Növényegészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

  • Általános kérdések

    • 1.1. Mi a célja a növényegészségügynek?

      A növényegészségügy célja, hogy a karantén károsítók behurcolásától és terjedését hatósági eszközök segítségével megvédje növényeinket. A növényegészségügyi tevékenység biztosítja a nagy gazdasági kárt okozó növényi, idegenhonos, karantén károsítók hazai megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását és annak felderítését, a termesztett növényeink és természetes környezetünk megóvása érdekében.

    • 1.2. Mi a különbség a honos, az idegenhonos és a karantén károsítók között?

      A növénykárosítóink többsége eredendően európai faj vagy kontinensünkön régóta megtalálható már meghonosodott faj. Növényegészségügyi szempontból ezt a két csoportot tekintjük honos károsítóknak. Az ellenük történő védekezéshez többnyire elérhetőek a gyakorlatban is alkalmazható agrotechnikai eljárások, növényvédelmi technológiák, kifejlesztésre kerültek rezisztens vagy toleráns fajták és a természetes ellenségeik is jelen vannak. Így sok esetben költségesen, de eredményesen fel tudjuk ellenük venni a harcot. 
      Az idegenhonos károsítók esetében ezek nem állnak rendelkezésünkre, így a megfelelő védekezés nem megoldott. Ezek a fajok messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak.
      Azon idegenhonos károsítókat, amelyek bekerülése, megtelepedése és elterjedése komoly gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat, és ellenük a növényegészségügyi hatósági intézkedések eredményesek lehetnek karantén károsítóknak nevezzük. 

    • 1.3. Kikre vonatkoznak a növényegészségügyi intézkedések?

      Mindenkire (természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) vonatkozik, aki a növényegészségügyi jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenység(ek)et folytat. Az Európai Uniós jogszabályok (2017/625/EU rendelet alapján) egységesen vállalkozónak, a hazai jogszabályok (2008. évi XLVI. törvény alapján) egységesen termelőnek nevezik az összes érintettet.
      A magánszemélyekre elsősorban a külföldi utazásaik és a zárlati károsítók gyanújának bejelentése kapcsán vonatkoznak előírások, valamint be kell tartaniuk a hatósági intézkedéseket zárlati károsító megjelenése esetén.
       

    • 1.4. Hogyan csoportosíthatóak a növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó károsítók?

      A 2016/2031/EU rendelet több kategóriába sorolja a vizsgálatköteles károsítókat:

      • uniós zárlati károsító: a rendelet 3. cikke alapján a következőképpen határozható meg:
        • nincs jelen a területen, vagy ha jelen van, akkor csak korlátozott mértékben van elterjedve, 
        • képes bekerülni, megtelepedni és elterjedni azokon a területeken, amelyeken eddig nem volt jelen; 
        • bekerülése, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatást gyakorolna az adott területre; 
        • megvalósítható és hatékony intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy a károsító bekerüljön a területre, ott megtelepedjen és elterjedjen, valamint a kockázatainak és hatásainak enyhítésére.
        • Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet II. melléklete tartalmazza.
      • kiemelt zárlati károsító: az uniós zárlati károsítók közül azon károsítók, amelyek lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Európai Unió területén a legsúlyosabb fokú. Jegyzéküket a 2019/1702/EU rendelet tartalmazza.
      • védett zónás zárlati károsító: olyan károsító, amely jelen van az EU területén, de nincs jelen az érintett tagállamban vagy annak valamely területén, és az adott tagállam kérelmére elismerik és ellene hatósági intézkedéseket folytatnak. Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet III. melléklete tartalmazza.
      • vizsgálatköteles nemzárlati károsító: a rendelet 36. cikke alapján a következőképpen határozható meg:
        • jelen van az Unió területén; 
        • főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjed és jelenlétének elfogadhatatlan gazdasági hatása van azok rendeltetésszerű felhasználására; 
        • az ültetésre szánt növényeken való megjelenésének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre.
        • Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete tartalmazza.
      • ideiglenes zárlati károsító: potenciális zárlati károsító, melynek besorolása folyamatban van, ellene szükséghelyzeti intézkedés alapján védekezés folyhat. 
         
    • 1.5. Mi a teendő zárlati károsító gyanújának felmerülése esetén?

      A 2016/2031/EU rendelet 15. cikke értelmében, ha a 2019/2072/EU rendelet II. mellékletében található valamely zárlati károsítóval vagy az általa okozott tünettel találkozik, köteles bejelenteni az illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán.

  • Nyilvántartásba vételi kötelezettség - növényegészségügyi regisztráció

    • 2.1. Mit jelent a vállalkozók (termelők) növényegészségügyi nyilvántartásba vétele?

      A nyilvántartásba vétel során valamennyi érintett vállalkozó egyedi nyilvántartási számot kap, amely biztosítja a vállalkozó gyors beazonosítását a fertőzési eset kivizsgálása során, ezáltal lehetővé téve a fertőzési hely gyors felderítését, a fertőzés továbbterjedésének megfékezését a szükséges intézkedések meghozatalával. 
      (2016/2031/EU rendelet 65. cikk (1))

    • 2.2. Kinek kell szerepelnie a vállalkozók (termelők) hatósági nyilvántartásában?

      Annak a vállalkozónak, aki
      1.    növényegészségügyi bizonyítványköteles árut hoz be (importál) Európai Unión kívüli területről 
      2.    növényegészségügyi bizonyítványköteles árut exportál;
      3.    növényútlevél-köteles árut szállít, forgalmaz az Európai Unión belül;
      4.    a hatóság által fel van hatalmazva növényútlevelek kiállítására;
      5.    a hatóság által fel van hatalmazva a fa-csomagolóanyagok és faanyagok ISPM-15 szabvány szerinti jelölésére, illetve egyes különleges előírások szerinti egyéb tanúsítvány kiállítására;
      6.    utasoknak növényegészségügyi információkat nyújt: tengeri kikötők és repülőterek üzemeltetője, nemzetközi fuvarozó, postai szolgáltató, távértékesítéssel foglalkozó vállalkozó;
      7.    növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat hoz be (importál) uniós határövezetbe;
      8.    károsító fertőzése miatt körülhatárolt területen az intézkedésekkel érintett növényekkel kapcsolatos tevékenységeket végez;
      9.    számára valamely vizsgálatköteles károsító elleni hatósági intézkedés azt előírja.
      (2016/2031/EU rendelet 65. cikk (1))

    • 2.3. Kinek nem kell szerepelnie a vállalkozók (termelők) hatósági nyilvántartásában?

      Annak a vállalkozónak, aki
      1.    növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem távértékesítés keretében, kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;
      2.    a minőségtanúsítási rendszerbe nem tartozó vetőmagokat kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;
      3.    hivatásszerű tevékenysége a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak egy másik vállalkozó megbízásából történő szállítására korlátozódik;
      4.    hivatásszerű tevékenysége kizárólag különböző anyagok fa csomagolóanyagban történő szállítását jelenti.
       (2016/2031/EU rendelet 65. cikk (3))

    • 2.4. Kis területen áruburgonyát termelőnek van-e nyilvántartásba vételi kötelezettsége, amennyiben a termést végfelhasználónak értékesíti?

      Az áruburgonya szabadföldi termelése esetén 1 hektár alatt, illetve hajtatásban történő termelése esetén 0,3 hektár alatt nem szükséges a nyilvántartásba vétel, amennyiben a termést végfelhasználónak értékesítik.

    • 2.5. A kínai és belarusz származású faáruk importőrjeinek van-e nyilvántartásba vételi kötelezettsége?

      A 2018/1137/EU rendeletben meghatározott vámtarifaszámú kínai és belarusz származású áruk importőrjeinek szükséges nyilvántartásba vetetniük magukat.

    • 2.6. Ki minősül végfelhasználónak?

      Végfelhasználó az, aki üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból, személyes használatra szerez be növényeket vagy növényi termékeket.
      (2016/2031/EU rendelet 2. cikk (12))

    • 2.7. Mi nem minősül végfelhasználónak történő értékesítésnek?

      Nem minősül végfelhasználónak történő értékesítésnek, amennyiben nagybani piacon, kis- és nagykereskedelmi egységnek, üzemi konyhának, stb. adják el az árut.

    • 2.8. Hogyan történik a nyilvántartásba vétel?

      A nyilvántartásra kötelezetteket kérelem alapján a vállalkozó székhelye szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztálya veszi nyilvántartásba. A kérelem benyújtása magánszemély esetében történhet személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül, vállalkozás esetében csak ügyfélkapun keresztül, a tevékenység megkezdése előtt (figyelembe véve a szükséges ellenőrzések időpontjait), de legkésőbb április 30-ig, az éves bejelentési űrlapon vagy az ezzel megegyező adattartalommal rendelkező dokumentummal. 
      Amennyiben a megadott információk nem felelnek meg az előírásoknak, a nyilvántartásra kötelezett vállalkozó csak a szükséges adatok pótlása után kerülhet be a nyilvántartási rendszerbe. Abban az esetben, ha a nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az ellenőrzésköteles termékekre vonatkozó tevékenységét nem végezheti, a már előállított termékeket nem forgalmazhatja. 
      (2016/2031/EU rendelet 66. cikk)

    • 2.9. Milyen kötelezettségei vannak a nyilvántartott vállalkozónak?

      Minden nyilvántartott vállalkozó köteles a tevékenységére vonatkozó adatokat a tevékenység megkezdése előtt (figyelembe véve a szükséges ellenőrzések időpontjait), de legkésőbb április 30-ig megküldeni a székhelye és/vagy a tevékenység végzése szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztálya részére személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül. 
      Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az ellenőrzésköteles termékekre vonatkozó tevékenységét nem végezheti, a már előállított terméket nem forgalmazhatja. 
      A nyilvántartásra kötelezett vállalkozó ezen kívül köteles:
      1.    naprakész nyilvántartást vezetni azokról a helyekről, ahol az ellenőrzésköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,
      2.    nyilvántartást vezetni azokról az ellenőrzésköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von, vagy bármilyen célból továbbít,
      3.    a termeléssel és a forgalmazással, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos okmányokat legalább három évig megőrizni,
      4.    személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növényegészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a növényvédelmi hatósággal kapcsolatot tartani,
      5.    szükség szerint és a megfelelő időben, a hatóság által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,
      6.    együttműködni a hatósággal, tehát az ellenőrzést végző növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a vonatkozó okmányok megtekintését, 
      7.    a hatóság intézkedésére a telephelyek növényegészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani,
      8.    értesíteni az illetékes hatóságot valamely uniós zárlati károsító vagy valamely uniós szükséghelyzeti intézkedés hatálya alá tartozó károsító előfordulásáról.
      (2016/2031/EU és 2017/625/EU rendelet)

  • Kivitel EU-n kívüli országokba - export

    • 3.1. Milyen esetben szükséges növényegészségügyi bizonyítványt csatolni az exportálandó szállítmányhoz?

      A célország követelményei határozzák meg azt, hogy az adott áru exportálásához szükséges-e növényegészségügyi bizonyítvány, függetlenül annak mennyiségétől. 

    • 3.2. Milyen követelményeket határozhatnak meg a célországok?

      A növényegészségügyi export bizonyítvány igazolja, hogy az adott tétel a célország zárlati károsítóitól mentes. Ennek igazolása vizuális vizsgálat, laboratóriumi mintavétel, valamint termőhelyi szemle keretében történhet az importáló ország követelményei alapján.
      Amennyiben termőhelyi szemle is szükséges, az csak addig végezhető el, amíg a vizsgálandó károsító vagy annak tünete észlelhető az állományban. Ezért javasolt az igény mihamarabbi bejelentése a telephely szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályánál. Ennek elmaradása esetén a növényegészségügyi export bizonyítvány nem állítható ki!
      A laboratóriumi vizsgálatok időtartama eltérő lehet. 

    • 3.3. Hol és meddig lehet bejelenteni a feladás előtti növényegészségügyi export vizsgálati igényt?

      Amennyiben szükséges, a növényegészségügyi export vizsgálati igényt a telephely szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának kell bejelenteni a feladást, illetve berakodást megelőző nap 15 óráig. 

    • 3.4. Mennyibe kerül a növényegészségügyi export bizonyítvány kiállításához szükséges vizsgálat?

      A 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. melléklet 10. pontja tartalmazza a termőhelyi szemle és az export bizonyítvány kiállításának díjait.

    • 3.5. Ki lehet-e állítani utólag növényegészségügyi export bizonyítványt?

      Nem. 
      A növényegészségügyi export bizonyítvány igazolja, hogy az adott tétel zárlati károsítóktól mentes. Ehhez a hatóság szakembereinek látnia kell, illetve adott esetben mintát kell vennie az exportálandó tételből. Egy útnak indult szállítmány esetében ez a vizsgálat már nem megoldható, így a bizonyítvány kiállítására sincs mód.

    • 3.6. Meddig érvényes a növényegészségügyi export bizonyítványt?

      A növényegészségügyi export bizonyítvány érvényességét a szállítás időtartama nem befolyásolja, azonban a szállítmánynak a bizonyítvány kiállítását követően legfeljebb 14 naptári napon belül el kell hagynia az Európai Unió területét. Amennyiben ez nem történik meg, a bizonyítvány érvényét veszíti.

    • 3.7. Megrongálódott, elveszett növényegészségügyi export bizonyítvány pótolható-e?

      Igen, az ISPM-12 szabvány alapján a kiállító hatóság jogosult másolat kiállítására.

  • Behozatal EU-n kívüli országokból - import

    • 4.1. Milyen feltétellel hozhatóak be növények, növényi termékek és egyéb anyagok az Európai Unió területére?

      A növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok 3 fő csoportba sorolhatóak:
      I. Azon áruk köre, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos.

      1. A behozatali tilalom alá eső áruk listáját a 2019/2072/EU rendelet VI. számú melléklete tartalmazza. Ide tartozik például a vetőburgonya, a citrusfélék, a szőlő növény (friss levelet is beleértve), a talaj. 
      2. Ideiglenes behozatali tilalom vonatkozik a legtöbb gyümölcsfa csemetére és több erdészeti és dísznövény fajra, melyet a 2018/2019/EU rendelet szabályoz.

      II. Azon vizsgálatköteles áruk köre, amelyek bizonyos EU-n kívüli országokból történő behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ennek listái a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. és B. részében találhatóak. Többek között ebbe a kategóriába tartozik minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése, néhány faj vetőmagja és a használt mezőgazdasági gépek is.

      1. Az A. részben felsorolt áruk csak növényegészségügyi kirendeltséggel rendelkező határállomásokon hozhatóak be. 
      2. A B. részben jelölt növények más határállomáson is beléptethetőek.

      III. Azon áruk köre, amelyek növényegészségügyi bizonyítvány nélkül behozhatóak EU-n kívüli országokból.

      1. A 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet C. részében található annak az öt fajnak a termése, amelyeknek behozatalához nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra. Ezek az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz. 
      2. Nem szükséges bizonyítvány azon árukhoz sem, amelyekre a növényegészségügyi rendelkezések nem vonatkoznak. Ilyenek a szemes termények nem vetésre szánt magvai, valamint a feldolgozott növényi termékek (fagyasztott, megfelelően szárított vagy aszalt, befőzéssel, savanyítással vagy egyéb módon tartósított termések és egyéb, fogyasztásra szánt növényi részek).
    • 4.2. Kitől kell igényelni a behozatalhoz szükséges növényegészségügyi bizonyítványt?

      A növényegészségügyi bizonyítványt minden esetben a feladó ország növényegészségügyi hatósága állítja ki.

    • 4.3. Szükséges-e előzetesen bejelenteni a vizsgálatköteles árukat tartalmazó szállítmányokat, postai csomagokat?

      A 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. részében található vizsgálatköteles áruk esetében a szállítmányokért felelős vállalkozónak előzetesen értesítenie kell a megérkezés szerinti első uniós határállomás illetékes hatóságát a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal az EU Bizottság erre kialakított elektronikus rendszerén (TRACES NT) keresztül. 
      A rendeletben az áruk vámtarifaszáma (KN-kód) is megtalálható. Nagyon fontos, hogy a behozni kívánt terméket a megfelelő vámtarifaszámmal jelentsék be, ugyanis egy rosszul megadott szám esetén a nem vizsgálatköteles terméket a hatóság vizsgálatkötelesként kezelhet, mely felesleges procedúrát eredményezhet.

    • 4.4. Kitől kérhető felvilágosítás a TRACES NT szakrendszer használatával kapcsolatban?

      A szakrendszer használatáról a kijelölt határállomásokon nyújtanak bővebb tájékoztatást. A rendszer angol nyelvű felhasználói segédlete itt található.
      A bejelentéshez előzetesen regisztrálni kell a rendszerbe, ez az importőröket, illetve a vámügyintézés során az őket képviselő cégeket egyaránt érinti. A rendelet hatálya alá tartozó árut importáló cégeknek növényegészségügyi nyilvántartási számmal is rendelkezniük kell.

    • 4.5. Mi a teendő tranzit áru esetében? Szükséges-e bejelenteni?

      A 2017/625/EU rendelet 47. és 51. cikke értelmében tranzit áru (átszállítás) esetében is szükséges a bejelentés. Ezt szintén a TRACES NT szakrendszeren keresztül szükséges megtenni.
      A 2016/2031/EU rendelet 47. cikke alapján a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat az azokat ellenőrző vállalkozó aláírt nyilatkozatának kell kísérnie, amelyben a vállalkozó kijelenti, hogy a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállítására növényegészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás keretében kerül sor; valamint úgy vannak csomagolva, és olyan módon szállítják őket, hogy az Unió területére történő behozataluk és az Unión belüli átszállításuk során nem áll fenn uniós zárlati károsítók elterjedésének a kockázata.

    • 4.6. Milyen előírások vonatkoznak az utas poggyászban harmadik országból behozni kívánt növényekre és növényi termékekre?

      A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza a 2019. december 14-től érvényes Európai Uniós növényegészségügyi rendszer. A külföldről érkezők a csomagjaikban - a kereskedelmi forgalomhoz hasonlóan - csak szigorú előírások mellett hozhatnak be növényeket. 
      Ez azt jelenti, hogy
      •    minden ültetésre szánt növény (pl. cserepes növény, vetőmag, szaporító anyag),
      •    a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése (pl. alma, paradicsom),
      •    egyéb növényi termékek (pl. koszorú, friss fűszernövények)
      kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozható be az Európa Unió területén kívüli országokból (kivétel Svájc) a magánszemélyek útipoggyászában is.
      Szintén kell bizonyítvány az alábbi, Európai Unióhoz tartozó külső területek esetében: Ceuta, Melilla, Guadeloupe, Francia Guyana, Kanári szigetek, Martinique, La Réunion, Saint-Barthélemy és Szent Márton-szigete.

    • 4.7. Van-e meghatározva maximális mennyiség, mely alatt utas poggyászban történő behozatal esetén nem szükséges növényegészségügyi bizonyítvány?

      Az Európai Bizottság a személyes poggyászban érkező áruk növényegészségügyi bizonyítvány kötelezettsége kapcsán még nem állapított meg küszöbértéket. Emiatt a továbbra is hatályban maradó egyes rendelkezések alapján az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium egységes módon meghatározott egy „kis mennyiség”-et, mely esetben az érintett áruknak nem kell növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkezniük a behozatalhoz. „Kis mennyiség” alatt a termések és a fogyasztható növényi részek 5 kg-ot, illetve az egy darabot meg nem haladó személyes fogyasztásra szánt, tapadó talajjal nem szennyezett mennyisége értendő.
      A kis mennyiség meghatározása a helyszíni ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján történik a vámhatóság munkatársai által. Fontos, hogy mivel ez egy hazai eljárás, így csak Magyarország határain érvényes visszavonásig. Amennyiben ugyanis az EU Bizottsága megállapít küszöbértéket, vagy megszünteti a jogszabályok ilyen irányú értelmezhetőségét, a hazai eljárást vissza kell vonni.

    • 4.8. Milyen áruk esetében nem alkalmazható a „kis mennyiség”?

      A kis mennyiség nem alkalmazható azon növények, növényi termékek esetében, amelyek nem fogyaszthatóak el! Így különösen a vetőmagokra, élő növényekre, élő, zöld növényi részeket tartalmazó koszorúkra, virágcsokrokra stb.
      A gyökérzöldségeket (pl. sárgarépa) és más talajjal érintkező terméseket csak attól megtisztítva lehet behozni kis mennyiségben növényegészségügyi bizonyítvány nélkül. A burgonya a növényi károsítók szempontjából az egyik legkockázatosabb növény, így a legtöbb harmadik országból tilos behozni az EU területére. Ezért a burgonya esetében nem alkalmazható a kis mennyiség.

    • 4.9. Milyen díjtétel vonatkozik a növényegészségügyi import vizsgálatokra?

      2017/625/EU rendelet IV. melléklet 8. szakasza valamint a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. melléklet 10. pontja tartalmazza a növényegészségügyi vizsgálatok során fizetendő díjtételeket.
      Az import növényegészségügyi vizsgálati díjak minden vizsgálatköteles áru esetében megfizetendőek, érkezzen akár áruforgalomban, postai küldeményként vagy személyes poggyászban. A díjfizetési kötelezettség nem vonatkozik a személyes poggyászban, kis mennyiségben behozható árukra.

    • 4.10. Legálisan behozhatóak-e a tiltott károsítók vagy növények az Európai Unió területére?

      Uniós zárlati károsítókat, szükséghelyzeti intézkedések hatálya alá tartozó károsítókat, Magyarországon eddig elő nem fordult károsítókat, valamint a növényegészségügyi szempontból behozatali tilalom alá tartozó növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat külön engedéllyel lehet behozni kizárólag hatósági vizsgálatra, kutatási, oktatási vagy kísérleti céllal, valamint fajtaszelekciós és nemesítési munkára.
      Az ehhez szükséges külön engedély kiadását a tevékenység helye szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályánál kell kérvényezni a 2019/829/EU rendelet I. mellékletében felsorolt adatok megküldésével.
      (2016/2031/EU rendelet, 2019/829/EU rendelet, 2019/2122/EU rendelet 5. cikk)

  • EU-n belüli értékesítés - növényútlevél rendszere

    • 5.1. Mi a növényútlevél?

      A növényútlevél egy hatósági címke, amely bizonyos áruk Unión belüli szállításához szükséges és igazolja, hogy az azzal ellátott áru minden vonatkozó növényegészségügyi követelménynek megfelel (2019/2031/EU 85-86. cikk). Azaz mentes az uniós zárlati, a vizsgálatköteles nem-zárlati és a nem listás de szükséghelyzeti intézkedések hatálya alatt álló ideiglenes zárlati károsítóktól, továbbá teljesülnek a jogszabályban meghatározott különleges előírások.
      •    A növényútlevél kizárólag a növényegészségügyi követelményeknek való megfelelést igazolja, egyetlen más, az árura vonatkozó követelmény igazolására sem használható.
      •    A növényútlevél nem közvetlenül a forgalmazáshoz, hanem a szállításhoz szükséges. Ennek oka az, hogy az árukkal a károsítók a szállítás során tudnak terjedni, ez pedig nem minden esetben jár pénzügyi ellenszolgáltatással. 
      •    A növényútlevél akkor is hatósági címke, ha azt nem az illetékes hatóság, hanem annak felhatalmazása alapján a vállalkozó adja ki, hiszen ezt a tevékenységet az illetékes hatóság felügyelete mellett végzi.
      •    Növényútlevél nem adható ki azokhoz az ültetésre szánt növényekhez (elsősorban bizonyos vetőmagok), melyek nem szerepelnek a növényútlevél köteles áruk listáján.

    • 5.2. Milyen növényekhez kell növényútlevél?

      A 2019/2072/EU rendelet XIII. és XIV. melléklete tartalmazza a növényútlevél köteles áruk listáját. Ennek értelmében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, egyes vetőmagok és bizonyos növényi termékek szállításához szükséges növényútlevelet csatolni. 

    • 5.3. Ki állíthatja ki a növényútlevelet?

      •    A növényútlevelet kiállíthatja a Nébih, a megyei kormányhivatalok, valamint az általuk határozatban felhatalmazott és ellenőrzött vállalkozók.
      •    A minőségtanúsítási rendszerben előállított szaporító-, és ültetvény anyagok esetében a Nébih által kiadott minősítő címke (pl. certifikációs címke, fémzár címke) egyben növényútlevél is. 
      •    A megyei kormányhivatal abban az esetben ad ki növényútlevelet, ha az ültetésre szánt növényt nem minőségtanúsítási rendszerben állították elő és a vállalkozó nem hatalmazható fel növényútlevél kiállítására.
      A vállalkozó csak felhatalmazás alapján állíthat ki növényútlevelet a saját tulajdonában lévő meghatározott árukra. A felhatalmazást a vállalkozó székhelye szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztályán kell kérelmezni. Az igény benyújtásával kapcsolatosan bővebb információ az osztály munkatársaitól kérhető.

    • 5.4. Milyen feltételek teljesülése esetén állítható ki a növényútlevél?

      A növényútlevél abban az esetben állítható ki, ha az áruk az előírt vizsgálatok alapján megfelelnek a növényegészségügyi követelményeknek. Ilyen vizsgálat lehet a vizuális termőhelyi szemle, a hatósági mintavétel, stb. Az ellenőrzés többek között kiterjed a termőhelyre, a tárolótérre, a csomagolóanyagra, a technológia folyamat során használt eszközökre és berendezésekre, valamint a szállítóeszközökre is. 
      A 2019/2072/EU rendelet VIII. és X. melléklete tartalmazza a különleges előírásokat.

    • 5.5. Milyen követelményeknek kell megfelelnie a vállalkozónak a növényútlevél kiadáshoz szükséges felhatalmazáshoz?

      A vállalkozók felhatalmazását a 2016/2031/EU rendelet 89. cikk és a 2019/827/EU rendelet szabályozza. Az előírásoknak megfelelően a felhatalmazáshoz a vállalkozónak széleskörű szakmai ismeretek szükségesek. Ennek biztosítása érdekében Magyarországon csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg a felhatalmazást, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

    • 5.6. Milyen esetekben nem hatalmazható fel a vállalkozó a növényútlevél kiadására?

      Nem hatalmazható fel a vállalkozó
      •    ha nem felel meg a felhatalmazás követelményeinek
      •    ha a növényútlevelet a Nébih adja ki

    • 5.7. Milyen kötelezettségei vannak a felhatalmazott vállalkozónak?

      A nyilvántartott vállalkozókra vonatkozó kötelezettségeken kívül minden felhatalmazott vállalkozó köteles:
      •    a növényútlevél kiállításához szükséges vizsgálatokat elvégezni és dokumentálni
      •    a növényútlevelet az értékesítési egységen elhelyezni
      •    gondoskodni arról, hogy a vizsgálatokat végző személyek a szükséges szakmai tudás birtokában legyenek
      •    hatékony tervet készíteni a károsító feltételezett megjelenése esetére

    • 5.8. Milyen esetekben nem végezheti a növényegészségügyi vizsgálatot a felhatalmazott vállalkozó?

      Nem a végezheti a növényegészségügyi vizsgálatot a felhatalmazott vállalkozó, amennyiben:
      •    hatósági mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra van szükség
      •    a szemlét a termőhely/vállalkozás közvetlen környezetében is el kell végezni
      •    a hatóság által meghatározott egyedi esetekben

    • 5.9. Mik a növényútlevéllel kapcsolatos általános követelmények?

      A növényútlevél meghatározott tartalommal és formátummal rendelkezik.
      A növényútlevél egy különálló címke, amely a meghatározott elemek nyomtatására alkalmas bármely hordozóra készülhet, feltéve, hogy a növényútlevél egyértelműen megkülönböztethető minden olyan egyéb információtól és címkétől, amely rajta kívül még megjelenhet az adott hordozón.
      •    Hordozó lehet bármely olyan anyag, melyet fizikailag az értékesítési egységen helyeznek el, vagy ahhoz rögzítenek. Ez a gyakorlatban számtalan módon megvalósítható, jellemzően magára az értékesítési egységre nyomtatva, arra ráragasztva, mellé tűzve vagy egyéb módon rögzítve helyezik el. Lehet reklámcímke, tanúsító címke, matrica. Adott esetben akár egy az árut kísérő okmányon is elhelyezhető, amennyiben azt az értékesítési egységhez rögzítik.
      •    Az értékesítési egység az adott értékesítési szakaszban alkalmazható legkisebb kereskedelmi vagy más használható egység, amely lehet egy tétel egy része vagy egésze, például egy cserép, egy tálca, egy köteg, egy CC kocsi, egy raklap, egy konténer, de bizonyos esetben akár az egy számlával vagy szállítólevéllel kísért egység is.
      •    Az értékesítési egység nem szükségszerűen egyezik meg a csomagolási egységgel. Bár a dísznövényeknél jellemző, hogy minden csomagolási egységen, cserépen megjelenik a növényútlevél, ez nem követelmény. A kiskereskedelemben kapható kis kiszerelésű vetőmagok csomagolásán sem kell megjelennie a növényútlevélnek, de a kiskereskedőnek minden értékesítési egységhez legalább egy növényútlevelet kapnia kell.
      •    A növényútlevelet még a szállítást megelőzően kell elhelyezni az értékesítési egységeken, azaz nem az árusítás helyszínén (pl. a nagybani piacon) kell címkézni.
      A növényútlevélnek könnyen láthatónak és jól olvashatónak, a rajta szereplő információnak pedig megváltoztathatatlannak és tartósnak kell lennie.
      •    Nem fogadható el egyetlen olyan megoldás sem, amikor a növényútlevél nem állandó adatát utólag, kézírással töltik ki.
      •    Nem fogadható el, ha a növényútlevél elmosódott, akár a nyomtatás, akár későbbi külső hatás, például öntözés miatt.
      •    Bár betűméret nincs meghatározva, a növényútlevélnek segédeszköz használata nélkül olvashatónak kell lennie.
      •    Nem szerepel a követelmények között, hogy a növényútlevélnek eltávolíthatatlannak kell lennie, ezért megfelel a különböző betűző címkéken, függő címkén való megjelenítés is.

    • 5.10. Mit kell tartalmaznia a növényútlevélnek?

      A növényútlevél bal felső sarkában el kell helyezni az Európai Unió zászlaját.
      A növényútlevélen 10 adat feltüntetése szükséges, ezeken kívül más információ nem tüntethető fel rajta.
      1. „növényútlevél/Plant Passport”

      • A „Plant Passport” vagy „Plant Passport – PZ” szavak angolul és adott esetben magyarul is jobb oldalon felül, perjellel elválasztva.

      2. A botanikai név (+ fajta)

      • Egy „A” betű mellett kell szerepeltetni a növény(ek) latin elnevezését.
      • A növények országán (Plantae) belül minden rendszertani kategória botanikai név, azonban a jogalkotó EU Bizottság állásfoglalása alapján a családnál magasabb rendszertani kategóriák nem alkalmazhatóak!
      • Minden esetben a lehető legalacsonyabb rendszertani kategória feltüntetése szükséges, lehetőség szerint a faj neve. E mellett feltüntethető a fajta neve is.
      • Vegyes csomagolás és kompozíciók esetében alkalmazható a nemzetség vagy a család megnevezése.
      • Amennyiben e rendszertani egységekbe nem lehet együttesen besorolni az értékesítési egységben található növényeket, több botanikai név feltüntetésére is van lehetőség. Ezek száma nincs korlátozva, így szélsőséges esetben akár 10 fölötti botanikai név is megjelenhet egy növényútlevélen.
      • Ennél a pontnál a botanikai néven kívül nem jelenhet meg semmilyen egyéb adat, így például a mennyiség, csomagolás, minőségi vagy egyéb paraméter. 

      3. B kiállító ország kódja     
      4. B növényegészségügyi nyilvántartási szám

      • Egy „B” betű mellett kell feltüntetni a kiállító tagállam két betűs ISO szabvány szerinti kódját, hazánk esetében ez HU.
      • Ezzel együtt kell feltüntetni a vállalkozó növényegészségügyi nyilvántartási számát. Magyarországon a nyilvántartási szám felépítése a HU és 6 szám (HU000000). A HU-t nem kell kétszer feltüntetni.

      5. C nyomonkövetési kód

      • Egy „C” betű mellett kell feltüntetni a növényútlevéllel kísért tétel nyomonkövetési kódját.
      • A nyomonkövetési kód kialakítása a növényútlevél kiadójának feladata. Ennek nincs semmilyen kötöttsége, lehet szám, betű, vagy mindkettő, lehet akár egy másik dokumentum száma, vagy akár értelmes szöveg is.
      • A legfontosabb elvárás az, hogy a vállalkozó számára egyértelműen beazonosítható legyen az adott tétel.
      • Nem alkalmazható hivatkozás, azaz akkor is fel kell tüntetni ebben a rovatban a kódot, ha az esetleg egy másik dokumentum azonosítója is egyben.
      • Kivétel: a nyomonkövetési kódtól el lehet tekinteni, amennyiben az ültetésre szánt növényeket oly módon készítették elő, hogy minden további beavatkozás nélkül értékesíthetők a végfelhasználók részére, és nem áll fenn a kockázata az uniós zárlati károsítók terjedésének. Ilyenek például a kiskereskedelemben forgalmazott kis kiszerelésű virághagymák vagy dísznövények. A „C” betűnek eben az esetben is meg kell jelennie a növényútlevélen.
      • Ugyanakkor ez a kivétel nem alkalmazható, amennyiben a Bizottság erre vonatkozó 2020/1770/EU rendelete azt kizárja, illetve ha a növényútlevél szükségességét szükséghelyzeti határozat vagy rendelet írja elő.

      6. vonalkód vagy QR kód

      • A növényútlevélen a nyomonkövetési kód kiegészítéseként (és nem helyette) egyedi vonalkód, QR-kód, hologram, chip vagy egyéb adathordozó is elhelyezhető.

      7.  D származási EU tagállam kódja
      8.  D származási 3. ország neve

      • Egy „D” betű mellett kell feltüntetni vagy a származási tagállam kétbetűs kódját, vagy a származási harmadik ország teljes nevét.
      • ár nem kívánatos, de előfordulhat olyan eset, hogy több tagállam kódja, illetve 3. ország neve szerepel. Ez akkor fordulhat elő, ha az adott értékesítési egység több országból származó növényt is tartalmaz. Ilyen lehet egy beültetett kompozíció vagy egy több fajt tartalmazó egység (pl. szukkulens mix).
      • Az „EU”, „EU-n kívüli” illetve a „3. ország” feliratok egyértelműen nem fogadhatóak el.

      9.  védett zóna – károsító(k) tudományos neve(i) vagy EPPO kódja(i)

      • Ezt az információt közvetlenül a növényútlevél felirat alatt kell elhelyezni.
      • Amennyiben védett zónába érvényes a növényútlevél, úgy az 1. pontban szereplő felirat: „növényútlevél – VÖ/Plant Passport – PZ”, melyben a VÖ a védett övezet, a PZ pedig a „protected zone” rövidítése.

      10. a piaci irányelvek hatálya alá eső növények esetében az e jogszabályok alapján kötelezően feltüntetendő további adatok

    • 5.11. Milyen formátuma lehet a növényútlevélnek?

      A növényútlevélre vonatkozó formai előírásokat és példákat a 2017/2313/EU rendelet tartalmazza.
      Technikai előírás:
      •    A növényútlevelek mérete, az elemeket határoló vonalak alkalmazása, az elemek méretaránya és a megjelenítésükhöz használt betűtípusok csak példaként szolgálnak. 
      •    Az Unió zászlajának méretarányát a nyomtatás során meg kell tartani. A technikai előírás alapján nyomtatható színesben vagy fekete-fehérben, a színe lehet kék alapon sárga csillagok, fehér alapon fekete csillagok, illetve fekete alapon fehér csillagok.
      •    A jogszabály szövegének nem felel meg az a megoldás, hogy a hordozó alapszíne helyettesíti a fehér színt. Ilyen például a barna cserépre nyomtatott szöveg, ahol a fekete csillagok mellett a zászló többi része is barna, vagy a kék színű papírra nyomtatott fekete zászlóban a csillagok is kékek.
      •    Bár az illetékes hatóságok EU szerte általánosan toleránsan állnak a zászlóra vonatkozó előíráshoz, a vállalkozók nem alapozhatnak arra, hogy egy esetleges ellenőrzés során ezt a hibát nem fogják kifogásolni. Amennyiben a növényútlevél kiállítására felhatalmazást kap egy vállalkozó, erre mindenképp szükséges felhívni a figyelmét.
      A piaci irányelvek alapján szükséges tanúsító címkékkel összevont növényútlevél esetében a zászló és a növényútlevél/Plant Passport felirat elhelyezése kötött, a többi adat a tanúsító címkére vonatkozó követelményeknek megfelelően szerepel, az A, B, C és D betűk feltüntetése nem szükséges.
      Az OECD és ISTA rendszerben történő vetőmag forgalmazás esetében a tanúsító címke nem vonható össze a növényútlevéllel, mivel ezek kötött formátuma nemzetközi szinten szabályozott. Amennyiben ilyen minősítésű vetőmagot forgalmaznak az EU területén, a növényútlevélnek külön címkeként kell megjelennie.

    • 5.12. Meddig kell megőrizni a növényútlevelet?

      A növényútlevélre vonatkozó releváns információkat a nyomonkövethetőség érdekében 3 évig meg kell őrizni. Ennek keretében a vállalkozónak nyilván kell tartania a növényútlevél releváns adatai mellett azt is, hogy kitől vásárolta illetve kinek adta el az adott tételt. 
      •    Nem magát a növényútlevelet kell fizikailag megőrizni, bár ez is lehet egy elfogadható megoldás, hanem annak releváns információit kell nyilvántartani.
      •    Releváns információ különösen a származási tagállam kódja vagy a származási harmadik ország neve, a növényegészségügyi nyilvántartási szám, a nyomonkövetési kód és a botanikai név.

    • 5.13. Milyen esetben kell cserélni a növényútlevelet?

      Ha a növényútlevél-köteles szállítmányt több részre felosztják, összevonják, vagy átcsomagolják, az áru eredeti növényútlevelét ki kell cserélni. 
      Amennyiben egy növényútlevéllel ellátott értékesítési egységet többfelé szétosztanak, szükség lehet a növényútlevél cseréjére.
      •    A növényútlevél cseréjére is felhatalmazható a vállalkozó – természetesen az előírt követelmények teljesülése esetén.
      •    A korábbiakkal ellentétben a csereútlevélnek nincsenek külön speciális tartalmi elemei, az egységes tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie.
      •    A korábbiakkal ellentétben csak a cseréért felelős vállalkozó regisztrációs száma szerepel az új útlevélen, a lecserélt útlevélre semmilyen utalás, hivatkozás nincs.
      •    Az előző útlevélre vonatkozó adatokat három évig meg kell őrizni.

    • 5.14. Milyen esetekben nem szükséges növényútlevelet kiállítani?

      Nem szükséges növényútlevél a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállításához, ha azokat közvetlenül a végfelhasználók, köztük a házi kertek részére értékesítik.
      •    Ilyen kifejezetten a kiskereskedelmi egységben, a fogyasztói piacon, bizonyos esetben a termelő telephelyén történő árusítás.
      •    A nagybani piacon történő értékesítés semmiképp nem minősíthető végfelhasználó részére történő értékesítésnek!
      •    Végfelhasználó az, aki üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból személyes használatra szerez be növényeket vagy növényi termékeket.
      •    Ez a kivétel nem alkalmazható abban az esetben, ha távértékesítés keretén belül történik az értékesítés. Távértékesítésnek minősül az olyan adás–vétel, melynek keretében a kereskedő, eladó nem találkozik a vevővel. Ilyen különösen az interneten, telefonon, e-mailben, fax útján vagy levél formájában megvalósuló értékesítés, melynek során az áru csomagküldő szolgálat útján jut el a vevőig.
      Nem szükséges növényútlevél a növények, növényi termékek és egyéb anyagok ugyanazon, nyilvántartásba vett vállalkozó telephelyein belüli és egymáshoz szoros közelségben lévő telephelyei közötti szállítása esetében.
      •    A szoros közelséget a tagállamok meghatározhatják. Magyarországon az általánosan elfogadott álláspont szerint, más, kis területű tagállamokhoz hasonlóan az egész ország területe értendő alatta.
      •    Termeltetési szerződés keretében előállított növények esetében a termőhelyről a raktárba szállítás a telephelyek közötti szállításként kezelendő.
      Nem szükséges növényútlevél a 2019/2072/EU rendelet 13. cikke alapján bizonyos piaci irányelvek hatálya alatt meghatározott kivételek esetében. Ilyenek kifejezetten a feldolgozásra ún. szürke címkével szállított vetőmag tételek.

    • 5.15. Mi a védett zóna?

      A védett zóna az Európai unión belül az a terület, ahol bizonyos károsító(k) nem honos, vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy a tagállamokban előfordul és megtelepedéséhez adottak az ökológiai feltételek. Védett zóna lehet egy tagállam egész területe vagy annak csupán egy része. Azt, hogy hol és milyen károsítóra léteznek védett zónák, a 2019/2072/EU rendelet III. számú melléklete tartalmazza.
      Tagállamba történő szállítás esetén figyelembe kell venni, hogy a célállomás ahova szállítani kívánunk védett zónában van-e vagy sem. Erről a termelőnek (forgalmazónak) előzetesen tájékozódnia kell. Amennyiben a szállítás védett zónába, illetve azon keresztül történik, azt előzetesen jelenteni kell az illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztálya felé. Erre azért van szükség, mert a védett zónába az adott károsító tekintetében szigorúbb előírások vannak érvényben, amelyet sok esetben csak plusz ellenőrzéssel, vizsgálattal lehet teljesíteni, amelynek hiányában az árut nem lehet a védett zónába szállítani. A védett zónába történő szállítást „PZ” (protected zone) jelöléssel a növényútlevél megfelelő rovatában is jelölni kell.
      A 2019/2072/EU rendelet X. melléklete tartalmazza a védett zónákba történő behozatalra vagy az azokon belüli szállításra szánt növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, valamint a védett zónákra vonatkozó különleges előírásokat.

    • 5.16. Milyen növényegészségügyi vizsgálatokra igényelhető támogatás?

      A 117/2007. FVM rendelet alapján elsősorban a növényútlevél kiadásához kapcsolódó termőhelyi szemlék és laboratóriumi vizsgálatok díjára igényelhető támogatás. 
      A támogatott növényegészségügyi vizsgálatokban való részvételre vonatkozó kérelem adattartalmára vonatkozó követelményeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza, melyet az illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztályához kell benyújtani április 30-ig. A támogatás hatósági díjak 100%-ára vonatkoznak, viszont a laboratóriumi vizsgálati díjak ÁFA- tartalmára nem.
      Export céltermesztés vizsgálatára a támogatás nem igényelhető!

  • Fa-csomagolóanyagok

    • 6.1. Milyen követelményeknek kell megfelelnie az áruk szállításánál használt fa-csomagolóanyagoknak?

      A kereskedelemben csaknem mindenféle áru szállításánál használnak nyersfából készült fa-csomagolóanyagokat (pl. raklap, alátétfa, rekesz, csomagoló ládák, dobok, rakodó lapok, alátétgerenda), amelyek csak abban az esetben hozhatók be Magyarországra - és az EU többi tagállamába - ha a vonatkozó követelményeknek megfelelnek, vagyis az ISPM-15 szabvány I. mellékletében foglalt, jóváhagyott kezelések egyikének alávetették és az előírt jelöléssel ellátták. Az előírás alkalmazása függetlenül attól, hogy a fent említett fa-csomagolóanyagon vagy abban milyen áruféleség érkezik, illetve ténylegesen használják-e bármilyen áru szállítására. A fa-csomagolóanyagon feltüntetett jelzés minden esetben garanciát kell, hogy jelentsen arra, hogy a fa-csomagolóanyag a követelményeknek megfelel. 
      Kivételt képeznek azok a faalapú termékekből készült feldolgozott fa-csomagolóanyagok (pl. rétegelt falemez, borítólemez, OSB lap), amelyek ragasztó, hő és nyomás vagy ezek kombinációja használatával készültek. Ezek megfelelően feldolgozott faanyagnak tekinthetők, így nem jelentenek növényegészségügyi kockázatot.
      Az ISPM-15 szabványt a világ számos országa alkalmazza, és elvárja az abban foglalt követelményeknek való megfelelést. Így bármilyen áru nyersfából készült fa-csomagolóanyagon történő exportálása esetén érdemes meggyőződni arról, hogy a célország megköveteli-e a szabványnak történő megfelelést!
      A Magyarországon nyilvántartott hőkezelést végző cégek listája.
      Bővebb információ az alábbi tájékoztató anyagban olvasható: Fa csomagolóanyagok útmutató
      (2016/2031/EU rendelet 96-98. cikk)

    • 6.2. Ki végzi a fa-csomagolóanyagok importellenőrzését?

      Az ellenőrzésre a növényvédelmi hatóságon kívül a vámhatóság is jogosult.

    • 6.3. Milyen intézkedés alkalmazható, ha a fa-csomagolóanyag beléptetéskor nem felel meg a követelményeknek?

      Amennyiben a fa-csomagolóanyagon nincs rajta az előírt jelölés, az alábbi intézkedés valamelyikét kell alkalmazni: kezelésre utasítás, megsemmisítés, a beléptetés megtagadása (visszautasítás).
      Ha a fa-csomagolóanyagon rajta van az előírt jelölés és mégis találnak rajta élő károsítót, szintén a fenti intézkedések valamelyikét kell alkalmazni.

  • Kártalanítás

    • 7.1. Milyen esetben kérelmezhető kártalanítás?

      A 2008. évi XLVI. törvény V. fejezet 54. § értelmében zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során a termelők a növényállományban végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén keletkezett károk, valamint a méhészetben okozott károk enyhítésére az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosultak.

    • 7.2. Mik a kártalanításból kizáró okok?

      A 2008. évi XLVI. törvény V. fejezet 54. § értelmében nem jár kártalanítás a következő esetekben:
      •    az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is);
      •    ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;
      •    ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;
      •    ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
      •    a növényegészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);
      •    ha a növényegészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;
      •    ha a növényegészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban vagy annak termésében kerül sor;
      •    ha a növényegészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növényegészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;
      •    ha a növényegészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;
      •    ha a termelő a növényegészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget;
      •    ha a méhész a letelepedésének bejelentését elmulasztotta.

    • 7.3. Hogyan kérhető a kártalanítás?

      A kártalanítási igényt az illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán kell benyújtani.

  • Elérhetőségek, jogszabályok

    • Elérhetőségek

    • Jogszabályok

      A rendeletek hatályos változatát a https://njt.hu/ illetve az https://eur-lex.europa.eu/advanced-search-form.html?locale=hu oldalakon olvashatják.

      7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól

      2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

      63/2012. (VII. 2.) VM rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól

      117/2007. (X. 10.) FVM rendelet az egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról

      2016/2031/EU a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről

      2019/1702/EU az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről

      2019/2072/EU a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról

      2017/625/EU az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről

      2018/2019/EU az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikke értelmében magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok ideiglenes jegyzékének és az Unióba való behozatal tekintetében az említett rendelet 73. cikkében előírt növényegészségügyi bizonyítvány követelménye alól mentesülő növények jegyzékének létrehozásáról

      2017/2313/EU az Unió területén belüli szállításhoz, illetve a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevelekre vonatkozó formai előírások meghatározásáról

      2020/1770/EU a növényútlevelek nyomonkövetési kódjára vonatkozó követelmény alól az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján nem mentesülő, ültetésre szánt növények típusairól és fajairól

      2019/827/EU az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés érdekében a vállalkozók által teljesítendő kritériumok és az említett kritériumok teljesítésének biztosítására szolgáló eljárások meghatározásáról

      2019/829/EU a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló, a tagállamok számára hatósági vizsgálatok, tudományos vagy oktatási célok, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés tekintetében ideiglenes eltéréseket engedélyező (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről

      2019/2122/EU az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített bizonyos állat- és árukategóriák, valamint az utasok személyes poggyászára és a természetes személyeknek küldött, nem forgalomba hozatalra szánt áruk kisméretű szállítmányaira vonatkozó egyedi ellenőrzések tekintetében történő kiegészítéséről és a 142/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról

       

      Az ISPM standardok a következő linken érhetők el: https://www.ippc.int/en/core-activities/standards-setting/ispms/ 

      ISPM 12 szabvány Phytosanitary certificates (Növényegészségügyi bizonyítványok)

      ISPM 15 szabvány Regulation of wood packaging material in international trade (A fa csomagolóanyagok szabályozása a nemzetközi kereskedelemben)