Adatkezelési tájékoztató a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Ügyfélprofil Rendszerben borászat és alkoholos ital előállítás témakörben intézhető közhatalmi eljárásaihoz kapcsolódó adatkezeléséhez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Adatkezelő) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendeletével (a továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet/GDPR) összhangban az alábbi tájékoztatást adja.

Tartalomjegyzék

1.       Adatkezelő. 1

2.       Az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége. 1

3.       Az Európai Unió tagállamain kívülről származó borászati termék szállítmányonkénti minősítése üggyel kapcsolatos ügyintézés  2

4.       Borászati termék tételenkénti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálata, minősítése közfogyasztásra történő forgalomba hozatal, vagy továbbfeldolgozás céljából, vagy Magyarországról történő kivitel céljából üggyel kapcsolatos ügyintézés. 5

5.       Borászati termékek külkereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges minősítést követően, szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiállítása üggyel kapcsolatos ügyintézés. 8

6.       Borászati tevékenység regisztrációja üggyel kapcsolatos ügyintézés. 11

7.       Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tétel módosítása üggyel kapcsolatos ügyintézés. 14

8.       Igazolás a borászati termék tétel adatairól (EU-ban forgalomba még nem hozott borászati termékre) üggyel kapcsolatos ügyintézés  17

9.       Szabálytalan tevékenység, termék bejelentése ügyintézéhez kapcsolódó adatkezelés. 20

10. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai 22

11.     Az érintetti joggyakorlás általános szabályai 24

12.     Jogérvényesítési lehetőségek. 24

1. Adatkezelő

Név: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

Székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.

Honlap: https://portal.nebih.gov.hu/

Telefonszám: 06-1/ 336-9009

Fax: 06-1/336-9479

E-mail cím: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu

Képviselő: dr. Nemes Imre elnök

Képviselő elérhetősége: elnok@nebih.hu

2. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége

Adatvédelmi tisztviselő neve: Közinformatika Nonprofit Kft.

E-mail cím: adatvedelem@nebih.gov.hu

Levelezési cím: 1043 Budapest, Csányi László u. 34.

Telefonos elérhetősége: 06 (1) 610 9383 / 103

3. Az Európai Unió tagállamain kívülről származó borászati termék szállítmányonkénti minősítése üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

Az Európai Unió tagállamain kívülről érkező borászati termékek - kivéve a szőlő és a borecet - Unión belüli behozatalához szükséges a termék Nébih általi minősítése. A minősítést a külkereskedelmet lebonyolító szervezetnek szállítmányonként kell kérnie. A minősítés bizonylatát át kell adni a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. Nemzetközi szerződés alapján mellőzhető a Nébih minősítése. Az import borok laboratóriumi vizsgálatát, minőségét tanúsító vizsgálati lap egy példányát az az importőrnek az Unió területére érkezést követően 8 napon belül meg kell küldeni a Nébih részére.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 24/A. § (1) bekezdés; 29. § (1), (2), (3) bekezdés, 30. § (1), (2) bekezdés
• Ltv. 4. § és 9. §;

1. 5.  A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[1]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[2] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

4. Borászati termék tételenkénti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálata, minősítése közfogyasztásra történő forgalomba hozatal, vagy továbbfeldolgozás céljából, vagy Magyarországról történő kivitel céljából üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A borászati és alkoholos termékek forgalomba hozatal előtti minősítése kérelmezhető a Nébih-nél. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. § előírásának megfelelően a borászati terméket – must kivételével – közfogyasztásra forgalomba hozni vagy tovább feldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a Nébih laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. § (1)-(2) bekezdés
• Ltv. 4. § és 9. §.

1. 5.  A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[3]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[4] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

5. Borászati termékek külkereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges minősítést követően, szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiállítása üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások esetében a borászati hatóság tételes minősítése szükséges. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező szállítmányokat kísérő minőségi tanúsítvány kiállítását a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalainál lehet kérelmezni. A tanúsítvány egy példányát szállítási mennyiségenként a vámhatóságnak át kell adni.

 Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. § (1) - (2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés
• Ltv. 4. § és 9. §;

1. 5.  A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[5]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[6] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

6. Borászati tevékenység regisztrációja üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényben, a borászati üzemek működésének engedélyezéséről, valamint a tevékenységükre vonatkozó higiéniai szabályokról szóló 25/2010. (III. 19.) FVM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett pincészetben lehet. A borászati üzemek működésének engedélyének kibocsátását a Megyei Kormányhivatalok Járási Hivatalaitól lehet kérelmezni, vagy a Nébih által üzemeltetett elektronikus felületen.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 24. § (1) bekezdés
• 25/2010. (III. 19.) FVM rendelet a borászati üzemek működésének engedélyezéséről, valamint a tevékenységükre vonatkozó higiéniai szabályokról 2. §;
• Ltv. 4. § és 9. §;

1. 5. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[7]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[8] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

7. Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tétel módosítása üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A forgalomba hozatali engedéllyel már rendelkező borászati termékek tétel adataiban történő módosítást kell kérni, ha további feldolgozás céljából a tétel megbontásra kerül vagy a forgalomba hozatali engedély érvénytelenítését kéri a forgalmazó. Ezen igazolás kiállítása alapfeltétele a további feldolgozásra szánt borászati termékek származási bizonyítvány kiállítási kérelméhez.

 Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről 39/A. §
• Ltv. 4. § és 9. §.

1. 5. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[9]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[10] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

8. Igazolás a borászati termék tétel adatairól (EU-ban forgalomba még nem hozott borászati termékre) üggyel kapcsolatos ügyintézés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

1. 2. Kezelt adatok köre

• az eljárásban részt vevő személy neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
• az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
• az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
• az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

Magyarország területére behozott borászati termékek betárolását 5 napon belül kötelezően be kell jelenteni a betárolás helye szerint illetékes hegybírónál, majd a borászati hatóságnál igazolást kell kérni ahhoz, hogy a bortétel származási bizonyítványt kaphasson. Ez az igazolás a Nébih-től kérhető az EU-ban forgalomba még nem hozott borászati termékre.

 Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
• a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
• 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről 20. § (1) bekezdés;
• Ltv. 4. § és 9. §.

1. 5. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

• Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
• Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

• A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
• A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[11]

• Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
• Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok - így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

• Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[12] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

9. Szabálytalan tevékenység, termék bejelentése ügyintézéhez kapcsolódó adatkezelés

1. 1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelőhöz olyan panaszokat és közérdekű bejelentéseket benyújtó személyek, amely panaszok és bejelentések elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási (beleértve a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásait is) – eljárás hatálya alá, figyelemmel a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) 1–3. § előírásaira.

1. 2. Kezelt adatok köre

• bejelentő személy neve,
• bejelentő személy születési neve,
• bejelentő személy születési helye, ideje,
• bejelentő személy anyja születési neve,
• bejelentő személy elérhetősége,
• bejelentő személy által megadott, bejelentésében foglalt további személyes adatok.

1. 3. Az adatkezelés célja

Az adatkezelés célja az Adatkezelőhöz beérkező olyan panaszok és közérdekű bejelentések elbírálása, amelyek elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá, figyelemmel a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 1–3. § előírásaira.

A lakossági együttműködés erősítése érdekében a Nébih a rendelkezésére álló eszközökkel kíván hozzájárulni a tudatos vásárlói magatartás fejlesztéséhez, illetve a hatóság és a fogyasztók közötti hatékonyabb és rugalmasabb kapcsolat kiépítéséhez. A Nébih Navigátor nevű applikáción keresztül a felhasználó közvetlenül kaphat információkat a lakosság széles körét érintő élelmiszer-biztonsági eseményekről, másrészt az ingyenesen hívható „Zöld szám” szolgáltatás fejlesztéseként ezen mobil alkalmazás segítségével közvetlenül tehet bejelentést élelmiszerlánc-biztonság területén tapasztalt szabálytalanságról: a telefonos bejelentésen kívül igénybe veheti például a hangalapú, a fényképes és az email-es bejelentés lehetőségét, eltárolhatja korábbi bejelentéseit, továbbá az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos aktuális híreket is rendszeresen olvashatja.

1. 4. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel a Panasztv. 1–3. §-ának rendelkezéseire, figyelembe véve a GDPR 9. cikk (2) bekezdés f) és g) pontját is.

1. 5. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

1. 6. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái^[13]

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe: Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában.

1. 7. A személyes adatok tárolásának ideje

A Panasz tv. 10. § szerint az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentéssel, az az alapján folytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell.

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[14] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

1. 8. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére, és ez ahhoz vezethet, hogy a panaszát, közérdekű bejelentését vizsgálni nem tudjuk.

1. 9. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

10. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

1. 1. Érintett tájékoztatáshoz való joga

A jelen adatkezelési tájékoztatóval biztosítja az Adatkezelő a tájékoztatást adatkezelési tevékenységről.

1. 2. Hozzáférés joga:

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

• adatkezelő által kezelt, adatokról, az érintett személyes adatok kategóriáiról,
• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ
• az adatkezelés céljáról, jogalapjáról
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
• az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,
•  a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
• automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 Az Érintett kérésére az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja első alkalommal díjmentesen.

Az Érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, díjat számíthat fel.

Az adatbiztonsági követelmények teljesülése és az érintett jogainak védelme érdekében az Adatkezelő köteles meggyőződni az érintett és a hozzáférési jogával élni kívánó személy személyazonosságának egyezéséről, ennek érdekében a tájékoztatás, az adatokba történő betekintés, illetve azokról másolat kiadása is az érintett személyének azonosításához kötött.

Hatósági eljárásban az ügy irataiba való betekintésre az Ákr. 33–34. §§ szabályai irányadók.

1. 3. Helyesbítéshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

1. 4. Törléshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje az Érintettre vonatkozó személyes adatokat, amennyiben a jogszabályban rögzített indokok valamelyike fennáll.

1. 5. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

1. az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
2. az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
3. az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
4. az érintett a GDPR 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Továbbá hatósági eljárásban az Ákr. 28. § alapján indokolt esetben az Adatkezelő kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

• őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti;
• ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.
•  az Ákr. 30. § szerint az Adatkezelő kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról.

1. 6. A tiltakozáshoz való jog

Az Érintett személy saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az Adatkezelő a személyes adatát a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné. Ebben az esetben az Adatkezelőnek kell igazolnia, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

11. Az érintetti joggyakorlás általános szabályai

Amennyiben a személyes adat szolgáltatása jogszabályi kötelezettségen alapul, és az érintett ennek nem tesz eleget, az – az adott eljárási jogszabály rendelkezéseire figyelemmel – a kérelem visszautasítását vagy elutasítását eredményezheti.

Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.

Az Adatkezelő az Érintett részére a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

1. észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
2. megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

Ha az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

12. Jogérvényesítési lehetőségek

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban bármikor fordulhat az Adatkezelőhöz közvetlenül az 1. pontban rögzített elérhetőségen, vagy az Adatkezelő adatvédelmi tisztségviselőjéhez a Közinformatika Nonprofit Kft-hez (levelezési cím: 1043 Budapest, Csányi László u. 34., E-mail cím: adatvedelem@nebih.gov.hu).

Az Érintettnek lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye illetve az Adatkezelő székhelye szerint illetékes Törvényszék előtt is megindítható.

A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. Az Adatkezelő székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatos panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, postai cím: 1363 Budapest, Pf. 9., cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., Telefon: +36 (1) 391-1400; Fax: +36 (1) 391-1410; E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu).