null Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)

Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)

Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)

A kéknyelv–betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Mit nevezünk kéknyelv betegségnek?

A kéknyelv–betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Milyen tünetek jellemzik a betegséget?

A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Mi okozza?

A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 szerotípusa ismert. A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. Hol fordul elő a betegség?

A kéknyelv-betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Kelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USÁ-ban és Közép- és Dél-Amerikában is. Európában orábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és elterjedt Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein. A kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) listáján is.

Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?

A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. A vakcinával való védekezés a hatályos magyar jogszabályok szerint tilos, csak az országos főállatorvos rendelheti el.

Miként előzhető meg a betegség?

Mivel kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés (rovarölő szerekkel történő kezelés, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történő legeltetés), valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. A vírus 60 °C-on 15 perc, 50 °C-on 3 óra alatt elpusztítható, alacsony és magas pH-ra (>6 pH 8) egyaránt érzékeny. Jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben érzékeny. Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, vérben például 20 °C -on évekig életképes marad.

Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?

A kéknyelv-betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.


Friss hírek

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén
2022. november 29, kedd

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Tovább >

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme
2022. november 29, kedd

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült egy közös akcióban hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek. A halat 300 ezer forintért kínálta feketén eladásra egy tiszanánai horgász, a tetemes vételár helyett azonban halvédelmi bírságra, valamint a horgászattól való több hónapos eltiltásra számíthat.

Tovább >