null Kérdezz-felelek a kéknyelv betegségről (Bluetongue)

Kérdezz-felelek a kéknyelv betegségről (Bluetongue)

A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Mit nevezünk kéknyelv betegségnek?

A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Milyen tünetek jellemzik a betegséget?

A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Mi okozza?

A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 szerotípusa ismert. A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.

Hol fordul elő a betegség?

A kéknyelv betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Kelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USA-ban, illetve Közép- és Dél-Amerikában is. Európában orábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és elterjedt Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein. A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.

Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?

A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. A vakcinával való védekezés a hatályos magyar jogszabályok szerint tilos, csak az országos főállatorvos rendelheti el.

Miként előzhető meg a betegség?

Mivel kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés (rovarölő szerekkel történő kezelés, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történő legeltetés), valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. A vírus 60 °C-on 15 perc, 50 °C-on 3 óra alatt elpusztítható, alacsony és magas pH-ra (>6 pH 8) egyaránt érzékeny. Jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben érzékeny. Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, vérben például 20 °C -on évekig életképes marad.

Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?

A kéknyelv betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.


Friss hírek

2024. április 15, hétfő

Több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot semmisítettek meg az ellenőrök az ónodi piacon

Folytatódott a tavaszi szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusításának ellenőrzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vármegyei kormányhivatalok, valamint a NAV szakemberei április elején hatósági ellenőrzést tartottak az ónodi Országos Állat- és Kirakodóvásáron. Az akció során több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot kellett megsemmisíteniük. A leggyakoribb problémák a szaporítóanyagok minőségével voltak, de a címkék kapcsán is számos hiányosságot találtak az ellenőrök. A rózsatövek esetében feltűnő volt a fajtamegjelölés és a származást igazoló dokumentumok hiánya.

Tovább >

2024. április 13, szombat

Keddtől élesedik a mezőgazdasági termékek behozatalát bejelentő felület

Április 16-án hatályba lép az egyes mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalára vonatkozó kormányrendelet1. A jogszabály szerint a bejelentésköteles termékek nem magáncélú behozatalát tervező természetes személynek, egyéni vállalkozónak, jogi személynek vagy egyéb szervezetnek e szándékát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) előzetesen jeleznie kell. Az elektronikus adatszolgáltató űrlap, valamint a tematikus ügyfélszolgálati csatornák keddtől lesznek elérhetőek az ügyfelek számára.

Tovább >