Állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról

• Milyen elektronikus nyilvántartás fogadható el a kártalanítási eljárás során?

  Az elektronikus állatnyilvántartásra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt biztosítania kell a teljes körű nyomon követhetőséget. Az állattartónak e célból olyan elektronikus rendszert kell működtetnie (akár Excel, Word, akár más formátumban), amelyből haladéktalanul, egyértelműen és naprakészen elérhető, kinyomtatható az állatállományra vonatkozó minden szükséges információ mind a tartó, mind az ellenőrző hatóság részére. Léteznek a különböző integrációk által alkalmazott és preferált kész telepi nyilvántartási programok (pl. szarvasmarha esetében a Riska), de saját maguk is elkészíthetik. Magában foglalhat más, jogszabályban előírt nyilvántartásokat is (pl. kezelési napló, elhullási napló stb.). 

• Milyen elektronikus kezelési napló fogadható el a kártalanítási eljárás során?

  Az elektronikus kezelési naplóra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt naprakészen dokumentálnia kell az állatorvosi beavatkozásokat, az alkalmazott szereket és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket. Biztosítani szükséges, hogy a kezelő állatorvoson kívül más, illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, és ne legyenek utólag módosíthatók a naplóban rögzített adatok.

• Az önkéntes felügyeleti vagy mentesítési program konkrétan a kártalanításra okot adó bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségre vonatkozik-e, vagy bármely más, a telepen működő önkéntes program is figyelembe vehető?

  Bármely betegségre vonatkozóan figyelembe vehető, akár pl. lépfene elleni vakcinázás. Állattartó telep esetében mindenképpen pozitívan értékelendő egy önkéntes felügyeleti vagy mentesítési programban való részvétel, mert ez állategészségügyi szempontból előre lépést jelent. A hangsúly a folyamatosságon van: a programban foglaltaknak valóban tegyenek eleget.

• A méhegészségügyi felelős látogatása csak akkor legyen elfogadható a kártalanítás mértékét növelő tényezőként, ha dokumentált.

  A méhegészségügyi felelősök az elvégzett tavaszi és őszi vizsgálatokat táblázatos formában dokumentálják, aláírásukkal igazolják, és a járási állategészségügyi szolgálat részére rendszeresen eljuttatják. Amennyiben a kártalanítást kérő méhész ezen a listán nem szerepel, és a vizsgálat tényét másképp sem tudja igazolni, a szorzó nem alkalmazható.

• Melyek a Rendelet 5. § (6) bekezdés ac) pontjában említett elismert szakmaközi szervezetek?

  Az elismert szakmaközi szervezetek listája elérhető az alábbi linken: 
  https://kormany.hu/agrarminiszterium/mezogazdasag-es-videkfejlesztes2

• A kártalanítás mértékét növelő tényezők megállapítása esetében a becslési eljárás során megállapított összeget, vagy az alapösszeget kell-e alapul venni?

  Becslési eljárásban megállapított összeg: 100%
  Kártalanítás alapösszege: becslési eljárásban megállapítottnak a 60%-a.
  Kártalanítás megállapított összege: minimum 60% alapösszeg + növelő tényezőkre kapott %-ok. 

  Példa:
  becslési eljárás: 100 000 Ft
  kártalanítás alapösszege: 60 000 Ft
  telepauditáló rendszerben részt vesz: + 25 000 Ft. 
  kártalanítás megállapított összege: 85 000 Ft.
   

• Mikor kell(ett) részt vennie a kártalanítási jogosultnak ebben a telepauditáló rendszerben? A káresemény előtt mennyivel?

  A káresemény bekövetkezte előtt már részt kellett vennie.

• Lesz-e a kártalanítást megállapító hatóságnak lehetősége a Rendelet I. melléklet 10. pontban meghatározott 25 %-on belül, az audit eredményének függvényében kisebb %-ot meghatározni?

  A rendelet jelenlegi szövege korlátozottan teszi lehetővé az eredmény szerinti differenciálást. A cél a folyamatok elindítása volt, a rendelet új szövegének hatályba lépésekor még alig beszélhettünk ilyen rendszerekről, ezért az eredmények szerinti differenciálás is korai lett volna. A telepauditáló rendszert működtető szervezetnek kell az eljárásrendjében meghatározni a részvétel igazolásának feltételeit.

• Az elektronikus állatnyilvántartási rendszer meglétét milyen dokumentummal kell a kártalanítási aktában igazolni?

  Nincs konkrét tartalmi és formai követelmény, az ÁKR. előírásainak megfelelő dokumentumok erre megfelelnek (hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai, hivatalos feljegyzés, hatósági igazolás, stb), valamint a telepauditálási eljárás keretében a hatóság rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak is figyelembe vehetők).

• Hogyan kell eljárni azoknak a méhészeknek a kártalanítási ügyében, akik nem ÁFA alanyok?

  A Rendelet 6. §. (4) c) pontja megfogalmazza, hogy az áfa alanyok esetében minek kell szerepelni a kártalanítási határozatban. A 6 §. (4) d) szerint pedig az állami kártalanítás bruttó összegét kell figyelembe venni, amennyiben a kártalanítás jogosultja nem alanya az általános forgalmi adónak. Tehát a nem áfa alany méhészeknél nem kell kiírni, hogy bruttó vegy nettó összeget kap, de az áfával növelt bruttó összeget kell a határozatba írni, mert neki is áfával növelt összeget kell kifizetnie, ha új méhcsaládot vesz.

• A méhészetekben a 2021.06.08 utáni kártalanítások esetében a kártalanítási határozatokban a becslési jegyzőkönyvben megállapított teljes (100%) összeget kell feltüntetni? Amennyiben nem a teljes összeg kerül kifizetésre, akkor a ténylegesen kifizetendő összeg kiszámítása milyen módon és mértékben történik méhészetek esetében?

  A kártalanítási összeg megállapításánál a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A kártalanítás alapösszege a (3) pont alapján a becslési eljárás során megállapított összeg 60%-a, amelyet az 1. mellékletben található táblázatban feltüntetett tényezők segítségével lehet módosítani, egészen 100 %-ig. A határozatban a véglegesen megállapított összeget kell feltüntetni. A kártalanítás mértékét növelő tényezők meglétét a méhészetek esetében is értelemszerűen mérlegelni kell. Tehát a határozat indoklási részében közérthető módon le kell vezetni, hogyan állapította meg a hatóság ezt az összeget (javasolt feltüntetni a kárbecslés során megállapított Ft összeget, ennek 60 %-a az alapösszeg Ft + a kártalanítás mértékét növelő tényezőket Ft összegszerűen, tételesen célszerű felsorolni = a kártalanítás megállapított összege). 

• A Rendelet mellékletének 6. pontjánál (pl. méhészetek esetében) mit vegyenek figyelembe az ENAR alapján?

  A pontos szöveg szerint „a kártalanításban érintett tartási helyen az adott betegségre fogékony állatok csoportja kizárólag a kártalanításra jogosult egy tenyészetéhez tartozik”, tehát ha egy helyen több méhész tart állatot, és mindegyikük állományát kártalanítani kellene, akkor nem adható meg egyiküknek sem a plusz 5 %, ellenben, ha egyedül tart egy méhész egy tartási helyen, akkor igen.