null A halfogáshoz szükséges területi jegy formai és tartalmi követelményei

A halfogáshoz szükséges területi jegy formai és tartalmi követelményei

2018. július 30, hétfő

A Nébih által működtetett Állami Halőri Szolgálat halászati őrei ellenőrzésük során még mindig találkoznak olyan területi jeggyel, amely nem felel meg a 2014. január elseje óta hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv.) és a hozzá kapcsolódó halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet előírásainak.

A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét a területi jegy formai követelményeire, valamint a kiadott területi jegyekről a nyilvántartás vezetésének kötelezőségére.

A Hhvtv. értelmében nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

A területi jegy kiadásával a halgazdálkodásra jogosult, a területi jegyet kiváltó személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.

Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki, melyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező.

A területi jegy részletes tartalmi követelményeit a törvény végrehajtására kiadott, a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (továbbiakban: Vhr.) határozza meg.

A Vhr. 27. § (1) bekezdése alapján a területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

b) az engedélyes nevét,

c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,

d) a területi jegy érvényességének időtartamát,

e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott területi korlátozásokat,

f) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,

g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,

h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,

i) a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,

k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint

l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

Továbbá a vonatkozó jogszabályi előírás kimondja, hogy a területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

Abban az esetben, ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület országhatárral metszett, akkor a területi jegyen az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.

A Vhr. 27. § (3) bekezdése értelmében az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

Az ágazati jogszabályi rendelkezés értelmében a halgazdálkodásra jogosultnak további feladatai is vannak a kiadott területi jegyekkel kapcsolatosan, tekintettel arra, hogy a Hhvtv. 44. § (6) bekezdése értelmében a halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a halgazdálkodási hatóságnak és – területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve kivételével – a tagszervezeti, speciális jogállású tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.

A halgazdálkodásra jogosult által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:

a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve;

b) a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;

c) a területi jegy sorszáma;

d) a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;

e) a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;

f) a területi jegy érvényességének időtartama.

A horgászati és halászati szabályokat illetően a halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv-ben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is megszabhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületen, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta (pl. napi kifogható halmennyiség (darab), kifogható halfajok, nagyobb méretkorlátozás). Ezeket korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

A Nébih felhívja a horgászok és a halászok figyelmét, hogy halfogási tevékenységük megkezdése előtt, minden esetben alaposan tanulmányozzák át a vízterületre vonatkozó helyi horgászrendet, mivel a helyi horgászrend, valamint a Hhvtv. előírásainak megsértése közigazgatási eljárás megindítását eredményezheti.

A halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében a jogsértést elkövető személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság összege 10.000 – 500.000 forintig, az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartama ideje 3 hónaptól 3 évig terjedhet.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >