Vissza

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9.

A Nyugat-nílusi vírus (WNV) a Flavivírusok törzsébe tartozó zoonotikus RNS vírus, amely emberekben, madarakban, lovakban idéz elő idegrendszeri megbetegedéseket. A kórokozó arbovírus, vagyis átviteléért legfőképpen ízeltlábú vektorok, elsősorban szúnyogok a felelősek. A felnőtt szúnyogok a vérszívás során oltják a madarakba vagy más gerinces gazdába. Fontos kiemelni, hogy a fertőzött lovak és emberek egymásra nem jelentenek veszélyt, nem fertőznek! 

A vírusszaporodás un. városi ciklusa az ember közelében élő madarak és szúnyogok között zajlik. Bizonyos szúnyogok a ciklus első felében csak madarakon majd később a nyár folyamán, emlősökön szívnak vért, ennek oka, hogy augusztus elején jelentős változás történik a madarak viselkedésében. A költési időszak végével a madarak szétszélednek az országban, a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre és lassan megindulnak a költöző madarak is, így a szúnyogok jóval gyakrabban kénytelenek emlősökön (lovakon, embereken) vért szívni. A vírus sokszorozódás függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól is, és meleg időjárás esetében kb. 2 hét alatt lezajlik. Az ízeltlábú vektorok aktivitásának és a kórokozó replikációjának megfelelően a lovakban és emberekben kialakuló megbetegedések előfordulásában is szezonalitás figyelhető meg. A legtöbb megbetegedés a vektorok jelenléte és az adott ország klímájának megfelelően, Magyarországon augusztus-november között jelentkezik.

Az emberek és állatok fertőződése nem minden esetben nyilvánul meg észlelhető klinikai tünetekben. A szeropozitív lovak kb. 10%-ában jelentkeznek idegrendszeri tünetek. Emberekben a WNV legtöbbször csak náthára emlékeztető, influenzaszerű tünetekben nyilvánul meg és az esetek mindössze 1%-ában okoz idegrendszeri megbetegedést.

Jelen álláspont szerint a szúnyogok nyálával a bőrbe beoltott vírus a csípés helyén kezd replikációba, majd a Langerhans sejtek (dentritikus sejtek) segítségével jut el a helyi nyirokcsomóba, azon keresztül a nyirokáramba. Miután a kórokozó a véráramba bekerült, kialakul az elsődleges viraemia, majd a lépet és veséket követve további szervekbe is eljut a vírus. Miután egyre több szövetben van jelen a WNV és a keringő vírustiter is jelentősen megnőtt, a kórokozó eléri a központi idegrendszert. Ekkor, kb. egy hét elteltével figyelhetők meg az idegrendszeri tünetek. Az elváltozások a központi idegrendszer részeit, a gerincvelőt, az agytörzset és az agykérget érintik. Lovak esetében a fertőződést követően átmeneti láz jelentkezhet (általában nem magas), a betegség kezdetén gyakran jelentkezik kólikás nyugtalanság, étvágytalanság esetleg sántaság is. A legáltalánosabb tünetek a bőr túlérzékenysége, az ataxia (koordinálatlan mozgás), a kapcsolóövek területén izomremegés, a végtag gyengeség, esetleg elfekvés. Gyakoriak a viselkedésbeli zavarok, a fej-nyak izmainak remegése, az aluszékonyság, az agresszió és esetlegesen egyes agyidegek érintettsége következtében kialakulhat a n. facialis bénulása, a nyelv lógása vagy akár nyelési zavar is.

A kórjelzésre az IgM ellenanyag ELISA módszerrel történő kimutatását alkalmazzák. Az IgM a fertőzést követő 6-7. napon jelenik meg a vérben és kb. 3 hónapig mutatható ki, ezért jól használható a heveny fertőzések bizonyítására.

A vektorok közvetítette betegségek megelőzésében alapvetően három stratégia, olykor együttes alkalmazása szükséges. Ezek a vakcinázás, a vektorpopulációk csökkentése és a vektor-gazda kontaktus mérséklése.

Magyarországon vakcinázni minden évben tavasszal a szúnyog tömeges megjelenése előtt ideális, a jelenleg Magyarországon kapható oltóanyaggal az alapimmunizálás két oltásból áll 3-5 hetes időközzel. A továbbiakban minden évben késő tavasszal kell az ismétlő oltást adni. Ha a járvány előfordulásának időszakában (augusztus-november) vakcinázunk, akkor az adott egyed a járvány időszakában már csak részleges védelemben részesülhet. Az alapimmunizálás kezdetétől számított 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védelem kialakuljon, így ha most szeptember elején oltunk, a ló október közepére lesz teljesen védett, így a veszélyes időszak egy részében az állat még mindig ki lesz téve a megbetegedésnek. Természetesen ez is jobb, mint a semmi! Ha ősszel kezdjük az immunizálást, abban az esetben az ismétlő oltást 6 hónap múlva (nem pedig egy év múlva), tavasszal végezzük, ellenkező esetben a következő WNV szezonban a ló ismételten védtelen lesz. Az a ló, mely szeropozitívnak bizonyul, tehát a fertőzésen vagy a betegségen átesett hosszan tartó védettséggel bír, vakcinázása a legtöbb esetben nem indokolt.

Vektorszegény környezet biztosítása az esti óráktól kezdődő istállózással, hatékony és gazdaságos módja lehet a WNV fertőzés elkerülésének. Továbbá lehetőség van az állatokon és a környezetükben is különféle inszekticid szerek használatára. A védekezés hatékonyságát növelheti a szúnyogok tenyészőhelyének (sekély álló vizek) csökkentése az állatok közelében.

Mi történjen az egyeddel és a teleppel a kórjelzés felállításáig? Ez a kérdés azért fontos, mert a tünetek akár herpesz fertőzés eredményeképpen is jelentkezhetnek és a herpesz lóról-lóra terjedve járványt okozhat. Szigorúan szakmailag az eredmény közlésig, a tünetek alapján, a kérdés nem eldönthető, így a biztos kórjelzésig érdemes határozott javaslatot tenni a lómozgás korlátozására, illetve az adott egyed elkülönítésére.

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában
2017. július 11, kedd

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016
2017. június 1, csütörtök

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24, szerda

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!
2016. augusztus 18, csütörtök

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról
2016. augusztus 10, szerda

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról