Információ az új előfordulású Schmallenberg vírusról

Az alábbiakban megtalálhatja azokat a hasznos információkat, amiket a Schmallenberg vírusról tudni kell.

Kóroktan:

Az SBV-t modern molekuláris genetikai módszerekkel a németországi Friedrich Loeffler Institut (Insel Riems) kutatói csak 2011. november közepén tudták azonosítani, majd később sejttenyészeten izolálni.

A kórokozó a Bunyaviridae család Orthobunyavirus nemzetségébe tartozó egyszálú, negatív irányultságú szegmentált RNS vírus. Az összehasonlító genetikai vizsgálatok szerint az SBV szoros rokonságot mutat a főként törpeszúnyogok (Culicoides spp.) által terjesztett Akabane, Aino és Shamonda vírustörzsekkel, amelyek a Távol-Keleten, Ausztráliában és Afrikában már régóta ismertek. A taxonómiai csoportosítás ezidáig kizárólag az RT-PCR módszerrel meghatározott nukleotidszekvenciák adatain alapul. A vírus S szegmentjén 99% hasonlóságú a Shamonda vírussal (Nigéria, 1965, szarvasmarha), az L szegment és az M szegment összehasonlítása a Shamonda vírussal ez utóbbi Génbanki adatainak hiánya miatt nem történt meg. A kutatók valószínűsítik, hogy a megbetegedést ez a Shamonda vírus okozza, mely 2002-ben Japánban bukkant fel és az ottani kutatók szerint elterjedtsége nem csak Afrikára, hanem más kontinenseken is feltételezhető.
 
Járványtan:

A betegség kérődzőkről kérődzőkre feltételezhetően főként szúnyogok (Culicoides) által terjed, amint ez a többi orthobunya vírus esetében megfigyelhető, a reservoir fajok között szerepel a kérődzők mellett a sertés ló, kutya is. A legvalószínűbb reservoir fajnak a szarvasmarha tekinthető a vérszívó szúnyogok preferált gazdaállat fajainak sorrendjét alapul véve majd a galamb, sertés és ló következik.

Vemhes állatoknál a vírus átjut a placentán és a magzatban fejlődési rendellenességeket okoz.
 
Tünetek:

A tapasztalatok alapján a tejtermelő szarvasmarha-állományokban ismételten jelentkezett lázas (40ºC) általános tünetekkel, étvágytalansággal, kondícióromlással, a tejtermelés jelentős (akár 50%-os) csökkenésével és esetenként súlyos hasmenéssel járó betegség. A felnőtt tehenek néhány nap alatt átvészelték a betegséget, közöttük ezzel összefüggésben elhullást nem észleltek.
Főként juhállományokban, de elvétve kecske- és szarvasmarha-állományokban halmozottan jelentkeznek a magzatok torzfejlődésével és következményes elvetélésével, halvaszületésével járó megbetegedések. Szembetűnő makroszkópos elváltozások: a nyak és a gerincoszlop elferdülése (scoliosis), agyvízkór (hydrocephalus), vagy a végtagízületek hajlított helyzetű merevsége (arthrogryposis). A vemhes állatok feltehetően a Culicoides spp. törpeszúnyogok aktivitásának idején, 2011 nyarán vagy őszén fertőződtek meg.
 
Kórjelzés:

A vetélések laboratóriumi vizsgálatakor a vírust real-time RT-PCR módszerrel mutatták ki a szarvasmarha-magzatok hasüregi folyadékából valamint a juh- és kecskemagzatok agyvelőjéből. Az SBV ezenkívül elsősorban hörcsög-vese sejtvonalakon izolálható.
A diagnosztizálás lehetséges vírusneutralizáló teszttel és indirekt immun-fluoreszcenciával, de széles körben használható szerológiai teszt még nem áll rendelkezésre. A szerocsoport másik vírusára (Akabane) kifejlesztett teszt nem keresztreagáló.
 
Megelőzés, Védekezés:
Egyelőre még nincs kifejlesztve ellene vakcina.
 
Közegészségügyi vonatkozások:

A holland közegészségügyi intézet elemezte a vírus zoonotikus kockázatát. Az elérhető információk alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az SBV emberre történő átvitele nem zárható ki, de nagyon valószínűtlen. Ezt az európai betegségmegelőző központ (ECDC) is megerősítette. E megállapítást döntően arra alapozták, hogy az Orthobunyavirus nemzetség Simbu szerocsoportjába tartozó Akabane, Aino és Shamonda vírusokat eddig csak kérődző állatállományok megbetegedései, vagy tünetmentes fertőzöttségei során mutatták ki, de emberekből még nem. Ugyanakkor Dél-Amerikában az említett vírusokkal rokon Oropouche és Iquitos vírustörzsek a trópusi lázra (Dengue) emlékeztető humán járványokat okoztak. (Az SBV is a Simbu szerocsoport vírusaival mutat genetikai rokonságot.)
 
Mivel ennek a szerocsoportnak közegészségügyileg számottevő vírusai vPRk: a Shuni-, Jatoba-, Oropuche- és Iquitos vírusok (Japán, Brazília) ezért az esetleges közegészségügyi vonatkozásokkal is számolni kell a humán kollégáknak. Erre a következtetésre az a tény vezet, hogy az orthobunya vírusok között a múltban előfordult bizonyított genetikai reasszortáció (vírusszegment csere), mely gazdafaj váltást és a vírusnak az új fajban való pathogenitás növekedését idézte elő. Az eddig közölt filogenetikai vizsgálatok alapján a kérődzőket megbetegítő vírusok genetikailag elkülöníthetők a humán megbetegedést okozó négy utóbbi vírustól. Az ebbe a csoportba tartozó humán vírusok 6-7 napig tartó lázat és agyhártya-, agyvelőgyulladást okoznak halálesetek és tartós szövődmények nélkül.
 
 
További részletes és naprakész információk az következő honlapokon érhetők el:
 
OIE (új járványkitörések időrendi sorrendben):
 
 
Európai Bizottság állásfoglalása az SBV-re vonatkozóan
 
 
SBV vírusfertőzést jelentett EU tagállamok:
 
Belgium:
 
Általános információk
 
Fertőzött régiók: Belgium teljes területe.
 
Részletek és térkép
 
Egyesült Királyság:
 
Általános információk
 
Fertőzött régiók: East Sussex, Essex, Kent, Norfolk, Suffolk
 
Részletek és térkép

 
Franciaország:
 
Általános információk
 
Fertőzött régiók: Aisne, Calvados, Haute-Marne, Meurthe-Et-Moselle, Meuse, Moselle, Oise, Pas-De-Calais, Seine-Maritime, Somme
 
Részletek és térkép

 
Hollandia:
 
Általános információk

 
Fertőzött régiók: Hollandia teljes területe.
 
Részletek és térkép:

 
Németország:
 
Általános információk (Friedrich Loeffler Institut):

 
Fertőzött régiók: Baden-Wurttemberg, Hessen, Niedersachsen, Nordrhein-Westfalen, Rheinland-Pfalz, Schleswig-Holstein
 
Részletek és térkép