null A szőlő után veszélyben a dió is! - Bővült a Xylella fastidiosa fertőzés kockázatát hordozó növények listája

A szőlő után veszélyben a dió is! - Bővült a Xylella fastidiosa fertőzés kockázatát hordozó növények listája

A szőlő után veszélyben a dió is! - Bővült a Xylella fastidiosa fertőzés kockázatát hordozó növények listája
2018. november 29, csütörtök

Újabb fajokkal bővült az a Xylella fastidiosa nevű baktérium lehetséges gazdanövényeinek Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által vezetett listája, amely még inkább óvatosságra és körültekintésre inti a hatóságot, a forgalmazókat, a termelőket és a lakosságot.

A Dél-Amerikában őshonos növényi kórokozót Európában először 2013-ban, Dél-Olaszország Puglia tartományában észlelték, ahol az olajfa állományt érintő jelentős pusztítást okozott. Ezt követően további eseteket regisztráltak Korzika és Dél-Franciaország területén, majd 2016-ban egy németországi növényházban nem visszakövethető származású leander növényen igazolták a baktérium fastidiosa alfajának jelenlétét. A baktérium ezen alfaja felelős a szőlőt veszélyeztető, szőlőlevelek sárgulásával és elszáradásával, valamint fürthervadással járó Pierce-betegségért. Magyarországon a baktérium további európai terjedése leginkább a szőlő-, a gyümölcs- és a dísznövény-populációkat veszélyezteti.

A kórokozó megakadályozza a növényen belüli szabad víz- és tápanyagáramlást, ez okozza a fertőzött egyedeken megfigyelhető jellegzetes tüneteket, mint a levélszél perzselődése, levélhervadás és ágszáradás, de akár a növény pusztulása is bekövetkezhet. A növénybetegség megjelenési formáiról a baktérium különböző alfajai esetében korábbi cikkünkben bővebb leírást adtunk, amelyeket észlelésükkor mindenképpen jelezni kell az illetékes kormányhivatalok felé.

A fertőzés terjedésének megakadályozásában legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a gazdanövények között olyanok is megtalálhatók, amelyek tolerálják a baktérium jelenlétét, így szabad szemmel nem észlelhető a fertőzés. Azonban a kórokozók ezekről a tünetmentes növényekről is átkerülhetnek a rovarok közvetítésével a fogékony fajokra, amely jelentős gazdasági és társadalmi károkat eredményezhet. Éppen ezért a Nébih már korábban felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy külföldi utazásaik során vásárolt vagy gyűjtött, bizonytalan forrásból származó növények hazahozatalával ne kockáztassák a növényi kórokozók itthoni elterjedését, a termelőket és forgalmazókat pedig arra kéri, hogy kizárólag növényútlevéllel rendelkező termékeket vegyenek át.

Az EFSA beérkező észlelések alapján folyamatosan bővíti a Xylella fastidiosa lehetséges gazdanövényeinek listáját. A nemrégiben aktualizált lista többek közt hazánkban is megtalálható növényekkel egészült ki, mint például a közönséges dió (Juglans regia L.), a vadcseresznye (Prunus avium (L.) L.) és egyéb dísznövények.

Az EFSA vizsgálata a Xylella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről

A Xylella fastidiosa gazdanövényeinek folyamatosan frissülő adatbázisa

Kép forrása: EFSA


Friss hírek

Import szamócát vagy hazait? Avagy érdemes-e várnunk a magyar szamócára?
2020. május 21, csütörtök

Import szamócát vagy hazait? Avagy érdemes-e várnunk a magyar szamócára?

Napjainkra az olyan fogalmak, mint nyári gyümölcs, őszi gyümölcs, ennek-annak a szezonja, gyakorlatilag megszűnőfélben vannak, hiszen a piacok és élelmiszerüzletek kínálatában szinte mindig minden kapható. Vajon honnan kerül télen, kora tavasszal szamóca a boltok polcaira? Gondolkodtak-e már azon, hogy érdemes-e megvárni a vásárlással, amíg beérik a hazai termés? Cikkünkben ennek eldöntéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Tovább >

Telefonos csalók élnek vissza a Nébih nevével – Vigyázzanak személyes adataikra!
2020. május 19, kedd

Telefonos csalók élnek vissza a Nébih nevével – Vigyázzanak személyes adataikra!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) információi szerint a napokban telefonos csaló lépett kapcsolatba egy gyanútlan termelővel, akitől egyebek mellett a személyes adatait kérte. Ezúton felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Nébih munkatársai telefonon soha nem kérnek személyes adatokat, továbbá nem kínálják pénzért a hivatal által készített tájékoztató anyagokat és kiadványokat! Amennyiben a jövőben valaki a fent leírtak bármelyikét tapasztalja, biztos lehet benne, hogy csalókkal van dolga.

Tovább >