Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár, mint zárlati károsító megjelenése

Hazánkban is megjelenhet az Ázsiában őshonos japán cserebogár (Popillia japonica). A zárlati károsító már a szomszédos Szlovéniában is jelen van. Különösen a mezőgazdaságban okozhat hatalmas károkat, ezért kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók az ültetéshez csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és növényeket, továbbá növényközegként kerüljék az ismeretlen eredetű talajt.

Európában először 2014-ben Észak-Olaszországban jelent meg a japán cserebogár (Popillia japonica), mint zárlati károsító, melynek populációja fokozatosan nőtt és terjedt egész Olaszország területén. Három évvel később Svájc déli határán észlelték a károsítót a helyi hatóság szakemberei, majd továbbterjedt, és az ország északi határán is kimutatták. Napjainkban már Portugáliában, Szlovéniában és Németországban, de az EU-n kívüli Oroszországban is igazolták a jelenlétét.

A japán cserebogár Magyarországon szerencsére még nem fordult elő, azonban a szomszédos Szlovéniában idén már találtak néhány kifejlett példányt. A kockázatot fokozza, hogy a károsító rövid időn belül akár 10 kilométert is képes repülve megtenni, valamint gyorsan terjed és szaporodik, hiszen vándorlása közben egy szezon alatt 40-60 petét is lerakhat. 

A japán cserebogár rajzási időszaka és tömeges megjelenése május közepétől egészen augusztus végéig tart. Az imágó, azaz a kifejlett bogár is tud gazdasági károkat okozni azzal, hogy támadja a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket. A fő kártevő azonban a cserebogár pajor, azaz a lárva, ami főként a fűfélék gyökereit rágja, jelenléte pedig vonzza az olyan élelem után kutató vadakat, mint például a vaddisznó. A fentiek miatt tehát kulcsfontosságú a megelőző intézkedések elvégzése.

A Nébih azt tanácsolja a hobbikertészeknek és a professzionális gazdálkodóknak egyaránt, hogy kizárólag biztonságos helyről származó szaporítóanyagot és ültetésre szánt növényt vásároljanak, továbbá ismeretlen eredetű növényközegként talajt se hozzanak magukkal utazásaik során.
A japán cserebogár nagyon sokrétűen táplálkozik, több mint 400 különböző gazdanövénye ismert. Ide sorolhatóak a szőlő, a kukorica, a csonthéjasok, a bogyós gyümölcsűek, a szójabab, valamint számos díszfa, dísznövény, mint például a rózsa, a lilaakác, az orvosi ziliz. A károsítót fő fertőzési területén, Olaszországban megfigyelték már vadon élő növényeken is (többek között a Rubus, az Ulmus, az Urtica, a Rosa, a Populus, a Parthenocissus fajokon). 

Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkoznak, kérjük, sürgősen jelentsék azt a Nébihnél a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu email címen, vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán (https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok) A bejelentőlapok és további információk a bejelentés-kötelezett károsítók oldalon elérhetőek. 

Fontos tudni, hogy hazánkban számos cserebogár faj létezik, amellyel könnyen összetéveszthető ez a növényegészségügyi szempontból veszélyes kártevő. Ilyen például a kerti cserebogár is. Az alábbi képen jól látható, hogy különböztethetők meg egymástól: 



Kapcsolódó jogszabály:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelet II. melléklet B. része – az unió területén található zárlati károsítók jegyzéke, köztük a japán cserebogár

Képek forrása:
https://gd.eppo.int/taxon/POPIJA/photos