2019 tavaszán ismét vakcinázzák veszettség ellen a rókákat
2019. március 29. és április 14. között zajlik Magyarországon a rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti.
2019 tavaszán hazánk 41.970 négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság. Az immunizációs program költségeihez az Európai Unió 75%-os társfinanszírozást biztosít Magyarország részére.
A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területre, de lakott, sűrűn beépített területeken nem szórnak ki csalit. Immunizálásra kijelölt területek találhatók Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben.
A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.
A térképen az ország kezelt területe látható.
A vakcinázással érintett települések listáját – megyei bontásban – a lentiekben letölthető táblázat tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lista tájékoztató jellegű, az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendelésének tényéről, valamint annak időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok tudnak tájékoztatást adni.
A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető. Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az eredmények azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede veszi fel a vakcina tartalmú csalétket.
Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor. Állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. 2018-ban és 2019-ben mindezidáig nem találtak Magyarországon veszett állatot. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó szabályai alapján a betegség utolsó előfordulásától számított két év után tekinthető veszettségtől mentesnek egy ország, ha ezt a vizsgálati adatok is alátámasztják. A betegség esetleges megjelenése, illetve az ország mentességének igazolása szempontjából egyaránt fontos, hogy a lakosság jelentse az állategészségügyi hatóságnak, ha veszettség gyanúja merül fel akár házi- akár vadállatokban. Bár gyakran érkezik bejelentés lakott területen látott rókákról, ezek általában egészséges rókák, melyek a nem megfelelően tárolt hulladékból szedik táplálékukat, a jelenlétük önmagában nem jelenti a veszettség gyanúját. A veszett állatok agresszívak vagy éppen feltűnően szelídek lesznek (a vadállatok néhány lépésre megközelíthetők, megfoghatók), esetleg görcsrohamok vagy bénulásos tünetek figyelhetők meg. Ilyen tünetek esetén a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vadállatok esetében a vadászati hatóságot kell értesíteni.
A veszettségről és a mentesítési programról további információk olvashatók a Nébih tematikus honlapján (www.veszettsegmentesites.hu).
Kapcsolódó anyagok:
Térkép az ország kezelt területeiről (jpg)
A vakcinázással érintett települések listája (excel)