A növényvédő szerek csoportosítása a kijuttatás módja és az alkalmazás helye szerint

A különböző kiszerelésben és formulációban kapható növényvédő szerek alkalmazásának és kijuttatásának módja sokrétű, de minden esetben meghatározóak a gyártó utasításai és a készítmény engedélyokiratában leírt követelmények. Erről szól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi cikksorozatának hetedik része.

A kijuttatás módja a növényvédő szer halmazállapotától függően lehet:

• permetezés: a legelterjedtebb kémiai eljárás, helyzetspecifikusan jobb hatásfokú és a tapadástól függően tartósabb hatású a többi eljárásnál;
• beöntözés: elsősorban a palántaneveléshez és a fás szárú növények növényvédelméhez kapcsolódó kijuttatási mód, amelynek során a vízben feloldott növényvédő szert közvetlenül a növény tövéhez juttatjuk ki;
• porozás: ritkábban alkalmazott módszer a súlyos környezetvédelmi hatások és a többi eljáráshoz képest alacsonyabb hatásfok miatt;
• aeroszolozás: ennek a kijuttatási módnak az elve hasonló a háztartási rovarirtó készítményekéhez – ez a módszer eredményezi a legfinomabb eloszlást, de csak kevés számú készítmény van engedélyezve erre a módszerre;
• gázosítás: ennek az eljárásnak az eredménye a gáz halmazállapotú készítmény zárt térben történő kijuttatása, melynek során kifejti a hatását (terményraktár vagy üvegház fertőtlenítése);
• füstölés: a készítmény hatóanyaga igen kisméretű, szilárd részecskék formájában kerül a légtérbe;
• kiszórás: granulátumszórás vagy csalétek kihelyezése – mindkét esetben szilárd halmazállapotú készítményt alkalmazunk, de az előbbi esetben teljes felületre vagy irányítottan (pl. sorkezelés), míg az utóbbi esetben csak irányítottan (pl. csalétek elhelyezése a rágcsáló, kártevő járataiban);
• légtér-telítés.

Az alkalmazás helye szerint a növényvédő szer alkalmazható:

• teljes felületre történő kijuttatással (pl. az előbb felsorolt permetezés, gázosítás, kiszórás útján), ekkor a növényvédő szer a kezelt kultúrnövényre, a gyomnövényre, a talaj felületére vagy zárt légtérbe kerül;
• talajfertőtlenítésre: ekkor a növényvédő szert a talajba dolgozzák;
• csávázásra: ekkor a hatóanyag a vetőmag felületére kerül kijuttatásra.