null A víz romboló ereje: erózió

A víz romboló ereje: erózió

A víz romboló ereje: erózió

A mezőgazdasági művelésű területeink több mint 2/3-án olyan természeti hatások érvényesülnek, amelyek akadályozzák a termőképesség kihasználását. Ilyen hatás például az erózió, a defláció, az aszály, az ár- és belvizek, vagy a kedvezőtlen talaj tulajdonságok (savanyúság, szikesség, tömődöttség, másodlagos szikesedés).

Ahhoz hogy termőterületeink termőképességét megőrizzük, védenünk kell a kedvezőtlen hatások ellen. Hegy- és dombvidéki területeinken a legnagyobb problémát az erózió okozza.

Az erózió, a víz által előidézett talajpusztulás, a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió ha területet érint.

Az erózió kialakulási formáit, nagyságát természeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják, így a talaj típusa, fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai, termőrétegének vastagsága, mechanika összetétele, a domborzat alakja, hossza, meredeksége, égtáji fekvése, a termesztett növényzet és az alkalmazott agrotechnika is.

1. kép Komárom-Esztergom megye, barázdás erózió

A gyengén erodált szántó hozama 10-20 %-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 %-kal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.

2. kép Fejér megye, árkos erózió

Az eróziós folyamatok másodlagos kártételei a völgyi területek feliszapolódásában (szedimentáció), mederfeltöltődésben és a környezetszennyeződésben mutatkoznak. Az erózió által elhordott talajrészek egy része a lejtő alsó szakaszán a növényzetet részben, vagy egészben betemeti, ezzel terméskiesését okoz, illetve akadályozza az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzését. A lehordott talajrészek másik része a befogadóba jutva elősegíti annak gyors feliszapolódását esetlegesen működésképtelenséget okozva. Szedimentációból eredő kárnak kell tekinteni a lehordott talajban lévő gyomirtó- és növényvédő szerek miatt létrejött növénykipusztulást is.

3. kép: Baranya megye, erózió által lehordott talajrészek a lejtő aljában

A vízeróziós kártételek csökkentése érdekében az azonnali és hatékony intézkedések megtétele elsősorban a földtulajdonos, földhasználó feladata!

Mit tegyen a földhasználó, ha már kialakult az eróziós kártétel?

  • A legelső feladat a jól látható 10- 25 cm mélységű eróziós barázdák megszüntetése. Amennyiben a felszámolással késlekedünk, számolnunk kell azzal, hogy a következő záporok a barázdás eróziót tovább növelik és árkos erózió alakul ki.
  • A kialakult árkos erózió megszüntetése mezőgazdasági célú tereprendezésnek minősül, amely talajvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A hatósági engedély kiadása talajvédelmi tervre alapozott, műszaki terv alapján történik.
  • Vízmosás jellegű erózió esetén célszerű gazdaságossági számítások alapján eldönteni, hogy a továbbiakban termőföld, vagy kivett legyen az erózióval érintett terület hasznosítás formája.

A közvetlen kárelhárítás sajnos nem jelenti azt, hogy az eróziós kártétel a következő években, vagy rosszabb esetben a legelső nagy csapadéknál már nem jelentkezik, ugyanis az okokat nem biztos, hogy megszüntettük!

A talajlepusztulás mértékéke hatékonyan csak a vízgyűjtő terület egészét érintő - komplex beavatkozásokkal csökkenthető!

Mit javasolhatunk?

  • földhasználói kötelezettségek betartását,
  • a kialakított táblák nagyságának, alakjának vizsgálatát,
  • a talajvédő (gyepesített) fordulósávok létesítését,
  • úthálózat vonalvezetésének és kialakításának vizsgálatát,
  • a vízgyűjtő terület egészére vonatkozó vízrendezési feladatainak meghatározását,
  • mélyművelés alkalmazását,
  • speciális géppark beszerzését, vagy bérlését.

Ne feledjük, hogy a termőföld védelme mindannyiunk érdeke!


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)