Útmutató állatpanzió létesítéséhez és működtetéséhez

Állatpanzió létesítésének feltételei

Állatpanzió fogalma: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért.
A fenti fogalom alapján jogszabályilag állatpanziónak minősül nem csak a szigorú értelemben vett, éjszakai, akár több napos megőrzést is biztosító panzió, de az éjszakai megőrzésre nem alkalmas kutya- vagy egyéb állat napközi is, létszámtól függetlenül, továbbá azon állatkiképzést/oktatást nyújtó intézmények, melyek esetén az állat a kiképzés idejére, több napon keresztül a létesítményben kerül elhelyezésre.

Állatpanziót természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, ha az előírt létesítési és működési feltételeket biztosítja.
Állatpanzió akkor létesíthető, ha:

• az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak (lásd lentebb)
• a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított (ehhez egy, szükséges esetén az állatpanzióban tartózkodó állat/állatok állatorvosi ellátását vállaló, szolgáltató állatorvossal kötött szerződés szükséges)
• az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat
• a panzió vezetője vagy a bejelentésben megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik

Elfogadható szakirányú végzettségek: A jogszabályok nem határozzák meg konkrétan az elfogadható szakirányú végzettségek körét. Általánosságban szakirányú végzettségként elfogadható a területhez valamilyen módon kötődő, akár felsőfokú végzettség (pl. biológus, zoológus, állatorvos, állattenyésztő mérnök, vadgazda mérnök, biológia szakos tanár, stb.), akár középfokú szakmai végzettség vagy egy képzésre jogosult szervnél elvégzett, a témához szorosan kapcsolódó (pl. OKJ vagy egyéb) tanfolyam (pl. állatgondozó, állatorvosi asszisztens, aranykalászos gazda, állattenyésztő, állategészségügyi, vadgazdálkodási technikus, kutyakiképző, kutyakozmetikus stb.). Meglévő képesítésének elfogadásáról a panzió tervezett helye szerint illetékes járási hivatalnál érdeklődhet.

Az állatpanzió létesítése és működtetése során az alábbi, jogszabályban előírt feltételeket szükséges biztosítani:

• Az állatpanzió telep padozatát könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő, csúszásgátló anyaggal kell burkolni, bűzelzáróval rendelkező csatornaszemmel és szennyvízelvezető csatornával ellátni. A nyílászáró szerkezeteknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lenniük. Az oldalfalakat és a rácsokat mosható, jól fertőtleníthető anyagból kell elkészíteni.
• A telepen húsz ketrecenként egy elkülönítőt kell kialakítani a beteg, vagy betegségre gyanús állatok megfigyelésére. Betegség gyanúja esetén – az állatorvos értesítése mellett – az állatot azonnal át kell telepíteni az elkülönítőbe.
• A telepnek rendelkeznie kell nagynyomású mosó-, fertőtlenítőgéppel.
• A takarmány tárolására külön helyiséget kell kialakítani, amelynek könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő anyaggal bevont oldalfalakkal kell rendelkeznie.
• A beérkezett állatokról kimutatást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét és lakcímét, az állat faját és fajtáját, nemét, korát, színét, esetleges ismertető jegyeit, veszettség elleni és egyéb védőoltásának időpontját. (Ennek értelmében a panzióban levő állatokról valamilyen formában (papír alapon, elektronikusan stb.) napi nyilvántartást kell vezetni, amely alapján az adott időpontban panzióban tartozkódó állatok beazonosíthatóak, és a fenti adatok hozzájuk rendelhetők.)
• Ugyanazon ketrecbe csak azonos ivarú állatok helyezhetők el. Ez alól kivétel a szoptató anyaállat a kölykeivel.
• A ketreceket naponta tisztítani kell. Új állat elhelyezése előtt az egész kennelt ki kell tisztítani és hatékony fertőtlenítő szerrel fertőtleníteni kell. A telepen évente egyszer teljes körű tisztítást és fertőtlenítést kell végezni.
• A telepen végzett állatorvosi tevékenységről munkanaplót kell vezetni. A naplóba bejegyzést csak állatorvos tehet, amit aláírásával és bélyegzőjével hitelesít.
• A telepre csak olyan húsevő vihető be, amely egy éven belül, de legalább tizennégy napja veszettség elleni védőoltásban részesült. (Ennek értelmében panzióztatás esetén nem csak a kutyák, de a macskák számára is kötelező a veszettség elleni védőoltás megléte).
• Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. (Tekintve, hogy jogszabály szerint az állat tartója a tulajdonoson kívül az a személy, aki az állatot gondozza, felügyeli, az állat tartója a panzióztatás ideje alatt Ön lesz. Tehát az állat panzióba érkezésekor az ezen adatokat tartalmazó dokumentumokat – jellemzően oltási kiskönyv/kisállatútlevél – át kell vennie a tulajdonostól, és ellenőriznie kell a kötelezően előírt kezelések meglétét (a zoonózisok elleni védekezés állategészségügyi feladatairól szóló 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdése szerint: a veszettség elleni védekezés feltételeként kötelező az ebek évenkénti veszettség elleni immunizálása, és ezzel egyidejűleg az eb széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése is). Az állat panzióban való tartózkodásának idejére ezen dokumentumokat a panzióban szükséges tartani. Alternatív megoldásként elegendő lehet a dokumentumok másolatát beszerezni a tulajdonostól, s ezen másolatokat – az érvényes oltás meglétét és a féreghajtás megtörténtét igazolandó – évente frissíteni. (Szeretnénk megjegyezni, hogy bár a magyar jogszabályok más, gyakran előforduló állatbetegségek (pl. parvó, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis, parainfluenza, kennel köhögés) elleni védőoltások alkalmazását nem teszik kötelezővé, előírásukat mégis érdemes lehet megfontolni egy olyan helyen, ahol számos állat érintkezik egymással.)

Az állatpanzió működését – állatjárványügyi és -higiéniai szempontból – a járási hivatal, a hatósági állatorvos útján ellenőrzi.

Az állatpanzió működtetése során továbbá az alábbi, általános érvényű állatvédelmi előírásokat is figyelembe kell venni:

• Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
• A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
• A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
• A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
• Tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani. • Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
• Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
• Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
• Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az előző pontban leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
• A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
• A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
  • az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
  • az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

A bejelentés folyamata

Állatpanzió létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató a panzió tervezett helye szerint illetékes járási hivatal állatvédelmi hatóságának köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét, tartózkodási helyét valamint a vezető nevét, címét
• a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, végzettségét és képesítését igazoló dokumentumokat
• a telephely adatait
• az állat-egészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát
• a bejelentéshez mellékelni kell a „Működési szabályzatot” és megszűnés esetére a „Felszámolási tervet”.

A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell:

• az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját
• az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja)
• a panzióban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését
• az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását
• veszélyes állat (veszélyesnek minősített kutya) elhelyezése esetén az előírt feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét
• a keletkezett állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját (pl. erre szakosodott céggel kötött szerződés)

A fenti dokumentumokat az illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A dokumentumok benyújtásához formanyomtatvány az illetékes járási hivataltól igényelhető. (Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az útmutató végén található sablon is használható.)

Nyilvántartásba vétel: Az állatpanziót a bejelentést követően a panzió helye szerint illetékes járási hivatal veszi nyilvántartásba.

FELIR azonosító: a 2021. április 1- jén hatályba lépett, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében az állatpanzió működtetése a FELIR azonosító köteles tevékenységek körébe tartozik (Korm. rendelelet 1. mellékletének 21. pontja: „állatpanzió működtetése”). A FELIR azonosító köteles tevékenységet végző természetes és jogi személynek a tevékenység végzéséhez FELIR azonosítóval kell rendelkeznie. Ennek értelmében tehát az állatpanzió működtetéséhez FELIR azonosító igénylése szükséges. FELIR-azonosítót elektronikusan a Nébih Ügyfélprofiljában tud igényelni.
A FELIR-ben történő nyilvántartásba vétellel és a FELIR azonosító kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás részletes menete a Korm. rendelet 2-3. §-ban található.

Az állatpanziók ellenőrzése

Az állatpanzió működését az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal – a szakhatóságok részvételével – folyamatosan ellenőrzi, és ötévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal az állatpanziót bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén - határidő tűzésével – a hiányosságok pótlását rendelheti el.

Az állatpanziós tevékenységet alapvetően az alábbi jogszabályok szabályozzák (Az útmutató ezen jogszabályok alapján, a jogszabályok értelmezését segítő kiegészítésekkel került összeállításra.):
• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 
• Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 
• Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 
• A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 
• Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet