null A talajvédelmi igazgatás története

A talajvédelmi igazgatás története

A talajvédelmi igazgatás története

A talajvédelem mai, egységes szemlélete és gyakorlata fokozatosan formálódott, kezdetben az egyes elemeit (erózió, defláció elleni védelem, talajjavítás, stb.) elkülönülten alkalmazták.

A talajjavítási munkák Tessedik Sámuel kezdeményezésére a XVIII. század végén Szarvas környékén a szikes talajok meszes márgával történő javításával indultak. A homoktalajok problémáit - melyekkel a XVIII. század elején kezdtek foglalkozni - kezdetben fásítással, gyümölcs- és szőlőültetvények telepítésével próbálták orvosolni. Később különböző szerves anyagokkal javították a homokterületeket.
A Magyar Királyi Kulturmérnöki Hivatal adatai szerint az akkori Magyarországon 1879 és 1916 között mintegy 40-50 ezer kh területen végeztek alagcsövezést.

A talajvédelmi tevékenységek irányítását főként a különböző közösségi feladatok ellátására alakult szervezetek (erdőbirtokosságok, legeltetési társulások, vízgazdálkodási társulatok, hegyközségek, stb.) működési szabályzatai és szokásjogai alapján végezték. A talajvédelem állami szabályozása többek között elsőként az 1879. évi XXXI. törvénycikkel (Erdőtörvény), a defláció és erózió elleni védelemről, a taposási kár tilalmáról, valamint a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikkel erózió megelőzéséről, csökkentéséről rendelkezett, a vízmosáskötés és a magasabb területről történő vízlefolyások biztosítása kapcsán, továbbá a vízitársulatok létrejöttét is szabályozták.
A talajvédelem alapvető elemeinek felügyeletével már foglalkozott az 1890-ben alapított Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal (pl. vízmosáskötés, talajjavítás, kisvízfolyások partvédelme, stb.). Ezzel csaknem párhuzamosan, 1879-ben hozták létre a kultúrmérnökségi hivatalokat, amelyek a földhasználók, társulások részére készítettek talajjavítási terveket, végeztek meliorációs munkálatokat.

Az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatalt 1899-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság váltotta fel. ’Sigmond Elek munkássága során az agrárpolitika célkitűzései közé került a talajjavítás, és 1925-ben az FM a szikesek javítására létrehozta az Állandó Központi Talajjavító Bizottságot. A Bizottság kezdeményezésére indult előszörállami támogatással talajjavítási akció.
A két világháború közötti időszakban kialakultak a mezőgazdasági termelést elősegítő talajtani kutatások és talajtérképezések, amelyek az ésszerű talajerőgazdálkodás és talajjavítás gyakorlati bevezetéséhez teremtették meg az alapokat. A talajtani kutatások és talajtérképezések a Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályán, a Műegyetem Mezőgazdasági és Kémiai Tanszékén, valamint az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézetben (ez utóbbi az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet jogelődje) folytak.

A talajjavítás szervezése, irányítása, talajvizsgálatok végzése és a talajjavítás gépi kivitelezése az alábbi intézmények tevékenységi körébe tartoztak:

1947:          Országos Talajjavítások Miniszteri Bizottság
1949-1952: Talajjavítási Nemzeti Vállalat
1954:          Öntözési és Talajjavító Vállalat Budapesten és Debrecenben.
1956:          Talajjavító Vállalatok
1963 után:  Dunántúli (Boglárlelle) és a Tiszántúli (Szarvas) Meliorációs Vállalat.

1949-ben hozták létre az Agrokémiai Kutató Intézetet (Budapest), a jelenlegi Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) jogelődjét. Az Öntözési és Talajjavító Intézetet (Szarvas), valamint a Szegedi, Debreceni, Keszthelyi és Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézeteket talajjavítási kutatásokkal bízták meg.
1957-ben hozták létre az Országos Talajvédelmi Tanácsot (a későbbi Országos Meliorációs Tanács), és megyénként egy Talajvédelmi Bizottságot, mint tanácsadó és javaslattevő testületet talajvédelmi kérdésekben.


A termőföld minőségvédelmével kapcsolatos intézmények:
1954-1976:    Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI)
1976-1988:    Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásai (MÉM NAÁ)
1988-2001:    Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások (NTÁ)
2001-2007:    Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSZ)
2007-2010: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (MgSzH NTI)
2010-: Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (MKH NTI)


Az OMMI-ban hozták létre 1956-ban a Meliorációs Tervező Osztályt, melynek tagjaként készítette el Göncz Árpád a Városlődi ÁG talajvédelmi tervét.

A talajvédelmi hatósági hatáskört számos jogszabály határozta meg a múltban, melyből kiemelkedő szerepet töltött be:
•    a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény
•    a földről szóló 1987. évi I. törvény
•    a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény


Jelenleg a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályozza a termőföld minőségvédelmének kérdéseit, az állam talajvédelmi feladatait, amelyet a talajvédelmi hatóság útján lát el. A talajvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre számos eljárásban (pl. építésügyi, környezetvédelmi, vízügyi, földügyi, bányászati, közlekedési eljárásokban) a termőföld minőségvédelmének biztosítása érdekében.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)