A gumórontó fonálféreg
A gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) legfontosabb tápnövénye a burgonya, kártételének elsődlegesen a vetőburgonya termesztésben van jelentősége, ezért szaporítóanyagon zárlati károsítónak minősül.
Tápnövényei között több száz növényfaj szerepel, közülük gazdaságilag a legfontosabb a burgonya, valamint a hagymás és gumós dísznövények. A kártevő burgonya esetében a gumót támadja meg. A gumórontó fonálféreg okozta szárazrothadás jellemzője a ráncos, felszakadozott héj, a húsban sötét, morzsalékos törmelékkel. A tünetek kezdetben jelentéktelenek, később a héj foltonként elvékonyodik, gyűrött lesz, alatta egyre terjedő barna foltok, rothadási gócok jelennek meg, minőségromlást és gumóhozam veszteséget okoz. A károsított gumókon rothasztó baktériumok és gombák telepedhetnek meg, amelyek az egészséges gumókra is átterjedhetnek.
Kártételi veszélye az öntözött táblákban fokozott, mivel szaporodási üteme a hőmérséklet mellett a talaj nedvességtartalmától függ. Felszaporodását egészséges vetőgumó használatával, minél hosszabb idejű vetésforgó alkalmazásával előzhetjük meg.
Behurcolása, terjedése ültetésre szánt növényekkel, növényi részekkel (gumók, hagymák, rizómák), valamint talajjal történhet. Az étkezési burgonyában a károsított gumók az emberi és állati egészségre nem jelentenek veszélyt. A hatóság által hozott zárlati intézkedések célja a károsító továbbterjedésének megakadályozása.
