null A termékpiaci törvény 2025-től élő legfontosabb változásai

A termékpiaci törvény 2025-től élő legfontosabb változásai

2025. február 13, csütörtök

2025. január 1-el a termelők védelme érdekében új rendelkezéseket vezetett be a Kormány. A termékpiaci törvény módosításával ezentúl szankcionálható a késedelmes fizetés. Továbbá a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban kötött szerződések kötelező eleme kell, hogy legyen a közös kockázatvállalás.

A termékpiaci törvény* célja a termelők védelmének erősítése a felvásárlókkal szemben, valamint a már meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztése, új jogi eszközök bevezetése és új szabályozási elemek megteremtése. 

A termelővédelmi csomaggal az alábbi szabályok léptek életbe: 
1)    30 napon túli, késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása,
2)    kockázat-megosztási rendelkezések,
3)    termeltetői együttműködés lehetőségének bevezetése,
4)    foglalkozástól eltiltás a termelőknek járó ellenérték eltüntetéséért. 

Késedelmes fizetések szankcionálása:
A termelő védelme érdekében a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak a termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó határidőn belül ki kell fizetnie. Ennek előfeltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla 15 napon belül átadásra kerüljön. Speciális eset lehet, ha szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg a felek. Ilyenkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizeti a termék értékesítője felé. 
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően azonban a termék ellenértékének határidőn kívül történő megfizetése esetén a vevő közvetlenül szankcionálható. 

A törvény végrehajtását illetően a Nébih ellenőrzéseket folytathat bejelentés alapján, saját jogkörben eljárva hivatalból, vagy akár társhatóságokkal együttműködve.

Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Hivatal ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki, melynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint. 

A fenti rendelkezés a 2025.01.01-től kiállított számlákra érvényes.

Kockázat-megosztási rendelkezések:
A gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban a szerződéseknek tartalmazniuk kell egy közös kockázatvállalási záradékot, amennyiben a termés betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek megállapodást. Ennek elmaradása esetén a kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 10 millió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének 10 %-a, amit a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő köteles megfizetni.

Kapcsolódó törvény: 
*2015. évi XCVII. törvény

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >