Fontos változás a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító növényegészségügyi státuszában
A 2025. január 1-jétől a 2024/2970/EU végrehajtási rendelet alapján a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került. A változásnak megfelelően januártól az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók elleni intézkedések léptek érvénybe. E vírus az emberi egészségre nem jelent veszélyt.
Az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítóknak és meghatározott, ültetésre szánt növényeknek, valamint azok kategóriáinak és küszöbértékeinek a 2016/2031/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésében említett jegyzékét a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete állapítja meg. E rendeletben szerepel 2025. január 1-jétől a ToBRFV károsító is.
A vírus jelenlétének vizsgálata a szaporítóanyag-előállításhoz kapcsolódóan továbbra is indokolt, valamint szükséges a korábbi ToBRFV kórokozóval történő fertőzés miatt elrendelt zárlati intézkedések feloldása.
A növényegészségügyi kockázatok minimalizálásának céljából, a harmadik országból érkező importanyagokra vonatkozó, korábban elrendelt intézkedések továbbra is érvényesek, így a kockázatos származási országokból (Kína, Jordánia, Izrael, Thaiföld és USA) érkező szállítmányok fokozott ellenőrzése és mintázása hatályban marad.
Fontos, hogy a ToBRFV vírus vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók közé sorolása azt is eredményezi, hogy a termelők és a paradicsomtermesztő gazdák a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus fertőzés esetén nem jogosultak állami kártalanításban részt venni. A kártalanítási eljárás továbbra is csak a zárlati károsító igazolt jelenléte esetén folytatható le.
Mit tehet a termelő?
Továbbra is fontosak a megelőző intézkedések:
- a szaporítóanyag beszerzése kizárólag megbízható forrásból történjen,
- a termesztés és forgalmazás során szükséges az általános higiéniai szabályok maradéktalan betartása,
- elengedhetetlen a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítése,
- külföldről származó szaporítóanyag esetén nélkülözhetetlen az önellenőrzés,
- külföldi előállítású vetőmagok felhasználása esetén nagyobb biztonságot adhat a vetés előtti célzott laboratóriumi vizsgálat.
A Nébih tájékoztatja a lakosságot, hogy a vírus az emberi egészségre nem veszélyes, kizárólag a növényeket károsíthatja.