Kimagasló volt 2019-ben a burgonya Ralstonia solonacearum okozta baktériumos hervadás és barna gumórothadás betegség előfordulása

Kiemelkedően sok fertőzési esetet idézett elő 2019-ben a Ralstonia solanacearum baktérium. Míg a korábbi években csupán néhány termőhelyen jelent meg a karantén kórokozó, tavaly lényegesen több mintából mutatta ki a hatósági laboratórium. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság valamennyi esetben elrendelte a fertőzött tételek megsemmisítését, valamint a növényegészségügyi zárlat kiterjesztését az érintett területekre. A betegség elterjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy ne ültessünk növényegészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát!

A háttér

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül, hiszen nagy gazdasági kárt okozhat és nincs ellene termelői védekezési lehetőség. Több gazdanövénye van és a felszíni vizekben is előfordul. Fertőzési eseteivel 2000 óta számolunk Magyarországon, külföldről behozott vetőgumóval kerülhetett az országba. Behurcolásának évében a fertőzésre kedvező időjárási körülmények következtében Rakamazon a fertőzött tábla gumótermésének 50%-a, Jászberényben 5-25%-a rothadt el a betakarítás előtt. 2003-ban fordult elő először kiugróan nagyszámú (46 db) fertőzött minta, akkor 10 megyét érintett a fertőzés. Ebből egy területen, Újfehértón súlyos tüneteket okozott az állományban a Ralstonia solanacearum baktérium. Mivel elterjedése esetén nagy gazdasági kárt okozhat a burgonyatermesztésben, a szakemberek az eddig bekövetkezett esetek mindegyikében elrendelték a fertőzött állomány felszámolását, 2004 óta ez tagállami kötelezettség is számunkra. Ez az intézkedés eddig eredményesnek is bizonyult a burgonyaállományokban. A baktérium azonban az utóbbi évtizedekben végzett intenzív felderítések adatai alapján megtelepedett a szintén gazdanövény kesernyés csucsor egyes vízfolyások menti állományaiban. Károsítása évről-évre rendkívül változó mértékű lehet. Például 2018-ban e kórokozó egyetlen hazai fertőzését sem azonosította a Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium, 2019-ben viszont kiemelkedően sok hazai mintából mutatták ki a baktériumot. A hazai termesztés mellett az Európai Unió tagállamaiból származó burgonyatételeket is vizsgáljuk és 2019-ben vett 63 minta egyike sem bizonyult fertőzöttnek.

Jelenlegi burgonyafertőzési helyzetkép

2019-ben kórokozót hazánk hat megyéjében mutatták ki a Nébih laboratóriumi vizsgálatai, összesen 21 termelő 34 mintájában. A megvizsgált 235 vetőburgonya mintából 8 volt fertőzött, melyek Tolna és Veszprém megye egy-egy településéről származtak. A vizsgálatnak alávetett 220 étkezési burgonyamintából a Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyéből származó 26 minta fertőzöttségét azonosította a laboratórium.

A fertőzési esetekre elrendelt intézkedések

Minden érintett termelőnél növényegészségügyi zárlatot és az összesen 86 hektárról származó étkezési burgonya megsemmisítését, valamint 4,55 hektár vetőburgonya továbbszaporításból történő kizárását és megsemmisítését rendelték el az érintett megyei kormányhivatalok. A fertőzött termőhelyekre, a feltételezetten és feltételezhetően fertőzött területekre, az azokon használt termesztő berendezésekre és eszközökre, illetve a fertőzött felszíni vizekre – a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével¹ – az eddig kiderített érintettség alapján ugyancsak meghozták a zárlati intézkedéseket. A fertőzöttel közös eredetű, - feltételezetten fertőzött - burgonya tételek felkutatására további megyékben is folynak vizsgálatok.

A hatóság reagálása a fertőzési helyzetre

A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt a felelős hatóság az idei évtől fokozott ellenőrzéseket végez. Ennek során az előző évekhez képest 30%-kal több szemlét és laboratóriumi minta vizsgálatát végzi el, ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat, továbbá célzottan ellenőrzi a vetőburgonyaként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt tételeket. Az Európai Unión kívülről pedig továbbra is tilos a vetőburgonya behozatala.

A termelők szerepe a betegség terjedésének megakadályozásában

Annak érdekében, hogy Magyarországon elejét vegyük a behurcolt, esetleg lappangó formában jelenlévő, baktériumos hervadás és barnarothadás terjedésének, fontos, hogy ne ültessünk növényegészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal:

• kéri, hogy a termelők az EU-piacára szánt áruburgonya termesztésüket jelentsék be a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek, hogy a szakemberek elvégezhessék a szükséges növényegészségügyi ellenőrzéseket.
• felhívja a figyelmet, hogy a 2072/2019 uniós rendelet VIII. mellékletének 11. pontja értelmében csak olyan burgonya forgalmazható az EU-ban, amelyet hatóságilag nyilvántartásba vett termelő állított elő, vagy amely ilyen nyilvántartásba vett közös gyűjtő vagy szállítási központból származik, biztosítva, hogy a karantén károsítók elleni védekezéssel kapcsolatos uniós rendelkezéseket betartották.

Hazánkban a termelő jogosult a zárlati károsító fertőzésének felszámolási intézkedései következtében őt ért veszteségek részleges kártalanítására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem tarthat igényt a kártalanításra az a termelő, aki nem fémzárolt vagy hatóságilag nem ellenőrzött burgonyát ültet, illetve a fertőzés gyanúját nem jelenti be az illetékes kormányhivatalnak.

Hivatkozott jogszabály:

¹ 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 7. számú melléklet 1.2. pontja