null Három napra állategészségügy-főváros lett Budapestből

Három napra állategészségügy-főváros lett Budapestből

Három napra állategészségügy-főváros lett Budapestből
2016. október 3., hétfő

Rangos nemzetközi konferencia lebonyolítását vállalta magára a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága (ÁTI) az IABS-szel (Nemzetközi Biológiai Standardizálási Szövetség) és a németországi Paul-Ehrlich-Instituttal karöltve szeptember 28-30. között.

Az Emerging Infectious Diseases of Animals: Strategies in Surveillance, Control and Eradication című előadássorozaton a hivatal képviseletében Kulcsár Gábor, az ÁTI igazgatója vállalt moderátori feladatokat, Jóźwiak Ákos (Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság) és a koordinációt is összefogó Farsang Attila (ÁTI) pedig előadóként kapott szerepet.
A háromnapos konferencián szakmai prezentációt tartott többek között Joris Vandeputte, az IABS elnöke; Franz Conraths, a németországi Friedrich-Loeffler-Institut Epidemiológiai Intézményének igazgatója és Vaughn Kubiak, a belgiumi Zoetis nemzetközi szabályozási ügyekért felelős igazgatója is.

Jóźwiak Ákos témafelvető előadásában hangsúlyozta, fontos, hogy az élelmiszerláncot komplex hálózatként kezeljük. Az utóbbi időben számos új kihívás bukkant fel az élelmiszerbiztonság területén, így például a klímaváltozás következtében új területeken felbukkanó egzotikus állatbetegségek; a nemzeti- és nemzetközi hatóságok kezében összegyűlő óriási, feldolgozatlan adatmennyiség; a bioterrorizmus fenyegetése; a feketepiac térnyerése vagy a Föld növekvő népességszáma. Előadásában kitért a hatóságok és állatorvosok előtt álló új feladatokra, melyek egyre növekvő gazdasági és kommunikációs vonzattal is járnak. Kérdéses, hogy milyen mértékű megelőző intézkedések kifizetődőek anyagilag, ahogy az is, milyen egyszerűsítésekkel élhetünk, amikor a veszélyforrások tudományos hátterét szélesebb közönséggel is megismertetjük.

A huszonegy prezentáció szerteágazó témákat érintett az újonnan felbukkanó állatbetegségek kapcsán, így az elmúlt évek járványkitöréseiből nyert tapasztalatokat és epidemiológiai modelleket, a korai előrejelzési rendszerekben rejlő lehetőségeket, a vakcinázási felkészültséget és a szabályozások nemzetközi harmonizációját is. Elhangzott, az újonnan felbukkanó állatbetegségek mintegy 70 százaléka zoonotikus – emberre átterjedni is képes –, így azok nem csak az élelmiszerláncot, de közvetlenül a humángyógyászatot is kihívás elé állítják.

Több résztvevő is hangsúlyozott egy kiemelten fejlesztendő területet, a hatósági reakciók gyorsaságát vészhelyzet esetén. A vakcinázást illetően nem csak az új oltóanyagok fejlesztése szükséges, legalább akkora jelentőséggel bír a megfelelő mennyiségű oltóanyag biztosítása és az utóbbi időben a védőoltások beadását kísérő lakossági szkepticizmus eloszlatása.

A NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága az IABS felkérésére hívta Budapestre az európai, tengerentúli és ausztrál szakmai elitet.

 

A tudományos bizottság tagjai voltak:

Carmen Jungbäck (PEI, Németország)

Kulcsár Gábor (NÉBIH, Magyarország)

Farsang Attila (NÉBIH, Magyarország)

Rick E. Hill (APHIS-USDA, USA)

David Mackay (EMA, EU)

Cyril Gay (ARS-USDA, USA)

Vaughn Kubiak (Zoetis, Belgium)

Egbert Mundt (Boehringer-Ingelheim, Németország)

Philippe Vannier (IABS, Franciaország)

Jürgen Richt (Kansas University, USA)

Jim Roth (Iowa University, USA)


Friss hírek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2021. június 18., péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Idén elmarad a medárdi esős időjárás: a június, ami általában a legmagasabb csapadékösszegű hónapunk, eddig igencsak száraz, és a következő 6-8 nap során sem várható kiadós, áztató eső. Az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2021. június 19-től három megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Jelentős változások az állategészségügyi diagnosztikában – jön a digitális LABOR szakrendszer
2021. június 17., csütörtök

Jelentős változások az állategészségügyi diagnosztikában – jön a digitális LABOR szakrendszer

2021. július 1-jétől több lépcsőben valósul meg az állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó adminisztratív rendszer átvezetése a digitális térbe. A változások, újítások alapvetően két jelentős témakört érintenek: az ügyviteli rendszer digitalizációján túl életbe lép az ún. egyetemleges felelősségvállalás. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) modernizációs intézkedései elsősorban a vizsgálatok megrendelésének egyszerűsítését, valamint a hiteles és gyors eredményközlést támogatják.

Tovább >