Mérsékelt csökkenés az élelmiszer-eredetű megbetegedések számában – az EFSA legfrissebb zoonózis jelentésének tanulságai
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) folyamatosan követi, hogyan alakulnak Európában a zoonotikus és az élelmiszer-eredetű megbetegedések esetei, és a kirajzolódó tendenciákról összegzést készít. E jelentés alapját 28 Európai Uniós tagállam – köztük Magyarország – és további 9 európai ország által gyűjtött legfrissebb adatok képezik.
A zoonózisok által okozott, vagyis az állatról emberre átterjedő, igazolt megbetegedések listáját továbbra is a kampilobakteriózis és a szalmonellózis vezeti. Az adatok szerint Európában 2017-ben összesen 337 820 fő megbetegedéséhez vezettek ezek a kórokozók, amely csökkenést jelent 2016-hoz képest, azonban ez a csökkenés elmarad az elmúlt öt évre visszatekintő tendenciától.
Az élelmiszer-eredetű járványok között kiemelt helyet foglalnak el a zoonózisok, a Salmonella a leggyakrabban regisztrált, betegséget kiváltó tényező 9 600 esettel. A legtöbb alkalommal hústermékek és tojás elfogyasztását követően jelentkeztek a tünetek. Az adatok kiértékelése során azt is vizsgálják, hogy hol készült, majd került elfogyasztásra a betegséget okozó élelmiszer: az elmúlt években megfigyelhető, hogy a háztartásokhoz köthető a legtöbb esemény – átlagosan minden harmadik rögzített esemény. Ezek főként a nem megfelelő hőkezelési, helytelen tárolási és higiéniai gyakorlatokból erednek. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a rögzített események száma nem tükrözi a tényleges esetszámot, mert az enyhébb tüneteket elszenvedők sokszor nem fordulnak orvoshoz, továbbá az egyes országok bejelentési gyakorlata is eltérhet egymástól.
Az élelmiszer eredetű megbetegedéseket nem szabad félvállról venni, különösen körültekintőnek kell lennünk az olyan gyengébb immunrendszerű, emiatt nagyobb veszélynek kitett csoportok esetében, mint a gyerekek, gyermeket váró nők, immunszupresszív kezelés alatt állók és az idősebb korúak. Az EFSA által közzétett adatok is tükrözik, hogy egyes betegségek esetében, például a liszteriózis, a leginkább értintett csoport az időskorúak, azon belül is főként a 84 év felettiek. Ennél a korcsoportnál a betegség halálozási rátája elérte a 24 százalékot.
Az eredmények fényében az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó hatóságok egyre több helyen ismerik fel Európában, hogy a megbetegedéseket nem csak az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásának szigorú ellenőrzésével előzhetik meg, hanem a fogyasztók tudatosságának és élelmiszerbiztonsági ismereteinek növelésével is. Ebből a felismerésből táplálkozik az Európai Unió SafeConsume nevű kutatási programja is, amelyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is részt vesz. A kutatás célja, hogy pontosan azonosíthatók legyenek a fogyasztói magatartás azon kritikus pontjai, amelyek esetében a legmagasabb a kockázat. E pontok ismeretében lehet leghatékonyabban célzott szemléletformálást végezni. Ugyancsak fontos beavatkozási pont az oktatás, hiszen fiatal korban alapozhatók meg tartósan a háztartási jó gyakorlatok. A Nébih „Ételt csak okosan!” programja az óvódásoktól, az általános iskolásokon keresztül a fiatal felnőtt korosztályig az e területen szükséges tudás átadására törekszik.