Vissza

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015
2015. szeptember 10.

Frissítve: 2015.11.12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

2015.09.16.: A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

2015.09.10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

  • A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

  • A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

  • Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

  • Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

  • A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

  • A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Védőkörzet és megfigyelési körzet térképe online is elérhető ezen a linken.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Kapcsolódó anyagok
Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek
Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)
Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

 

Letölthető állományok

Határozatok:
02.3 504-14 2015_Kéknyelv megfigyelési körzet megszűntetése
02.3 504-15 2015_Kéknyelv védőkörzet kiterjesztése

Útmutatók:
4.1-es Útmutató
Kéknyelv betegség - rövid ismertető (pdf)



Friss hírek

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez
2019. február 18, hétfő

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Mérsékelt csökkenés az élelmiszer-eredetű megbetegedések számában – az EFSA legfrissebb zoonózis jelentésének tanulságai
2019. február 14, csütörtök

Mérsékelt csökkenés az élelmiszer-eredetű megbetegedések számában – az EFSA legfrissebb zoonózis jelentésének tanulságai

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei
2019. február 13, szerda

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei

Fémdarabot találtak gnocchiban
2019. február 8, péntek

Fémdarabot találtak gnocchiban

A Nébih koordinálja egyes statisztikai adatok gyűjtését az erdészeti ágazatban
2019. február 8, péntek

A Nébih koordinálja egyes statisztikai adatok gyűjtését az erdészeti ágazatban

Egy részét bevallotta, a többit elhallgatta
2019. február 8, péntek

Egy részét bevallotta, a többit elhallgatta

Frissítették a GM-petúniák egyesített európai jegyzékét
2019. február 7, csütörtök

Frissítették a GM-petúniák egyesített európai jegyzékét

Tájékoztató az állami horgászjegyről és az éves területi engedéllyel kifogható halak mennyiségéről
2019. február 6, szerda

Tájékoztató az állami horgászjegyről és az éves területi engedéllyel kifogható halak mennyiségéről

Magas D-vitamintartalma miatt hívják vissza a konzerv kutyaeledelt
2019. február 5, kedd

Magas D-vitamintartalma miatt hívják vissza a konzerv kutyaeledelt

Jelenlegi információink a lengyel vágóhíd ügyében
2019. február 1, péntek

Jelenlegi információink a lengyel vágóhíd ügyében

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény takarmányigazgatást érintő módosításai
2019. január 30, szerda

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény takarmányigazgatást érintő módosításai

Nem jelölt tejfehérje okozhat gondot a tejallergiásoknak az egyik jégkrémben
2019. január 30, szerda

Nem jelölt tejfehérje okozhat gondot a tejallergiásoknak az egyik jégkrémben

A Destruktor 3,2% koncentrátumot is kivonta a forgalomból a Nébih
2019. január 30, szerda

A Destruktor 3,2% koncentrátumot is kivonta a forgalomból a Nébih

Közelgő határidő: január 31-ig kell utalni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét
2019. január 29, kedd

Közelgő határidő: január 31-ig kell utalni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét

Megfelelő higiéniával és célzott állatorvosi vizsgálattal védekezhetünk a trichinellózis ellen
2019. január 28, hétfő

Megfelelő higiéniával és célzott állatorvosi vizsgálattal védekezhetünk a trichinellózis ellen

Újraindulhat a hazai sertéshús exportja Szingapúrba
2019. január 28, hétfő

Újraindulhat a hazai sertéshús exportja Szingapúrba