A Salmonella-esetek száma már nem csökken tovább az EU-ban

Az EU legújabb, zoonózisokat, azaz állatról emberre átterjedhető betegségeket összegző jelentése szerint a 2016-os évben enyhén növekedett a szalmonellózishoz köthető esetek száma az Unióban. Ezzel megállt a korábbi, kilenc éve tartó tendencia, melynek során folyamatosan csökkent a regisztrált megbetegedések száma.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által közösen összeállított jelentés szerint az EU-ban a Salmonella Enteritidis okozta humán megbetegedések száma 2014 óta 3%-kal nőtt. A tojótyúkok esetében a megbetegedések előfordulása ugyanezen időtartam alatt 0,7%-ról 1,21%-ra nőtt.

Az ECDC vezető szakértője, Mike Catchpole felhívta a figyelmet, hogy a felügyeleti adatok alapján a növekedés aggodalomra ad okot.  „Még a Salmonella Enteritidisre vonatkozó nemzeti ellenőrzési programok mellett is állandó kockázatkezelői intézkedésekre van szükség EU-s és nemzeti szinten is” – fogalmazott Catchpole.

Az EFSA egyik vezető szakértője, Marta Hugas hozzátette ugyanakkor, a Salmonella-esetek uniós számának visszaesése az elmúlt 10 évben sikertörténetnek számít. 2007 óta a fertőzések száma folyamatosan csökken – az EU-monitoring és az ehhez köthető ellenőrző intézkedések a baromfiágazatban ekkor kezdődtek el.

Az EFSA-ECDC most megjelent jelentése a zoonózisok forrásáról és alakulásáról a 28 EU-s tagállam által benyújtott 2016-os adatok alapján készült. Ezen kívül még kilenc európai ország (Norvégia, Izland, Svájc, Lichtenstein, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia) jelentett zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos adatokat. 

Szalmonellahelyzet Európában

A jelentésben szereplő európai országokban 2016-ban 4786, élelmiszer-eredetű szalmonellózis-járványkitörésben 94 530 fő megbetegedését regisztrálták. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések száma ugyan nem tér el jelentősen a 2010 és 2016 közötti esetszámok éves átlagától, ám enyhe növekedést mutat az előző évi 4362-höz képest.

A leginkább elterjedt Salmonella-típus, a Salmonella Enteritidis a szalmonellózisok 59%-áért felel. Ezeket a megbetegedéseket legtöbbször tojás, tojástermékek, illetve baromfihús fogyasztásával hozták összefüggésbe. A legnagyobb számú megbetegedést a tojásban levő szalmonella okozta (1882 eset).

Az összes élelmiszer-eredetű megbetegedés tekintetében a Salmonella baktérium a leggyakoribb kórokozó (22,3%) az Európai Unióban. A szalmonellafertőzések egyúttal a legnagyobb egészségügyi teherrel járó esetek is – a kórházi ellátást igénylő megbetegedések 45,6%-a, 1766 eset köthető hozzájuk.

A sajtóközleményben szereplő Salmonella Enteritidis-szel kapcsolatos adatok nem tartalmazzák az EU-n kívüli utazásokhoz köthető eseteket. 

Szalmonellahelyzet Magyarországon

A Nébih laboratóriumaiból származó információk alapján hazánkban a 2016-os évben 681, élelmiszer-eredetű humán szalmonella által okozott fertőzéses esetet jelentettek. Ebből 76 esetben volt szükség kórházi ellátásra.

Az esetek nagy részében a Salmonella Enteritidis okozta a fertőzést, és főként tojástermékekkel voltak összefüggésben a megbetegedések. Tavalyelőtt tíz, tojásfogyasztáshoz köthető élelmiszer-eredetű közegészségügyi esemény történt hazánkban (az összes eset 20,4%-a). Ezek a szalmonella-megbetegedések 383 főt érintettek, közülük 50-en szorultak kórházi ellátásra.

A súlyosabb kimenetelű járványok közétkeztető- és vendéglátó-létesítményekből indultak. A megbetegedések kialakulásában a nem megfelelő hőkezelés mellett a helytelen előkészítés és a technológiai műveletek keveredése is szerepet játszott. Három esemény során szalmonellamentes igazolású, Lengyelországból származó tojás közvetített tömeges szalmonellózist. A nyomonkövetés során a tojáscsomagolóban mintázott tojás felülete Salmonella Enteritidis pozitív eredményt mutatott. A több EU-s országot érintő, tojás által közvetített Salmonella Enteritidis PT8-járvánnyal a magyarországi események egyike sem volt azonos.

A Nébih irányításával hazánkban is működik monitoringrendszer, valamint a hivatal laboratóriumaiban és a hatóságilag engedélyezett magánlaboratóriumokban szalmonellára irányuló vizsgálatokat is végeznek. Az ellenőrzések során állatállományokból, húsból és élelmiszerből származó mintákat elemeznek.

Magyarországon a két fő szerotípus  (Salmonella Enteritidis  és Typhimurium) tekintetében 1997 óta folyik program a szalmonella gyérítésére a baromfiállományokban. A kontrollprogramoknak köszönhetően jelentősen csökkent a szalmonella előfordulása az elmúlt évtizedekben. Az EU előfordulási célkitűzéseit először 2012-ben értük el. Az elmúlt három évben az előfordulás továbbra is csökkent minden baromfi esetében, kivétel a tenyésztyúkoknál 2013-ban (1,1% előfordulás) és tojótyúknál 2016-ban (2,5%-os előfordulás). A tenyészpulykákban évek óta nem figyeltek meg releváns szalmonella-szerotípust 2016-ig, amikor egy állományban Salmonella Enteritidist találtak.

Jelenleg öt különböző típusú baromfiállományban is folyik szalmonella-monitoringvizsgálat Magyarországon, ezek a következők: tenyésztyúk, tojótyúk, broiler csirke, tenyészpulyka, hízó pulyka. A leggyakoribb szalmonellatípus, ami előfordul a gyérítési program alá tartozó állományokban a Salmonella Enteritidis.

Campylobacter-helyzet Európában és Magyarországon

A Campylobacter, a riportban szereplő európai országokban legtöbbször jelentett élelmiszer-eredetű humán kórokozó, 2016-ban 246 307 emberben volt kimutatható, amely 2015-höz képest 6,1%-os növekedést jelent. Hazánkban tavalyelőtt két esetet állapítottak meg.

Listeria-fertőzések Európában és Magyarországon

A Listeria okozta fertőzések – amelyek általában súlyosabb egészségügyi következményekkel járnak – az esetek 97%-ában kórházi ellátást igényelnek. Míg Magyarországon 2016-ban nem regisztráltak megbetegedést, addig a vizsgált európai országokban 2536 esetet állapítottak meg. Mindemellett a Listeria szintje a fogyasztásra kész ételekben ritkán lépte túl a jogszabályi biztonsági határértékeket.