null Megjelent a 2022-es évi zoonózis jelentés

Megjelent a 2022-es évi zoonózis jelentés

2024. január 3, szerda

2022-ben az EU-ban a kampilobakteriózis (137.107 jelentett esettel) és a szalmonellózis (65.208 jelentett esettel) volt a leggyakrabban jelentett zoonózis-betegség az emberek körében. Az esetek száma azonban még mindig alacsonyabb volt, mint a világjárvány előtti 2018–2019-es években. A nyugat-nílusi láz esetében a fertőzések számának növekedését figyelték meg.

A kampilobakteriózis fertőzés leggyakoribb forrása a csirkehús, szalmonellózis esetében viszont 19 tagállam és az Egyesült Királyság is teljesítette a baromfiban történő szalmonella csökkentésére vonatkozó kitűzött célját. 2018 óta ez a legmagasabb szám, amikor 14 tagállam teljesítette az összes célkitűzést, ami mérföldkő a zoonózis-betegségek elleni küzdelemre és a közegészség védelmére irányuló közös erőfeszítések terén. 2022-ben regisztrálták a valaha feljegyzett 2. legmagasabb számú nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos esetet (1333 eset), míg a legmagasabb esetszámot (1612 eset) 2018-ban jegyezték fel. Ezeket a példátlanul magas számokat a szúnyogtevékenységre kedvezőbb éghajlati viszonyok okozhatják. 2022-ben 431 madár és 166 ló esetében regisztráltak nyugat-nílusi vírusfertőzöttséget az EU-ban, ami körülbelül kétszerese az előző évi adatoknak. A vírus kiterjesztette földrajzi területét is, és elérte a korábban érintetlen területeket (délnyugat-Franciaország, Észak-Németország és Dél-Olaszország). 

Az éves zoonózis jelentés nemcsak a szórványosan jelentett betegségeket vizsgálja, hanem az élelmiszer-eredetű járványokat is: olyan eseteket, amikor legalább két személy ugyanazt a betegséget ugyanazon szennyezett élelmiszer fogyasztásával szerzi meg. A bejelentett élelmiszer-eredetű járványok száma az EU-ban 44%-kal nőtt, a 2021. évi 4005-ről 2022-ben 5763 esetre nőtt, ami a világjárvány előtti évekhez hasonló szintet ért el, és az elmúlt évtizedben a járvány okozta halálesetek legnagyobb számát okozta (64). A halálesetek elsősorban a Listeria monocytogenes-nek tulajdoníthatók, és számos élelmiszerhez kapcsolódtak, a hústól és tejtermékektől a halakig és zöldségekig. A teljes genomszekvenálás gyakoribb használata fokozhatja a felügyelet érzékenységét, ezáltal növelve a járványkitörések észlelésének képességét a tagállamokban.

Az EFSA olyan térképeket és adattáblákat is közzétett, amelyek információkat szolgáltatnak a Brucella- ról, a zoonotikus tuberkulózisról és a Shiga toxintermelő E. coli-ról, és lehetővé teszik az adatok keresését is. Minden adattábla elérhető az EFSA honlapján. 


 


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >