null Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár, mint zárlati károsító megjelenése

Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár, mint zárlati károsító megjelenése

2024. augusztus 27, kedd

Hazánkban is megjelenhet az Ázsiában őshonos japán cserebogár (Popillia japonica). A zárlati károsító már a szomszédos Szlovéniában is jelen van. Különösen a mezőgazdaságban okozhat hatalmas károkat, ezért kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók az ültetéshez csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és növényeket, továbbá növényközegként kerüljék az ismeretlen eredetű talajt.

Európában először 2014-ben Észak-Olaszországban jelent meg a japán cserebogár (Popillia japonica), mint zárlati károsító, melynek populációja fokozatosan nőtt és terjedt egész Olaszország területén. Három évvel később Svájc déli határán észlelték a károsítót a helyi hatóság szakemberei, majd továbbterjedt, és az ország északi határán is kimutatták. Napjainkban már Portugáliában, Szlovéniában és Németországban, de az EU-n kívüli Oroszországban is igazolták a jelenlétét.

A japán cserebogár Magyarországon szerencsére még nem fordult elő, azonban a szomszédos Szlovéniában idén már találtak néhány kifejlett példányt. A kockázatot fokozza, hogy a károsító rövid időn belül akár 10 kilométert is képes repülve megtenni, valamint gyorsan terjed és szaporodik, hiszen vándorlása közben egy szezon alatt 40-60 petét is lerakhat. 

A japán cserebogár rajzási időszaka és tömeges megjelenése május közepétől egészen augusztus végéig tart. Az imágó, azaz a kifejlett bogár is tud gazdasági károkat okozni azzal, hogy támadja a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket. A fő kártevő azonban a cserebogár pajor, azaz a lárva, ami főként a fűfélék gyökereit rágja, jelenléte pedig vonzza az olyan élelem után kutató vadakat, mint például a vaddisznó. A fentiek miatt tehát kulcsfontosságú a megelőző intézkedések elvégzése.

A Nébih azt tanácsolja a hobbikertészeknek és a professzionális gazdálkodóknak egyaránt, hogy kizárólag biztonságos helyről származó szaporítóanyagot és ültetésre szánt növényt vásároljanak, továbbá ismeretlen eredetű növényközegként talajt se hozzanak magukkal utazásaik során.
A japán cserebogár nagyon sokrétűen táplálkozik, több mint 400 különböző gazdanövénye ismert. Ide sorolhatóak a szőlő, a kukorica, a csonthéjasok, a bogyós gyümölcsűek, a szójabab, valamint számos díszfa, dísznövény, mint például a rózsa, a lilaakác, az orvosi ziliz. A károsítót fő fertőzési területén, Olaszországban megfigyelték már vadon élő növényeken is (többek között a Rubus, az Ulmus, az Urtica, a Rosa, a Populus, a Parthenocissus fajokon). 

Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkoznak, kérjük, sürgősen jelentsék azt a Nébihnél a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu email címen, vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán (https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok) A bejelentőlapok és további információk a bejelentés-kötelezett károsítók oldalon elérhetőek. 

Fontos tudni, hogy hazánkban számos cserebogár faj létezik, amellyel könnyen összetéveszthető ez a növényegészségügyi szempontból veszélyes kártevő. Ilyen például a kerti cserebogár is. Az alábbi képen jól látható, hogy különböztethetők meg egymástól: 

A japán cserebogár könnyen összetéveszthető más nálunk előforduló cserebogár fajokkal, mint például a honos kerti cserebogárral. A japán cserebogár imágó potrohának mindkét oldalán 5, a potrohvégen 2 fehér szőrcsomó található. Az ábrán a japán cserebogár (Popillia japonica) imágó, zárlati károsító (balra), kerti cserebogár (Phyllopertha horticola) imágó, honos cserebogár faj (jobbra) látható.

Kapcsolódó jogszabály:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelet II. melléklet B. része – az unió területén található zárlati károsítók jegyzéke, köztük a japán cserebogár

Képek forrása:
https://gd.eppo.int/taxon/POPIJA/photos 



Friss hírek

2024. október 11, péntek

Október közepétől fizetni kell a szarvasmarhák BSE vizsgálataiért

A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy 2024. október 14-től az emberi fogyasztás céljából, rendes vágással levágott szarvasmarhák BSE vizsgálatai esetén kötelező lesz a 7.200 Ft + áfa összegű térítési díj fizetése. Magyarországon a BSE vizsgálatok elvégzése a 30 hónaposnál idősebb, Romániából, Bulgáriából vagy 3. országból származó szarvasmarhák esetében kötelező.

Tovább >

2024. október 10, csütörtök

Az EFSA 12, az uniós növényegészségügyre nagy kockázatot jelentő szúbogár fajt azonosított

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a Padovai Egyetemmel (Olaszország) együttműködve 12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére az EU területén. Ezek a lomblevelű fákat megtámadó bogarak, melyek megfelelnek a potenciális uniós zárlati károsítóként történő besorolás kritériumainak, egyelőre nincsenek jelen vagy még nem terjedtek el az EU-ban.

Tovább >