsító nyolc éve jelent meg Európában. 2015-ben hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon (Armando, Sativa, és Red Naomi). A laboratórium megállapította, hogy a tüneteket a Ralstonia pseudosolanacearum baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak - ahova kerülhetett ezekből a tételekből - jelezte a baktérium okozta fertőzést.

Tovább >