null A Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben

A Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben

2025. április 18, péntek

Magyarországon eddig öt szarvasmarha telepen azonosítottunk ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat. A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket! Az állategészségügyi hatóság ezért ismét nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a védekezésben! A vírus ellen csak úgy tudunk védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét. Ahol fertőzött állatot találunk, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor.

Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást:
•    Csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.
•    Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek.
•    Használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében.
•    Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsa, és ne adja kölcsön más telepre!
•    Ne használjon más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre!
•    A telepet megfelelően kerítse körbe, hogy megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezést.
 
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (pl. őz, vaddisznó) – érinti.
 
A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel - terjed, de a betegség könnyen terjed közvetett módon is: állati termékekkel (kezeletlen nyers tej, fertőzött takarmány), tárgyak és az állatok közelében dolgozó személyek útján is (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) és akár a széllel is. 
 
Tünetek, amelyeket egyetlen állattartó se hagyjon figyelmen kívül, ha az állaton észlel: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők.
 
Gyanú esetén (amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban), az állattartó haladéktalanul értesítse: az ellátó állatorvost, vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244 
 
A járvány aktuális helyzetéről, védekezési lehetőségekről és a hatósági előírásokról naprakész információk elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: portal.nebih.gov.hu/rszkf

 


Friss hírek

2026. július 14, kedd

Megkezdődött az FD betegség felismerése szempontjából legfontosabb időszak

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet arra, hogy megkezdődött a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegség felismerése, amely a fertőzés megakadályozása szempontjából a legfontosabb időszak. A szőlőültetvényekben a tünetek július közepétől válnak a leginkább felismerhetővé, miközben az amerikai szőlőkabócák rajzása miatt a fertőzés terjedésének kockázata is jelentősen növekszik, ezért különösen lényeges a szőlő rendszeres ellenőrzése, a gyanús tőkék mielőbbi azonosítása és jelentése.

Tovább >

2026. július 14, kedd

Állategészségügyi Világszervezet állatjóléti ülése Budapesten

Budapesten tartották az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) állatjólétért felelős szakértői találkozóját június 29. és július 2. között. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezésével megvalósult rendezvény célja a gazdasági haszonállatok jólétének elősegítése volt az európai régió országaiban. Az ülésen, több mint 50 résztvevő osztotta meg tapasztalatait a gazdasági haszonállatok jólétének fejlesztéséről.

Tovább >