Vissza

A sarkkörön „utazik” a madárinfluenza nébih élelmiszer tudomány állatorvos dán ádám h5n8 első magyar madárinfluenza

A sarkkörön „utazik” a madárinfluenza

A sarkkörön „utazik” a madárinfluenza
2016. november 29.

A vándorló vadmadarak kulcsfontosságú tényezők a H5N8 madárinfluenza terjedésében – derül ki egy NÉBIH-es kutatói részvétellel is készült, az amerikai Science c. folyóiratban publikált nemzetközi tanulmányból. A fertőzés gyors terjedéséért a vírus egy különösen gyorsan alkalmazkodó kládja felel. A repülési útvonalak monitorozása segíthet az járványtani kockázatelemzésnek a madárinfluenza korai előrejelzésében, amely így javuló baromfi- és humánegészségügyet eredményez.

Néhány madárinfluenza-vírustörzs különösen veszélyes a szárnyasokra, közéjük tartozik a „magas patogenitású (betegség-okozó képességű) madárinfluenza”, a (HPAI) H5N8 is, amely akár teljes állományokat is képes elpusztítani néhány nap leforgása alatt.

Nyári ludak. Európában költenek, majd többségük délre vagy keletre repül telelni (fotó: Michael Maggs)

 

A Horizon 2020 keretprogram égisze alatt létrehozott Global Consortium for H5N8 and Related Influenza Viruses nevű tudományos együttműködésben 32 intézmény szakemberei – köztük a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán kutató, a Science-ben első magyar állatorvosként publikáló Dr. Dán Ádám – vizsgálták H5N8-cal fertőzött vadmadarak vándorlási útvonalait. A tanulmány apropóját az altípus 2014 eleji, dél-koreai járványkitöréseket követő globális, Európát és Észak-Amerikát is érintő elterjedése adta.

A kutatók egyúttal tizenhat különböző országból, 2004 és 2015 között gyűjtött vírusizolátumok alapján filogenetikai (leszármazási) fákat készítettek, hogy a vírus evolúcióját megfejtsék. A genetikai vizsgálatok alapján „a 2.3.4.4 kládba tartozó vírus kiemelkedően kevert volt, sokféle neuraminidáz altípussal hozott létre reasszortáns vírusokat”. Ez a magas patogenitású H5N8 törzs gyors evolúciójához vezetett, amely így óriási fertőzőképessége okán nagy távolságokra volt képes eljutni rövid idő alatt.

A fertőzött vándormadarak repülési útjainak vizsgálata két fő terjedési irányra derített fényt. A Koreai-félszigetről és Kelet-Kínából indulva az egyik Eurázsia északi, sarkköri partvidékén haladva éri el Nyugat-Európát, míg a másik ellenkező irányba tartva a Bering-szoroson és Észak-Amerika északnyugati partvidékén át jut el Kanadába és az Egyesült Államokba. A kutatás nem talált közvetlen terjedési kapcsolatot az európai és az amerikai kontinens között.

A tanulmányból kiderül, hogy a vírus a baromfigazdaságokba legvalószínűbben a fertőzött vadmadarakkal érintkezve vagy indirekt módon – ürülékkel szennyezett anyagokkal, így például járművek kerekén – jut el. A H5N8 magas virulenciája miatt a szárnyasfarmok fokozott biológiai védelme szükséges, amely megakadályozza az érintkezést a vadmadarakkal vagy a szennyeződésekkel. A fokozott biztonsági intézkedések már csak azért is életbevágóan fontosak, mert a vírustörzs a tavalyi évben 48 millió baromfi pusztulásához vezetett csak az Egyesült Államokban, több mint 3 milliárd dolláros veszteséget okozva ezzel az ágazatnak.

A más szárnyasokkal nem érintkező madarak is veszélyben vannak – a fertőzés például szennyezett ágyneművel, cipővel vagy járművek kerekein is terjedhet (fotó: Ben Scott)

 

Samantha Lycett vezető szerző (University of Edinburgh) a járványmonitoring mellett a hatékony közös munka fontosságát emelte ki. „A madárinfluenza világszerte komoly kockázatot jelent a baromfiipar számára. Eredményeink azt mutatják, hogy megfelelő felügyelettel, gyors adatmegosztással és együttműködéssel meg tudjuk határozni, hogyan terjednek földrészről földrészre a fertőzések.”

Dr. Dán Ádám, a Global Consortium for H5N8 and Related Influenza Viruses NÉBIH-es tagja:

„Egy idén októberben, a csongrádi Fehér-tó közelében talált bütykös hattyúból sikerült először kimutatnunk Európában a több mint másfél éve „eltűnt” H5N8-vírust. Szekvencia-elemzésekkel mutattam, hogy ez a vírus a 2.3.4.4 kládon belül nem a 2014-ben és 2015-ben kimutatott H5N8-fertőzésekkel rokon, hanem oroszországi vírusokkal alkot távoli filogenetikai egységet.

A szekvenciákból kiindulva, a vadmadarak vándorlási útja és egyéb H5N-kládok evolúciója alapján feltételeztem, hogy ezt a vírust a szárnyasok hozták magukkal egy kontinenseken átívelő migráció során. Október végén jeleztem, hogy ha igazam van és valóban a vándormadarak hurcolták be a vírust Európába, akkor nem csak hazánkban bukkan majd fel a vírus. Mára valamennyi eredményem beigazolódott, hiszen sajnos Európa több országában is megjelent a fertőzés.

Mindeközben megszekvenáltattam öt, Európában indexvírusnak tartott H5N8 teljes genomját, amelyek konzorciumunk adatbankját gazdagítják, valamint a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan összetett módon elemzik őket. Rendkívüli megtiszteltetés volt, amikor Ian Brown, a madárinfluenza és baromfipestis vírus EU és OIE referencialaboratóriumának vezetője tavaly meghívott a konzorciumba. Adataink alapján vált bizonyossá, hogy a H5N8-as altípus nem tartalmaz emberre veszélyes mutációkat.

A molekuláris biológiai laboratóriumunkban pillanatnyilag is rengeteg mintát vizsgálunk, embert próbáló munkaütemben. Emellett minél több előzményt, klinikai tünetet, fényképet, videót és egyéb patológiai adatot próbálok összegyűjteni a járványkitöréseket elsőként diagnosztizáló állatorvosoktól és a kórbonctani vizsgálatokat végző kollégáimtól, hogy az állatorvos-tudomány számára is elérhetőek legyenek ezek az adatok. Remélem, a fertőzéshullámok lecsengése után ezeket közölni tudjuk, tapasztalataink így mindenki számára elérhetővé válnak majd.”

 

Mint ismert, a H5N8 madárinfluenza-vírustörzset november elején több európai ország háztáji és vadon élő szárnyasállományából is jelentették. Szakértők a 2.3.4.4 klád további, nyugati és déli irányú terjedését valószínűsítik, amely a következő fél-egy évben elérheti Afrikát és Dél-Ázsiát, globális kihívás elé állítva ezzel az állategészségügyet.

A teljes tanulmány elolvasható a Science 2016. október 14-i (VOL 354, ISSUE 6309) számában.

NÉBIH-es kutató: Dr. Dán Ádám PhD; Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Biológiai Laboratórium