null 2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig alkalmazható a Redentin a mezei pocok ellen

2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig alkalmazható a Redentin a mezei pocok ellen

2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig alkalmazható a Redentin a mezei pocok ellen
2016. december 6, kedd

Az idei őszi mezei pocok fertőzöttség miatt 2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig használható a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer az ország egész területén, szántóföldi és kertészeti kultúrákban, álló lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken.

A károsító elleni védekezési kötelezettség a hazai jogszabályok szerint minden földhasználóra vonatkozik, azaz a termelőnek feladata és felelőssége, hogy a megfelelő időben, megfelelő módszerek alkalmazásával fellépjen a mezei pocok ellen. Fontos, hogy a védekezés előtt előzetes felmérést végezzenek a rezervoár területeken is. A kezeléseket ősszel akkor indokolt elvégezni, ha a 100 m2-re eső lakott járatszám 3-5 db.

Az elmúlt időszakban tapasztalható mezei pocok fertőzöttség miatt a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer felhasználásához (04.2/6621-2/2016.; 04.2/7169-2/2016. NÉBIH).

A kezelések – a károsító területi felvételezését (Adatlap) és a megyei kormányhivatalok növényvédelmi és talajvédelmi osztályán történő termelői regisztrációt követően – szántó területeken, kertészeti kultúrákban járatkezeléssel 6-10 g/járat dózisban végezhetők el, kivéve álló lucernában ahol a kezelés 80%-os növényborítottság esetén teljes felületkezeléssel is elvégezhető 20-40 kg/ha dózisban. A környezetvédelmi szempontok biztosítása érdekében a kezelés a növényvédelmi szakember és a területi vadásztársaságok szakértőinek együttműködésével kell, hogy megvalósuljon. A vadásztárságokkal történő együttműködésről a termelői regisztrációhoz írásos igazolást kell a hatóság felé bemutatni.

A mezei rágcsálók közül a Kárpát-medence síkvidéki sztyepterületein, a művelt szántóföldi és kertészeti kultúrájú területeken leginkább a mezei pocok (Microtus arvalis) okoz gazdasági kárt. A mezei pocok túlszaporodásra hajlamos: kedvező környezeti feltételek esetén a nőstények életük során akár 7-9 alkalommal fialnak és összesen 35-90 utódot hozhatnak világra. A mezei pocok már egyhónapos korában ivarérett. Rendkívüli szaporodási ciklusa alapján a védekezés ellene igen problémás lehet.

A mezei rágcsálók felszaporodását természetes ellenségeik (egerészölyv, vércsék, varjak, gólyák, ragadozó kisemlősök) részben meg tudják ugyan akadályozni, de egyes években nagyobb populáció kialakulásakor növényvédő szeres kezelésekre is szükség van. A mezei pocok Magyarországon 2014. évben különösen nagy számban jelent meg és több százmilliós gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső megyéiben. Az engedélyező hatóság Redentin 75 RB rágcsálóirtószerre kiadott szükséghelyzeti engedélye alapján 2014-ben a mezőgazdasági felhasználók a kezeléseket 211.000 ha-on végezték el és a kezelések eredményeként a következő. év második félévében a mezei pocok túlszaporodása, károsítása megállítható volt.

2016 őszén azonban mezőgazdaságilag művelt területeken, ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban gócosan jelentősen megnőtt a mezei pocok egyedszáma. Pillangósokban a lakott járatok száma átlagosan 3-4 db/100 m2, ruderális területeken, gyümölcsösökben 3-6 db/100 m2, kalászosokban 1-2 db/100 m2. Szeptember végén az egyedszám több megyében is emelkedett, és félő, hogy a kapásnövények betakarítását követően a kártevők fokozottabb növényvédelmi kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsös kultúrákban és álló lucernában.


Friss hírek

Te mennyit pazarolsz? A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét
2021. október 16, szombat

Te mennyit pazarolsz? A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

Tovább >

Kutatási együttműködés a Debreceni Egyetem és a Nébih között:  egyetemi tudással a vaddisznóállomány feltérképezésére
2021. október 13, szerda

Kutatási együttműködés a Debreceni Egyetem és a Nébih között: egyetemi tudással a vaddisznóállomány feltérképezésére

A vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erről szóló kutatási együttműködési megállapodást október 13-án a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke.

Tovább >