null Szervetlen arzén az élelmiszerekben – az egészségügyi aggályok beigazolódtak

Szervetlen arzén az élelmiszerekben – az egészségügyi aggályok beigazolódtak

2024. január 19, péntek

Az EFSA szervetlen arzénra vonatkozó legutóbbi kockázatértékelése szerint ezen szennyezőanyag fogyasztói expozíciója egészségügyi aggályokat vet fel. A megállapítás megerősíti az EFSA 2009-ben végzett, az élelmiszerekben előforduló szervetlen arzén kockázatairól szóló korábbi értékelésének eredményét.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak szervetlen arzént?
Az arzén egy széles körben előforduló szennyező anyag, amely természetes és emberi tevékenység eredményeként egyaránt jelen van. Az arzén különböző formákban jelenik meg, kémiai szerkezetétől függően, azonban az EFSA jelen értékelése csak a szervetlen arzénra fókuszál. 
Az európai lakosság körében a szervetlen arzénnek való kitettség fő forrása az élelmiszerekben keresendő. Az étrendi expozíció fő tényezői a rizs, a rizsalapú termékek, valamint a gabonafélék és a gabonaalapú termékek. Az ivóvíz is hozzájárul az expozícióhoz, bár Európában általában alacsony a szintje.

Egészségügyi kockázatok
A szervetlen arzén hosszú távú bevitele számos káros hatással jár az emberi egészségre nézve, beleértve a rák bizonyos formáit is. Értékelésénél az EFSA a szervetlen arzénexpozícióval összefüggő bőrrákok megnövekedett előfordulási gyakoriságát tekintette a legfontosabb káros hatásnak. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a bőrrák elleni védelem biztosítása védelmet nyújt más potenciálisan káros hatásokkal szemben is.

Az élelmiszerláncban nem szándékosan jelen lévő genotoxikus és rákkeltő anyagok értékelése során az EFSA kiszámítja az expozíciós tűréshatárt (MOE) a fogyasztók számára. A MOE két tényező aránya: az a dózis, amelynél kis, de mérhető káros hatás figyelhető meg, valamint az anyagnak való expozíció szintje egy adott populációban, az alacsony MOE nagyobb kockázatot jelent, mint a magasabb MOE.

A humán vizsgálatokból származó adatok alapján az 1 vagy annál kisebb MOE megfelelne a szervetlen arzén expozíciós szintjének, amely a bőrrák fokozott kockázatával járhat.
Felnőttek esetében a MOE értékek alacsonyak voltak – az átlagos fogyasztók esetében 2 és 0,4, míg a magas fogyasztók esetében 0,9 és 0,2 között mozognak. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ez egészségügyi aggályokat vet fel.

Következő lépések
Az EFSA az élelmiszerekben előforduló szerves arzén kitettségével kapcsolatos lehetséges kockázatokat is értékeli. A kockázatértékelés elvégzését követően értékelni fogják az élelmiszerekben előforduló szerves és szervetlen arzén együttes expozíciójának lehetséges kockázatait.

Forrás:
https://www.efsa.europa.eu/en/news/inorganic-arsenic-food-health-concerns-confirmed
 


Friss hírek

2025. február 13, csütörtök

Itt van a farsang, készül otthon a fánk, de be lehet vinni a sulibálba?

A farsang az iskolai közösségek egyik legvidámabb időszaka, amely alkalmából a legtöbb intézmény farsangi mulatságot szervez. A rendezvényeken gyakran a szülők által otthon készített süteményeket szolgálják fel, így kiemelten fontos az élelmiszerbiztonsági szabályok ismerete és betartása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítségével a farsangi finomságok nemcsak ellenálhatatlanok lesznek, de elfogyasztásuk sem rejt kockázatot.

Tovább >

2025. február 12, szerda

Új kártevő a közterületeken: ostorfa-sátorosmoly

Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít. Ezek egyike az ostorfa-sátorosmoly (Phyllonorycter millierella), amely elsősorban a Földközi-tenger partján fekvő országokban és Kis-Ázsiában honos. E hazánkban már több területen jelenlévő faj terjedése is jól mutatja az inváziós kártevők behurcolásának veszélyét, melynek elkerülése érdekében a Nébih arra kér mindenkit, hogy külföldi utazásáról ne hozzon haza növényeket.

Tovább >