Állategészségügy
Állategészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések
-
Mit tegyek, ha lejárt valamelyik dokumentum érvényessége? Szállítható-e az állat?
Érvénytelen dokumentumokkal az állatok nem szállíthatók. Lejárt érvényesség esetén új melléklete(ke)t kell kiállítani.
-
Mit tehetek, ha nem fér rá minden állat az igazolásra? Új igazolást kell kitölteni?
Ha azonos fajról van szó és egy szállítmányról, akkor elegendő az állatokat egy kiegészítő táblázatban feltüntetni. A táblázaton fel kell tüntetni az állategészségügyi igazolvány sorszámát.
-
Ki az a szolgáltató állatorvos?
A szolgáltató állatorvos más néven a magán-állatorvos, aki az ön állatállományát kezeli, aki rendelkezi a szállításhoz szükséges állategészségügyi információkkal.
A szolgáltató állatorvos a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. cikk h) pontja szerint „állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult állatorvos”.
-
Meddig érvényes az állattartói nyilatkozat?
Az állattartó nyilatkozata a kiállítástól számított 3 napig érvényes.
-
Kit kell értesíteni, ha állatokat akarok szállítani?
Amennyiben Ön az állatok feladója, akkor az állattartói nyilatkozatot kell kitöltenie, illetve be kell szereznie az állatorvosi bizonyítványt. Amennyiben Ön az állatok fogadója, akkor ha továbbtartásra érkeznek állatok, az állatszállítást megelőzően 24 órával értesíteni kell a kerületi hivatalt.
-
A szállítási rendelet a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkozik?
Kereskedelmi célú szállítás esetén igen.
-
Ha állatvásárra vagy piacra viszem az állataimat, akkor is kell nyilatkozatot kitölteni?
Amennyiben kereskedelmi célra szánja az állatokat, akkor igen. Ugyanúgy az 1-es és 2-es mellékletet ki kell tölteni.
-
Mely fajokra vonatkozik az új állatszállítási szabályozás?
A 87/2012 VM rendelet 2. § 1 bekezdése alapján:
a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény,
b) lófélék: vágásra szánt ló, szamár, öszvér,
c) sertés, kivéve a vaddisznó,
d) juh és kecske,
e) baromfi és egyéb madárfajok: házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, tőkés réce, lapos-mellű futómadarak és keltető-tojásaik,(azaz a tenyésztojások)
f) házinyúl,
g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, görény,
h) szabad természetből befogott, vagy tenyésztett (a vadkertben tartott állatok is) vadászható állatfajok: szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl.
A hal telepítését továbbra is a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 15. § (1) bekezdése szerinti hatósági állatorvosi igazolással lehet elvégezni.
-
Le kell cserélni a régi típusú bizonylatokat (szállítólevelek/marhalevelek)?
Nem. A régi típusú szállítólevelek raktárkészletei felhasználhatók. A NÉBIH az új formátumú szállítóleveleket a készletek felhasználását követően biztosítja. A marhaleveleket sem kell lecserélni, azok továbbra is felhasználhatók.
-
A szállítóleveleken és marhalevélen még a régi állategészségügyi igazolás szerepel. Ki kell azt tölteni? Hogyan kell kitölteni?
Mivel a korábban legyártott tömbös szállítólevelek, illetve marhalevelek még tartalmazzák a részletes forgalomképességi igazolást, az új formanyomtatványok életbe lépéséig, azok állategészségügyi igazolás blokkjának kitöltésénél a Rendeletben foglaltaknak megfelelően csak az állategészségügyi bizonyítvány, az egyes ENAR rendeletekben szereplő adatait kell feltüntetni.
Juh/kecske/sertés szállítólevél:
állategészségügyi bizonyítvány sorszáma, a kiállítás dátuma, a kiállító állatorvos bélyegzőszáma
Baromfi szállítólevél:
állategészségügyi bizonyítvány sorszáma, a kiállítás dátuma, a kiállító állatorvos aláírása és bélyegzőlenyomata
Marhalevél:
állategészségügyi bizonyítvány sorszáma, a kiállítás dátuma, a kiállító állatorvos aláírása és bélyegzőlenyomata
Az állat-egészségügyi igazolás rész többi mezőjét üresen kell hagyni!
-
Lehet az új szállítóleveleket/marhaleveleket rögzíteni?
Az Állat Információs Rendszer felkészítése az új adattartalmú és formátumú dokumentumok rögzítésére folyamatban van. Az új rendszer bevezetéséig sincs akadálya a kamarai bélyegzőkkel igazolt szállítólevelek s marhalevelek rögzítésének.
-
Le kell a hatósági állatorvossal is pecsételtetni a szállítólevelet és/vagy a marhalevelet?
A belföldi állatszállításokat másik állattartó tenyészetbe, vágóhídra vagy gyűjtőállomásra a szolgáltató állatorvos indítja, így a dokumentumokat is ő pecsételi le a kamarai bélyegzőjével. A közvetlen tenyészetből történő export vagy másik Európai Uniós országba történő kiszállítás esetén az illetékes hatósági állatorvos igazol és bélyegez.
-
Elegendő egy igazolást kitölteni, ha ugyanazon a napon indítok szállítást egy vagy több helyre?
Egy állatorvosi bizonyítványon több állat is szerepelhet, amennyiben egy szállítmány keretében, vagyis egy önálló járművel, egy helyre, azonos célból szállítják őket. Amennyiben a tenyészetből kiszállított állatok nem vagy vélhetően nem egy rendeltetési helyre kerülnek (pl. állatvásár), akkor rendeltetési helyenként kell az állategészségügyi bizonyítványt kitölteni!
Minden állatfajra külön bizonyítványt kell kiállítani.
Ha a szállítani kívánt állatok több járműre férnek csak fel, akkor járművenként kell a bizonyítványt kitölteni, még ha egy rendeltetési helyre mennek is.
-
Mennyibe kerül a szállításhoz szükséges állatorvosi igazolás kiállítása?
Az állategészségügyi bizonyítványt a szolgáltató állatorvos állítja ki, így annak díját az állatorvos állapítja meg.
-
Hol érhetők el a kitöltendő mellékletek?
A mellékleteket a NÉBIH biztosítja 3 példányos előrenyomtatott formában az illetékes kormányhivatalokon keresztül. A szolgáltató állatorvosok a kerületi hivatalokban juthatnak a nyomtatványokhoz, a gazdálkodók a szolgáltató állatorvosokon keresztül.
-
Export és más tagállamba történő kiszállításnál is ki kell tölteni a mellékleteket?
Exportra, illetve kiszállításra gyűjtőállomásról vagy saját tenyészetből lehet állatokat küldeni. A saját tenyészetből történő export/kiszállítás esetén az illetékes hatósági állatorvos jelenlétében kell a zárórakodást elvégezni. Ebben az esetben a hatósági állatorvos harmadik országba történő szállítás esetén a harmadik ország állategészségügyi hatósága által megkövetelt exportbizonyítványt, más tagállamba történő szállítás esetén a közös EU jogszabályok által a tagállamok közötti szállításhoz meghatározott bizonyítványt igazol le. Mivel a tagállamok közötti szállításhoz használatos bizonyítványt a TRACES (Trade Control and Expert System) rendszerbe elektronikusan is fel szükséges vinni, ezért ezt TRACES bizonyítványként is emlegetik.
A szállítólevelek exportra vonatkozó rovatát továbbra is a hatósági állatorvos tölti ki.
Amennyiben a kiszállítás/export gyűjtőállomásról történik, akkor a feladó tenyészetből a gyűjtőállomásra ki kell tölteni az 1. számú mellékletet a gazdálkodónak és a 2. számú mellékletet a szolgáltató állatorvosnak.
-
Milyen szabályok vonatkoznak a belföldi élőállat-szállításokra?
A részletes előírásokat a 87/2012 (VIII.27.) az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló VM rendelet tartalmazza. -
Hol érhetőek el információk a belföldi állatszállításokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban?
Felvilágosítást az illetékes megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán, a kerületi (2013. január 1-től járási) hivatalokban és www.nebih.gov.hu honlapon keresztül kérhet.
-
Meddig érvényes az állatorvosi bizonyítvány?
Az állategészségügyi bizonyítvány a kiállítást követő 48 óráig érvényes!
-
Állatkínzás észlelésekor kihez forduljak?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266/B.§. alapján aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.
Mivel a fentiek alapján állatkínzás bűncselekmény, ezért annak észlelésekor azt a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kell fordulni. A rendőrkapitányság az állatkínzás tényének elbírálásához illetve megállapításhoz állatorvosi igazságügyi szakértői közreműködést vesz igénybe.
Állatkínzás fogalmát ki nem merítő állatvédelmi ügyekben az elsődleges állatvédelmi hatóság az illetékes települési önkormányzat jegyzője.
-
Mi tekintünk állatkínzásnak?
Az állatkínzás az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény fogalmi meghatározása szerint az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.
-
Amennyiben személyes poggyászomban állati eredetű termék van, úgy azt behozhatom Magyarország vagy az EU területére?
Kérem nézze meg az állategészségügyi határállomásokról szóló cikkünk legalján található kisvideót, illetve töltse le ezzel kapcsolatos – szintén az oldal alján található – tájékoztatónkat!
-
Élő állatot és/vagy állati terméket milyen feltételekkel tudok EU tagállamaitól eltérő harmadik országba exportálni?
A kiviteli feltételeket a rendeltetési harmadik ország központi állategészségügyi hatósága határozza meg. A rendelkezésre bocsátott állategészségügyi feltételrendszert az MgSzH Központ Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága nyilvántartásba veszi és tárolja. További kérdéseivel kérem keresse közvetlenül a szóban forgó Igazgatóság export-import referens munkatársát, vagy írjon elektronikus levelet az aai@nebih.gov.hu e-mail címre.
-
Élő állatot és/vagy állati terméket milyen feltételekkel és hol tudok Magyarországra behozni?
Magyarország állategészségügyi határállomásainak jegyzékéről a honlapunkon tájékozódhat.
-
Milyen feltételekkel hozhatom be kedvtelésből tartott kisállatomat Magyarországra?
A kedvtelésből tartott állatok Magyarországra való szállításáról a honlapunkon tájékozódhat.
Állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról
Gyakran ismételt kérdések a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendeletben (az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról – továbbiakban: Rendelet) foglaltakkal kapcsolatban.
-
Milyen elektronikus nyilvántartás fogadható el a kártalanítási eljárás során?
Az elektronikus állatnyilvántartásra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt biztosítania kell a teljes körű nyomon követhetőséget. Az állattartónak e célból olyan elektronikus rendszert kell működtetnie (akár Excel, Word, akár más formátumban), amelyből haladéktalanul, egyértelműen és naprakészen elérhető, kinyomtatható az állatállományra vonatkozó minden szükséges információ mind a tartó, mind az ellenőrző hatóság részére. Léteznek a különböző integrációk által alkalmazott és preferált kész telepi nyilvántartási programok (pl. szarvasmarha esetében a Riska), de saját maguk is elkészíthetik. Magában foglalhat más, jogszabályban előírt nyilvántartásokat is (pl. kezelési napló, elhullási napló stb.).
-
Milyen elektronikus kezelési napló fogadható el a kártalanítási eljárás során?
Az elektronikus kezelési naplóra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt naprakészen dokumentálnia kell az állatorvosi beavatkozásokat, az alkalmazott szereket és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket. Biztosítani szükséges, hogy a kezelő állatorvoson kívül más, illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, és ne legyenek utólag módosíthatók a naplóban rögzített adatok.
-
Az önkéntes felügyeleti vagy mentesítési program konkrétan a kártalanításra okot adó bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségre vonatkozik-e, vagy bármely más, a telepen működő önkéntes program is figyelembe vehető?
Bármely betegségre vonatkozóan figyelembe vehető, akár pl. lépfene elleni vakcinázás. Állattartó telep esetében mindenképpen pozitívan értékelendő egy önkéntes felügyeleti vagy mentesítési programban való részvétel, mert ez állategészségügyi szempontból előre lépést jelent. A hangsúly a folyamatosságon van: a programban foglaltaknak valóban tegyenek eleget.
-
A méhegészségügyi felelős látogatása csak akkor legyen elfogadható a kártalanítás mértékét növelő tényezőként, ha dokumentált.
A méhegészségügyi felelősök az elvégzett tavaszi és őszi vizsgálatokat táblázatos formában dokumentálják, aláírásukkal igazolják, és a járási állategészségügyi szolgálat részére rendszeresen eljuttatják. Amennyiben a kártalanítást kérő méhész ezen a listán nem szerepel, és a vizsgálat tényét másképp sem tudja igazolni, a szorzó nem alkalmazható.
-
Melyek a Rendelet 5. § (6) bekezdés ac) pontjában említett elismert szakmaközi szervezetek?
Az elismert szakmaközi szervezetek listája elérhető az alábbi linken:
https://kormany.hu/agrarminiszterium/mezogazdasag-es-videkfejlesztes2 -
A kártalanítás mértékét növelő tényezők megállapítása esetében a becslési eljárás során megállapított összeget, vagy az alapösszeget kell-e alapul venni?
Becslési eljárásban megállapított összeg: 100%
Kártalanítás alapösszege: becslési eljárásban megállapítottnak a 60%-a.
Kártalanítás megállapított összege: minimum 60% alapösszeg + növelő tényezőkre kapott %-ok.Példa:
becslési eljárás: 100 000 Ft
kártalanítás alapösszege: 60 000 Ft
telepauditáló rendszerben részt vesz: + 25 000 Ft.
kártalanítás megállapított összege: 85 000 Ft.
-
Mikor kell(ett) részt vennie a kártalanítási jogosultnak ebben a telepauditáló rendszerben? A káresemény előtt mennyivel?
A káresemény bekövetkezte előtt már részt kellett vennie.
-
Lesz-e a kártalanítást megállapító hatóságnak lehetősége a Rendelet I. melléklet 10. pontban meghatározott 25 %-on belül, az audit eredményének függvényében kisebb %-ot meghatározni?
A rendelet jelenlegi szövege korlátozottan teszi lehetővé az eredmény szerinti differenciálást. A cél a folyamatok elindítása volt, a rendelet új szövegének hatályba lépésekor még alig beszélhettünk ilyen rendszerekről, ezért az eredmények szerinti differenciálás is korai lett volna. A telepauditáló rendszert működtető szervezetnek kell az eljárásrendjében meghatározni a részvétel igazolásának feltételeit.
-
Az elektronikus állatnyilvántartási rendszer meglétét milyen dokumentummal kell a kártalanítási aktában igazolni?
Nincs konkrét tartalmi és formai követelmény, az ÁKR. előírásainak megfelelő dokumentumok erre megfelelnek (hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai, hivatalos feljegyzés, hatósági igazolás, stb), valamint a telepauditálási eljárás keretében a hatóság rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak is figyelembe vehetők).
-
Hogyan kell eljárni azoknak a méhészeknek a kártalanítási ügyében, akik nem ÁFA alanyok?
A Rendelet 6. §. (4) c) pontja megfogalmazza, hogy az áfa alanyok esetében minek kell szerepelni a kártalanítási határozatban. A 6 §. (4) d) szerint pedig az állami kártalanítás bruttó összegét kell figyelembe venni, amennyiben a kártalanítás jogosultja nem alanya az általános forgalmi adónak. Tehát a nem áfa alany méhészeknél nem kell kiírni, hogy bruttó vegy nettó összeget kap, de az áfával növelt bruttó összeget kell a határozatba írni, mert neki is áfával növelt összeget kell kifizetnie, ha új méhcsaládot vesz.
-
A méhészetekben a 2021.06.08 utáni kártalanítások esetében a kártalanítási határozatokban a becslési jegyzőkönyvben megállapított teljes (100%) összeget kell feltüntetni? Amennyiben nem a teljes összeg kerül kifizetésre, akkor a ténylegesen kifizetendő összeg kiszámítása milyen módon és mértékben történik méhészetek esetében?
A kártalanítási összeg megállapításánál a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A kártalanítás alapösszege a (3) pont alapján a becslési eljárás során megállapított összeg 60%-a, amelyet az 1. mellékletben található táblázatban feltüntetett tényezők segítségével lehet módosítani, egészen 100 %-ig. A határozatban a véglegesen megállapított összeget kell feltüntetni. A kártalanítás mértékét növelő tényezők meglétét a méhészetek esetében is értelemszerűen mérlegelni kell. Tehát a határozat indoklási részében közérthető módon le kell vezetni, hogyan állapította meg a hatóság ezt az összeget (javasolt feltüntetni a kárbecslés során megállapított Ft összeget, ennek 60 %-a az alapösszeg Ft + a kártalanítás mértékét növelő tényezőket Ft összegszerűen, tételesen célszerű felsorolni = a kártalanítás megállapított összege).
-
A Rendelet mellékletének 6. pontjánál (pl. méhészetek esetében) mit vegyenek figyelembe az ENAR alapján?
A pontos szöveg szerint „a kártalanításban érintett tartási helyen az adott betegségre fogékony állatok csoportja kizárólag a kártalanításra jogosult egy tenyészetéhez tartozik”, tehát ha egy helyen több méhész tart állatot, és mindegyikük állományát kártalanítani kellene, akkor nem adható meg egyiküknek sem a plusz 5 %, ellenben, ha egyedül tart egy méhész egy tartási helyen, akkor igen.