Nemzetközileg elismert jó hazai gyakorlat a növényegészségügyi kommunikáció területén

A sikeresen működő kommunikációs gyakorlat elismeréseként beépült egy hazai útmutató az EPPO PM 3/86 számú, „A karantén és az új károsítók jelentette fenyegetések társadalmi tudatosítása” című szabványába. A magyar példát ismertető növényegészségügyi eljárási útmutató a nemzetközi térségben működő vámhatóságok, valamint a fa csomagolóanyagok gyártásával és kezelésével foglalkozó cégek munkáját segítheti majd a jövőben.

A károsítók bekerülésének megelőzéséhez, terjedésük megakadályozásához és az ellenük történő fellépéshez a hatékony intézkedések egyik lényeges feltétele, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek a témával kapcsolatban. Ezzel az alapelvvel összhangban állította össze – a FAO égisze alatt működő – EPPO a legújabb, PM 3/86 számú szabványát, amely növényegészségügyi eljárásként nyújtja át javaslatát tagországainak a növényegészségügyi kommunikációs stratégiákról és módszerekről „A karantén és az új károsítók jelentette fenyegetések társadalmi tudatosítása” („PM 3/86(1): Raising public awareness of Quarantine and Emerging Pests”) címmel.
A szabvány három év alatt készült el az EPPO Növényvédelmi Információs Paneljében működő műhelymunka eredményeként, amelyben a magyar „paneltag” is jelentős részt vállalt. A kommunikáció legjobb gyakorlatait megvitató és összesítő dokumentumhoz a magyar tapasztalatok adták az alapot. Hazai részről, a vámhatóság és a fa csomagolóanyagok gyártásával és kezelésével foglalkozó cégek számára, a 2017-ben elkészült eljárási útmutató került a nemzetközi irányadó dokumentumba „A fa-csomagolóanyagok kockázatosak! Növényeinkre veszélyt jelentő nem-honos károsítókat hordozhatnak” címmel.
A szakértői testület tagjainak támogatása alapján a szabványban azon ismertetők, plakátok és videók kaptak helyet, amelyek mind szakmailag, mind vizuálisan képesek megszólítani, tudatosítani és intézkedésre bírni az érdekelteket, továbbá jó példával járnak a többi tagország előtt a növényeket fenyegető károsítók elleni fellépés lehetőségeit tekintve. 
A szabványnak különös jelentőséget ad, hogy 2019 decemberében jelent meg, akkor, amikor az EU átállt az új uniós növényegészségügyi rendszer alkalmazására, és néhány nappal azelőtt, hogy az ENSZ közgyűlésének döntése alapján beköszöntött a Növényegészségügy Nemzetközi Éve (2020: International Year of Plant Health). Mindkettőben kiemelt szerepet játszik ugyanis a társadalmi tudatosság növelése az idegenhonos károsítók terjedésének megakadályozásában.