null A Salmonella-esetek száma már nem csökken tovább az EU-ban

A Salmonella-esetek száma már nem csökken tovább az EU-ban

A Salmonella-esetek száma már nem csökken tovább az EU-ban
2018. február 7, szerda

Az EU legújabb, zoonózisokat, azaz állatról emberre átterjedhető betegségeket összegző jelentése szerint a 2016-os évben enyhén növekedett a szalmonellózishoz köthető esetek száma az Unióban. Ezzel megállt a korábbi, kilenc éve tartó tendencia, melynek során folyamatosan csökkent a regisztrált megbetegedések száma.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által közösen összeállított jelentés szerint az EU-ban a Salmonella Enteritidis okozta humán megbetegedések száma 2014 óta 3%-kal nőtt. A tojótyúkok esetében a megbetegedések előfordulása ugyanezen időtartam alatt 0,7%-ról 1,21%-ra nőtt.

Az ECDC vezető szakértője, Mike Catchpole felhívta a figyelmet, hogy a felügyeleti adatok alapján a növekedés aggodalomra ad okot.  „Még a Salmonella Enteritidisre vonatkozó nemzeti ellenőrzési programok mellett is állandó kockázatkezelői intézkedésekre van szükség EU-s és nemzeti szinten is” – fogalmazott Catchpole.

Az EFSA egyik vezető szakértője, Marta Hugas hozzátette ugyanakkor, a Salmonella-esetek uniós számának visszaesése az elmúlt 10 évben sikertörténetnek számít. 2007 óta a fertőzések száma folyamatosan csökken – az EU-monitoring és az ehhez köthető ellenőrző intézkedések a baromfiágazatban ekkor kezdődtek el.

Az EFSA-ECDC most megjelent jelentése a zoonózisok forrásáról és alakulásáról a 28 EU-s tagállam által benyújtott 2016-os adatok alapján készült. Ezen kívül még kilenc európai ország (Norvégia, Izland, Svájc, Lichtenstein, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia) jelentett zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos adatokat. 

Szalmonellahelyzet Európában

A jelentésben szereplő európai országokban 2016-ban 4786, élelmiszer-eredetű szalmonellózis-járványkitörésben 94 530 fő megbetegedését regisztrálták. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések száma ugyan nem tér el jelentősen a 2010 és 2016 közötti esetszámok éves átlagától, ám enyhe növekedést mutat az előző évi 4362-höz képest.

A leginkább elterjedt Salmonella-típus, a Salmonella Enteritidis a szalmonellózisok 59%-áért felel. Ezeket a megbetegedéseket legtöbbször tojás, tojástermékek, illetve baromfihús fogyasztásával hozták összefüggésbe. A legnagyobb számú megbetegedést a tojásban levő szalmonella okozta (1882 eset).

Az összes élelmiszer-eredetű megbetegedés tekintetében a Salmonella baktérium a leggyakoribb kórokozó (22,3%) az Európai Unióban. A szalmonellafertőzések egyúttal a legnagyobb egészségügyi teherrel járó esetek is – a kórházi ellátást igénylő megbetegedések 45,6%-a, 1766 eset köthető hozzájuk.

A sajtóközleményben szereplő Salmonella Enteritidis-szel kapcsolatos adatok nem tartalmazzák az EU-n kívüli utazásokhoz köthető eseteket. 

Szalmonellahelyzet Magyarországon

A Nébih laboratóriumaiból származó információk alapján hazánkban a 2016-os évben 681, élelmiszer-eredetű humán szalmonella által okozott fertőzéses esetet jelentettek. Ebből 76 esetben volt szükség kórházi ellátásra.

Az esetek nagy részében a Salmonella Enteritidis okozta a fertőzést, és főként tojástermékekkel voltak összefüggésben a megbetegedések. Tavalyelőtt tíz, tojásfogyasztáshoz köthető élelmiszer-eredetű közegészségügyi esemény történt hazánkban (az összes eset 20,4%-a). Ezek a szalmonella-megbetegedések 383 főt érintettek, közülük 50-en szorultak kórházi ellátásra.

A súlyosabb kimenetelű járványok közétkeztető- és vendéglátó-létesítményekből indultak. A megbetegedések kialakulásában a nem megfelelő hőkezelés mellett a helytelen előkészítés és a technológiai műveletek keveredése is szerepet játszott. Három esemény során szalmonellamentes igazolású, Lengyelországból származó tojás közvetített tömeges szalmonellózist. A nyomonkövetés során a tojáscsomagolóban mintázott tojás felülete Salmonella Enteritidis pozitív eredményt mutatott. A több EU-s országot érintő, tojás által közvetített Salmonella Enteritidis PT8-járvánnyal a magyarországi események egyike sem volt azonos.

A Nébih irányításával hazánkban is működik monitoringrendszer, valamint a hivatal laboratóriumaiban és a hatóságilag engedélyezett magánlaboratóriumokban szalmonellára irányuló vizsgálatokat is végeznek. Az ellenőrzések során állatállományokból, húsból és élelmiszerből származó mintákat elemeznek.

Magyarországon a két fő szerotípus  (Salmonella Enteritidis  és Typhimurium) tekintetében 1997 óta folyik program a szalmonella gyérítésére a baromfiállományokban. A kontrollprogramoknak köszönhetően jelentősen csökkent a szalmonella előfordulása az elmúlt évtizedekben. Az EU előfordulási célkitűzéseit először 2012-ben értük el. Az elmúlt három évben az előfordulás továbbra is csökkent minden baromfi esetében, kivétel a tenyésztyúkoknál 2013-ban (1,1% előfordulás) és tojótyúknál 2016-ban (2,5%-os előfordulás). A tenyészpulykákban évek óta nem figyeltek meg releváns szalmonella-szerotípust 2016-ig, amikor egy állományban Salmonella Enteritidist találtak.

Jelenleg öt különböző típusú baromfiállományban is folyik szalmonella-monitoringvizsgálat Magyarországon, ezek a következők: tenyésztyúk, tojótyúk, broiler csirke, tenyészpulyka, hízó pulyka. A leggyakoribb szalmonellatípus, ami előfordul a gyérítési program alá tartozó állományokban a Salmonella Enteritidis.

Campylobacter-helyzet Európában és Magyarországon

A Campylobacter, a riportban szereplő európai országokban legtöbbször jelentett élelmiszer-eredetű humán kórokozó, 2016-ban 246 307 emberben volt kimutatható, amely 2015-höz képest 6,1%-os növekedést jelent. Hazánkban tavalyelőtt két esetet állapítottak meg.

Listeria-fertőzések Európában és Magyarországon

A Listeria okozta fertőzések – amelyek általában súlyosabb egészségügyi következményekkel járnak – az esetek 97%-ában kórházi ellátást igényelnek. Míg Magyarországon 2016-ban nem regisztráltak megbetegedést, addig a vizsgált európai országokban 2536 esetet állapítottak meg. Mindemellett a Listeria szintje a fogyasztásra kész ételekben ritkán lépte túl a jogszabályi biztonsági határértékeket.


Friss hírek

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén
2022. november 29, kedd

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Tovább >

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme
2022. november 29, kedd

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült egy közös akcióban hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek. A halat 300 ezer forintért kínálta feketén eladásra egy tiszanánai horgász, a tetemes vételár helyett azonban halvédelmi bírságra, valamint a horgászattól való több hónapos eltiltásra számíthat.

Tovább >