null Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában
2019. május 23, csütörtök

Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a növényegészségügy látóterébe.
 

A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik.

Legfontosabb gazdanövényei: a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Chenopodium murale).

Igazolt előfordulásai:

A vírus első hivatalosan megerősített kimutatása 2014-ben Izraelben történt, majd 2015-ben Jordániában azonosították. Európában 2018-ban az olaszországi Szicíliában és Németországban azonosították először. Szicíliában 2019. elején újra felbukkant. A németországi fertőzést a hatóság felszámolta. Az európai esetek elszigetelt fertőzések voltak.

A Tomato brown rugose fruit virus 2019. elején került fel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) figyelemfelkeltő listájára (Alert list), ahol a nem karantén szervezetek, de potenciális veszélyt jelentő károsítók vannak felsorolva. Ezen károsító gyanúja esetén, mint Magyarországon elő nem fordult nem-honos károsítót, be kell jelenteni a megyei Kormányhivatalnak.

Tünetei: a paradicsomon levélen és termésen is észlelhetők. A tünetek leginkább a növény felső levelein jelennek meg, a levél felülete ráncos, érdes lesz, klorotikus foltok jelennek meg rajta, az erek sárgulnak, és bizonyos esetekben elkeskenyedik a levéllemez.

A terméseken sárgás vagy barnás foltok jelennek meg, ezek felülete később érdessé válik, így friss piaci értékesítésre alkalmatlanok. A termések szabálytalanul növekedhetnek, deformáltakká is válhatnak.

A tünetek megjelenését és változatait befolyásolja a fajta, a fény, a hőmérséklet és a növény tápanyag ellátottsága. A vírus a legsúlyosabb tüneteket a fiatal palántákon okozza.

Miért veszélyes?

A vírus terjedhet palántával és vetőmaggal, de a legfőbb veszélyessége abban rejlik, hogy fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön, cipőn, ruhán, a paradicsom szállítására használt göngyölegen, így könnyen átvihető a hajtatóházak között. Nagyobb távolságra akár fertőzött területről származó paradicsom terméssel is eljuthat.

A vírus további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra (TMV, ToMV) kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem biztosít ellene védelmet, így fertőzést tud okozni a rezisztens fajtákon is.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

  • a megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
  • jó tápanyag ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
  • a tünetes növények eltávolítása
  • higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
  • a göngyöleg és a mechanikai eszközök fertőtlenítése

A károsítóról további információ az EPPO honlapján található.

A képek forrása: https://gd.eppo.int/taxon/TOBRFV/photos


Friss hírek

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése
2021. augusztus 3, kedd

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal. Az importkorlátozások mielőbbi feloldása érdekében Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok hatóságait a mentes besorolásról.

Tovább >

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában
2021. augusztus 3, kedd

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.

Tovább >