null Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia

VII. Program: Partnerség a kutatásban - Tudásalapú társadalom elveinek meghonosítása a tudományos életben egy aktív élelmiszerlánc-kutatási hálózattal

Az élelmiszerlánc-biztonsággal összefüggő kérdések újabb és újabb tudományos problémákat vetnek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen a magyar élelmiszerek fogyasztóinak hosszú távú biztonsága és az élelmiszerágazat versenyképessége szempontjából. Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartásához az Európai Unióban és így Magyarországon is a kockázatelemzés módszertanát alkalmazzuk. A kockázatelemzés egyik legfontosabb alapelve a kockázatok tudományos alapú megközelítése.

A 21. század legnagyobb globális kihívásai fokozódó mértékben és sok esetben hátrányosan, más esetekben pedig kiszámíthatatlan módon hatnak az élelmiszer-gazdaságra, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságra is. A globális környezeti és éghajlati változások például új kórokozók, új (például allergizáló hatású) polleneket termelő gyomnövények és mikotoxinokat termelő penészgombák elterjedéséhez vezetnek. Új technológiák jelennek meg (például a modern biotechnológiai módszerek, nanotechnológia, klónozás), amelyek révén új élelmiszerek és új diagnosztikai módszerek keletkeznek. Ezek az eszközök sok szempontból ígéretesnek tűnnek, ugyanakkor új élelmiszerlánc-biztonsági kihívásokat is jelentenek. A kockázatok között ugyanakkor megtalálhatjuk azokat is, amelyekről több emberöltőnyi ismerettel rendelkezünk, ugyanakkor mégis minden évben megbetegedések sokaságát okozzák.

Az élelmiszerlánc-kutatás, -fejlesztés és -innováció területén partnerségi viszony kialakítására van szükség az érintett felek között, és ennek koordinálását, segítését – az erőforrásokhoz, az információkhoz és a szakemberekhez való hozzáférés miatt – az államnak kell biztosítania.

Az ágazat szempontjából hasznos alapkutatásokba való bekapcsolódás

Az élelmiszerlánc-biztonság valamennyi területén roppant fontos, hogy hazánk ne maradjon ki a nemzetközi vérkeringésből, és ezen nemzetközi trendeket nemcsak figyelemmel kell kísérni, de idővel bizonyos kezdeményezések élére is lehetne állni. Ez különösen igaz az alapkutatásokra: amennyiben nem tudunk nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatok részévé, majd idővel esetleg motorjává válni, végleg lemaradhatunk, és ennek idővel élelmiszerlánc-biztonsági következményei is lehetnek. Így biztosítani kell a nemzetközi kutatási eredményekhez, konferenciákhoz való hozzáférés lehetőségét, részt kell venni nemzetközi kutatási projektekben és különböző együttműködési hálózatok munkájában. Különösen fontos ez abból a szempontból is, hogy az alapkutatásokra rendelkező források elsősorban EU-s vagy nemzetközi szinten állnak rendelkezésre.

Gyakorlatban felhasználható alkalmazott kutatások ösztönzése

Mivel az árverseny megnyerését a magyar élelmiszeripar erőforrásai és kapacitásai nem teszik lehetővé, az innováció segítségével alapvetően az árra kevésbé érzékeny termékek és szolgáltatások felé kell elmozdulni. Ezért ösztönözni kell a gyakorlatban felhasználható alkalmazott kutatásokat (vásárlói preferenciák, termék- és technológiafejlesztés, fenntarthatóság, élelmiszerlánc-biztonság, vállalatirányítás stb.). A kutatások során súlyt kell fektetni a fenntartható élelmiszertermelésre, törekedve a versenyképesség és a fenntarthatóság egyensúlyára.

Technológiatranszfer és ismerettranszfer

A vállalkozások túlnyomó többségének nincs saját fejlesztési kapacitása, és nem ismeri, illetve nem képes felhasználni a kutatási-fejlesztési eredményeket. Ezért ki kell alakítani a technológia- és kétirányú ismerettranszfer (milyen új ismeretek állnak rendelkezésre – milyen információkra, kutatásokra van igény) hatékony szervezeteit és működési feltételeit, különösen a KKV-k vonatkozásában (pl. központi és regionális tudásközpontok, technológia transzferhálózat kialakítása, kísérleti üzemek, „legjobb gyakorlatok” terjesztése, élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos ismeretek stb.). Elő kell segíteni a termelők, feldolgozók és kutatóhelyek együttműködését az új termékek, eljárások és technológiák fejlesztése területén.

Elérhető legjobb technológiák alkalmazásának elősegítése

A vállalkozások jelentős része elavult technológiákkal dolgozik, és beruházási forrásait a műszakilag alkalmatlanná vált gépek cseréjére, és a legszükségesebb felújítások elvégzésére fordítja. A technológiai lemaradás jelentős versenyhátrányt okoz. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok fejlesztései ne merüljenek ki a szinten tartásban, hanem a stratégiai céljaiknak megfelelő, „elérhető legjobb technológiákat” szerezzék be fejlesztéseik során, amely a versenyképesség növelése mellett jelentősen hozzájárul az élelmiszerlánc-biztonság javításához is. Ezért a támogatási és egyéb eszközöket fókuszálni kell a hatékonyság, minőség, élelmiszerlánc-biztonság, fenntarthatóság szempontjából leginkább megfelelő technológiák alkalmazására. Nyilvános adatbázisok és szaktanácsadás útján kell segíteni különösen a KKV-kat a korszerű technológiák megismerésében és kiválasztásában.

Felkészülés a K+F+I-re

Hazánk elemi érdeke az alapkutatásokban való részvétel, valamint a hazai a K+F+I tevékenység felfuttatása. Erre azonban jelenleg sem az intézmények egy része, sem az állam nem elég felkészült. Ennek kiküszöbölésére 5 éves inkubációs időszakot kell biztosítani, hogy a megfelelő intézményi kapacitások, képességek, kompetenciák kiépüljenek, valamint az állam fel tudjon készülni moderátori szerepére. Az inkubációs időszakban – és később is – fontos szerepet játszhatnak a fiatal, az élelmiszerlánc-biztonság iránt érdeklődő kutatók. Különös figyelemmel kell tervezni az európai uniós források hazai felhasználását annak érdekében, hogy az elkövetkező 7 évben megfelelő pénzügyi eszközök álljanak rendelkezésre a fenti célok megvalósítás érdekében.

Tervezett intézkedések:

  • Felkészülés a K+F+I-re (inkubációs időszak biztosítása, fiatal kutatók hálózata)
  • Az ágazat szempontjából hasznos alap- és alkalmazott kutatásokba való bekapcsolódás (nemzetközi és hazai kutatások; konferenciákon való részvétel; ipar és állam közös kutatás-fejlesztése)
  • Gyakorlatban felhasználható alap- és alkalmazott kutatások ösztönzése (vásárlói preferenciák; termék- és technológiafejlesztés)
  • Központi és regionális tudásközpontok, technológia transzfer hálózat kialakítása (termelő, feldolgozó és kutatóhelyek együttműködése új termékek, eljárások fejlesztése területén)

 

Tovább az ÉLBS oldalára 


Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >