Gyakran ismételt e-GN kérdések

• Kihez fordulhatok az Elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő további kérdéssel?

  Keresse bizalommal munkatársainkat az egn@nebih.gov.hu e-mail címen.

• Mikor várható a teljes funkcionalitással bíró Elektronikus Gazdálkodási Napló rendszer élesítése?

  Az Agrárminisztérium döntése alapján kerül majd ütemezésre.

• A rovarirtó komponenst tartalmazó csávázószerekkel csávázott magok vetését is be kell jelenteni, vagy csak a rovarirtó szerekkel végzett permetezéseket?

  A lehetőség meg van rá, de jelenleg az agrotechnikai műveleteket még nem kell kötelezően rögzíteni. Csak a növényvédelmi műveletet kell felvezetni, amely esetben az időpont a vetés ideje legyen.

• A Nébih felületén kezelésenként csak egy szert lehet felvinni, miközben gyakran előfordul, hogy többféle szer keverékét juttatják ki. Mi a teendő ebben az esetben a weboldalon és az API-ban történő rögzítés esetén?

  Szerkeverék esetén a komponenseket azonos dátummal kell felvinni két vagy több kezelésként.

• Felismeri az API a Nébih oldalán kézzel felvitt táblákat, ha a weboldalon az ügyfél a tábla egyedi azonosítója mezőbe a programban használt táblaszámot írja? És a növényeket felismeri a programban rögzített hasznosítási kódok alapján?

  Az interfészen lekérdezhetők a kézzel felvitt adatok. A táblasorszám a gazda saját adminisztrációs feladatait könnyítő, szabadon megadható azonosító.

• Egy gazdálkodó személyes tokenjét több Nébih API szolgáltatást igénybe vevő szoftver is felhasználhatja?

  Igen, de egy időben, egyszerre csak egy szoftver.

• Létezik még az e-Permet API?

  Nem, önállóan nem került bevezetésre. Az adatokat az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban kell megadni.

• Következő évi főnövényt hogyan lehet rögzíteni?

  Egy évben egy főnövényt kell megadni, azt, amelyik az EK kérelemben is főnövényként fog szerepelni. Tekintettel arra, hogy a betakarítással végződik egy növény életciklusa, az ezt követő műveleteket már a következő növény (főnövény) érdekében végzi el a gazda, tehát az a következő évi naplóba illik. Annál is inkább, mivel elképzelhető, hogy változik a táblaszerkezet és a következő évi főnövény már ebbe az új táblaszerkezetbe kerül.
  [Jelenleg még nem (az éles rendszerben), de a későbbiek folyamán már két napló lesz nyitva egyidejűleg. A kapott teszt tokenek meghatározzák a naplót (azaz az évet is). A teszt rendszerben nyitva van a két napló. A gazdálkodási év napló (kód) oszlopban a HEGN0000006 kód a 2022/2023-as évet jelöli. Míg a másik a korábbi 2021/2022-es évet. Ez utóbbi csak a teszteléshez van nyitva, hogy az esetleges örökítéseket lehessen tesztelni.]

• Hogy lehet rögzíteni egyszerre főnövényt és másodvetést (és esetleg következő évi főnövényt is)?

  Lehet rögzíteni a főnövényt és a másodvetést is egy naplóban, de célszerű lenne akkor amikor már az első műveletek rögzítése is esedékessé válik, azaz biztos lesz az, hogy az a hasznosítás lesz a táblán. 
  [Nem célszerű végleges státuszba tenni egy rekordot, amíg az adott művelet nincs valóban elvégezve. A jövőben a naplók júliustól lesznek nyitva. Tehát egy 2024. évi napló 2023. július 1-től lesz nyitva 2024.12.31-ig (mivel az állatállomány változások rögzítése vélhetően nem azonnal fog megtörténni, ezért a napló tölthetősége 2025.01.31-ig történő rögzítést fog lehetővé tenni.) Azaz a 2024-es évi főnövényt – például egy 2023-ban elvetett őszi búzát, ami a 2024-es EK-ban fog szerepelni, mint főnövény – a 2024-es naplóba már ősszel fel lehet majd vezetni. Műveleteket nem lehet majd rögzíteni a napló intervallumán kívül.]

• A termőhely adatai egy adott gazdálkodási éven belül nem változhatnak, de évek között bizonyos mezők esetében lehetnek eltérések a gazdálkodási évek között, azonos tábla-azonosítóval rendelkező termőhelyek esetében (pl. földhasználati jog, terület típus, hely azonosítás típus, terület méret, poligon koordináták, termőhely jogosultság lista)?

  A kötelezettség vállalással érintett terület azonosítója és ültetvény esetén az ültetvény azonosítója azonosak, mivel az előbbi 5 éves ciklusra vonatkozik, a másik pedig állandó kultúra azonosítója. Minden egyéb változhat évről évre.

• A földhasználati-jog-kód esetében, ha a termőhely több kataszteri parcella (HRSZ) területét összefogja, és a különböző parcellákhoz más-más földhasználati jogcím tartozik, akkor egy listát kell átadni, vagy az ÁNYK-hoz hasonlóan egy „vegyes” kategóriába kell sorolni ezeket?

  A kódok közül válassza a „többféle földhasználat vegyesen” opciót.

• Az ősfeltöltéssel az EK rendszerből a támogatott területek fognak felkerülni az e-GN rendszerbe. A 2023-as évben ezeket az adatokat már lehet módosítani a tényleges helyzet szerint, vagy a 2023-as gazdálkodási évben még mindenképpen az EK rendszerben szereplő terület adatot és poligon koordinátákat kell használni?

  Az ősfeltöltés megvalósítása jelenleg tervezés alatt van.

• Ha az EK rendszerből a poligonok átkerülnek az e-GN rendszerbe, ezeket utólag le lehet kérdezni az API-n keresztül?

  Nem. Csak a gazda által elmentett, meglévőkkel összerendelt poligonok elérhetők az e-GN-ben.

• Miért kell az őszi vetésű főnövényeket már a következő évi Gazdálkodási Naplóban vezetni?

  A őszi vetésű növényeknek a következő évi GN-ben történő rögzítését nem jogszabály írja elő, hanem a logika diktálja ezt a struktúrát. 
  A támogatási év igazodik a naptári évhez, de – amennyiben a termelőnek őszi vetésű kultúrája van – a Kincstár valójában az előző évben elvetett növényre adja a támogatást. Tehát pl. a 2024 áprilisában benyújtott Egységes Kérelemben (EK) a 2023. évi őszi táblaszerkezet fog megjelenni. Ezért a 2024-es támogatási évre vonatkozó adatokat 2023.07.01-jétől 2025. január 31-ig lehetséges rögzíteni. 
  A következő évi napló megnyitása azért is fontos, hiszen ha változik a táblaszerkezet ősz előtt, akkor azt a már nyitott 2023-as naplóba kellene felvinni. Ha az őszi vetésű kultúrát a 2023-as naplóban vezetnék a gazdák, a 2024-es naplóba januárban újra fel kellene vinni ezeket a táblákat. Ez dupla munka a gazdálkodónak, ráadásul később minden naptári évben kettős táblaszerkezetet tartalmazna a napló.

• A napló vezetésére kötelezett elhunyta esetén mi a teendő?

  Az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást végeznie az örökösnek, hiszen az örökhagyó nevében nem tud (nincs joga) belépni a naplóba.
  Az örökösnek a saját naplójában kell tovább vezetnie az örökhagyó területeit, amelyek a kötelezettség átadással hozzá kerülnek.
  Az örökös naplójába az örökhagyó elhunytát követően történt műveleteket kell felvezetni. Kivételt képez ez alól a 2023-as év ahol visszamenőleges rögzítésre is van lehetőség, hiszen a vezetési kötelezettség csak az EK betöltéskor vált elérhetővé teljes körűen. Bár lehetőség van a további években, így a 2024-es évi napló esetén is, hogy az örökös csak a jogerős hagyatéki végzés elkészülte után kezdi el rögzíteni az adatokat, mégis azt javasoljuk, hogy amint egyértelművé válik az örökös személye, vezesse a naplójában az örökhagyó területeit és a hozzájuk kapcsolódó műveleteket, tenyészet adatokat, mivel a tárgyévi napló vezetésére csak tárgyévet követő január 31-ig van lehetősége. A hagyatéki eljárás lezárultát követően kérjük az örököst, hogy az egn@nebih.gov.hu e-mail címre küldje el a hagyatéki végzést.