Vissza

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015
2015. szeptember 10.

Frissítve: 2015.11.12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

2015.09.16.: A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

2015.09.10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

  • A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

  • A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

  • Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

  • Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

  • A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

  • A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Védőkörzet és megfigyelési körzet térképe online is elérhető ezen a linken.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Kapcsolódó anyagok
Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek
Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)
Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

 

Letölthető állományok

Határozatok:
02.3 504-14 2015_Kéknyelv megfigyelési körzet megszűntetése
02.3 504-15 2015_Kéknyelv védőkörzet kiterjesztése

Útmutatók:
4.1-es Útmutató
Kéknyelv betegség - rövid ismertető (pdf)



Friss hírek

Kiemelt ellenőrzések a méhek védelmében
2018. április 25, szerda

Kiemelt ellenőrzések a méhek védelmében

Mától elérhető a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási felülete
2018. április 25, szerda

Mától elérhető a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási felülete

Időben védekezzen a parlagfű ellen!
2018. április 24, kedd

Időben védekezzen a parlagfű ellen!

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei
2018. április 23, hétfő

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei

Afrikai sertéspestist mutatott ki vaddisznóban a Nébih
2018. április 23, hétfő

Afrikai sertéspestist mutatott ki vaddisznóban a Nébih

Az ívásra készülő halakat védték a halőrök a Felső-Tisza és az Alsó-Duna térségében
2018. április 19, csütörtök

Az ívásra készülő halakat védték a halőrök a Felső-Tisza és az Alsó-Duna térségében

14 ország összefogása a biztonságosabb élelmiszerláncért
2018. április 18, szerda

14 ország összefogása a biztonságosabb élelmiszerláncért

Permetezéskor vigyázzunk a méhekre is!
2018. április 17, kedd

Permetezéskor vigyázzunk a méhekre is!

A mai nappal indul keszegféléink tilalmi ideje
2018. április 16, hétfő

A mai nappal indul keszegféléink tilalmi ideje

Elkészült a 2018-as tavaszi szezonális ellenőrzés mérlege
2018. április 11, szerda

Elkészült a 2018-as tavaszi szezonális ellenőrzés mérlege

Több mint 4700 kg terméket vont ki a forgalomból a Nébih
2018. április 11, szerda

Több mint 4700 kg terméket vont ki a forgalomból a Nébih

Elismert tenyésztő szervezetek
2018. április 6, péntek

Elismert tenyésztő szervezetek

A belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit Szentesen
2018. április 4, szerda

A belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit Szentesen

Fazekas Sándor: új védjegy garantálja a magyar élelmiszerek GMO-mentességét
2018. április 4, szerda

Fazekas Sándor: új védjegy garantálja a magyar élelmiszerek GMO-mentességét

Határon átnyúló ellenőrzés indult a faanyag-kereskedelem területén az erdők védelme érdekében
2018. április 3, kedd

Határon átnyúló ellenőrzés indult a faanyag-kereskedelem területén az erdők védelme érdekében

Közeledik a szarvasgomba gyűjtési naplók érvényesítési határideje
2018. április 3, kedd

Közeledik a szarvasgomba gyűjtési naplók érvényesítési határideje