null A TIM, azaz a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer.

A TIM, azaz a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer

A TIM célja a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése. Az adatok nyilvánosak és közérdekűek, így például tudományos, kutatási vagy statisztikai adatok kiegészítésére, megalapozására bárki igényelheti.

A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer működtetését jogszabály [2007. évi CXXIX. törvény] írja elő a talajvédelmi hatóság számára a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából. A rendszert 1991-ben dolgozták ki, az első mintavételre 1992-ben került sor, és azóta minden évben, szeptember-október környékén vesznek talajmintát a talajvédelmi felügyelők.

A TIM az ország egész területére kiterjed: művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül.

A monitoring tevékenységet az érintett ingatlan földhasználója, kezelője, tulajdonosa tűrni köteles, a mintavétel megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát vagy használóját előzetesen értesíteni kell.

A monitoring-tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatja.

A TIM pontok

A mintavételi pontok kijelölésnél alapvető követelmény, hogy a pont megfelelően jellemezze a természetföldrajzi egység talajviszonyait, ezzel nyomon követhető a talajállapot és a bekövetkezett változások.

Magyarország területén 1236 pont került kijelölésre. A mérőhálózat 3 megfigyelési pont típust foglal magába:

  • országos törzshálózat (I): 865 pont

  • erdészeti mérőpontok (E): 183 pont

  • speciális mérőhelyek (S): 188 pont

Az országos törzshálózat a mezőgazdasági művelés alá eső területek talajállapotát, míg az erdészeti mérőpontok az erdei ökoszisztémák alatti talajokat kísérik figyelemmel.

A speciális mérőhelyek a veszélyeztetett, illetve már szennyezett területek jellemzését szolgálják. A speciális mérőhelyek elhelyezése úgy történt, hogy az ország területén lehetőleg minden típusú szennyeződést, illetve szennyezés veszélyt észlelni lehessen. Természetesen ennyi mérési ponttal nem lehetséges a folyamatok részletes nyomon követése az egész ország területén, csak arra szolgálnak, hogy jelezzék a kritikus, problematikus helyeket és az itt mért adatok alapot szolgáltassanak egy-egy speciális megfigyelő rendszer kiépítéséhez.

Az alapállapot rögzítése érdekében az első évben igen széleskörű vizsgálatokra került sor. A vizsgálandó paraméterek egy része csak egyszer, az első évben kerül meghatározásra. Az egyes talajtulajdonságok időbeli változékonyságától függően a vizsgálatokat évente, 3 vagy 6 évenként kell megismételni.

Mintavétel

Az első mintavételezéskor a talajszelvény helyének meghatározását, környezetének jellemzését (domborzat, kitettség, fekvés, erózió, növényzet, stb.) követően a szelvény általános adatainak rögzítésére került sor (mélysége, humuszos réteg vastagsága, stb.), majd következett a szelvény morfológiai leírása szintenként (genetikai szint jele, mélysége, színe, fizikai féleség, szerkezet, tömődöttség, nedvesség, pezsgés, fenolftalein lúgosság, kiválások, konkréciók, durva vázrész, talajhiba, gyökérzet, szintek közötti átmenet). Végül talaj típus, altípus és változat meghatározást végeztek a szakemberek.

A részletes alapfelvételezést követően évente fúrással végzik a mintavételt. A mintákat a módszertan szerint a TIM pont körül 50 m átmérőjű körben 9 leszúrásból kell átlagmintákat képezni a 0-30 cm, 30-60 cm és 60-90 cm mélységű rétegekből, melyeket széleskörűen vizsgálnak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Laboratóriumai. Az így kapott adatokat rögzítik egy elektronikus rendszerben, amelyből számos, igény szerinti adatsor lekérhető akár évekre, pontokra, elemekre bontva, összefüggéseiben vizsgálva azokat.

A TIM működtetése

A TIM program keretében a helyszíni feltárásokat és az évenkénti mintavételt a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak talajvédelmi felügyelői végzik. A talajminták laboratóriumi vizsgálata a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Talajvédelmi Laboratóriumainak feladata. A talajbiológiai vizsgálatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Pécsi Talajbiológiai Laboratóriuma végzi. A TIM helyszíni és laboratóriumi munkáinak a koordinálását az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal látja el.

Díjmentes adatszolgáltatás

A TIM adatai nyilvánosak és közérdekűek, így bárki kérheti azokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságától levélben az alábbi postai vagy elektronikus címen, díjmentesen.

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

nti@nebih.gov.hu


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >