null Szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása: az EFSA szakértői az elszigetelten megjelenő BSE-megbetegedések okát vizsgálják nébih élelmiszer tudomány bse európai bizottság

Szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása: az EFSA szakértői az elszigetelten megjelenő BSE-megbetegedések okát vizsgálják

2017. július 13, csütörtök

Még mindig felbukkan a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (BSE) a kontinensen, ezért az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az okok kivizsgálására. Hazánk a kontinens szerencsésebb feléhez tartozik járványügyileg.

60 klasszikus BSE-esetet rögzítettek a 2001-ben életbe lépő EU-s takarmány tilalmat követően, a megbetegedett állatok közül egy sem került be az élelmiszerláncba. A klasszikus BSE a BSE-megbetegedések közül az a típus, amely az embert is megfertőzheti. Az Európai Bizottság felkérte az EFSA-t annak megállapítására, hogy ezeket a megbetegedéseket szennyezett takarmány okozta-e, vagy spontán, nyilvánvaló ok nélkül előforduló esetekről van szó.

A BSE izoláltan előforduló esetei azért is figyelemre méltóak, mert az 1980-as években történt BSE válság miatt hozott európai intézkedések jelentősen csökkentették a betegség szarvasmarha állományokban történő előfordulását.

Az EU-ban kulcsfontosságú intézkedés a BSE megfékezésére az állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmány használatának tilalma. Ez azért van, mert a szennyezett takarmánnyal – főként az állatok első életévében – a betegség könnyen átterjedhet a szarvasmarha-állományra.

A fertőzés legvalószínűbb oka a szennyezett takarmány. Ez azért lehetséges, mert a BSE-t okozó fertőző ágens évekig képes aktív maradni. A szarvasmarhák valószínűleg szennyezett takarmányt fogyaszthattak, melynek lehetséges oka, hogy a BSE-t okozó fertőző ágens jelen volt azon a helyen, ahol a takarmányt kezelték vagy tárolták. A másik lehetőség, hogy szennyezett takarmány-összetevőket importálhattak EU-n kívüli országokból.

A szakértők más lehetséges okokat sem zárhatnak ki, mivel a vizsgálatok során 25 esetben nehézségekbe ütköztek. Ilyen nehezítő tényezők a betegség hosszú lappangási ideje és a részletes információk hiánya, melyek a visszakövetéses vizsgálatok során az állattartó telepek közül 26 helyen nem voltak elérhetőek. Az EFSA szakértői több javaslatot is tettek az EU monitoring- és jelentési rendszer fenntartására és megerősítésére, valamint az újonnan elérhető tudományos adatok értékelésére.

A BSE-re adott európai válasz

A BSE-megbetegedésekre adott összehangolt európai válasz eredményes volt a betegség előfordulásának csökkentésében. 2005 és 2015 között az EU-ban kb. 73 millió szarvasmarhát teszteltek BSE-re, melyek közül 60 esetben – a takarmánytilalom életbe lépését követően – mutatott pozitív eredményt a klasszikus BSE-re végzett vizsgálat. A fertőzött állatok száma 1259-re emelkedik, ha azokat az egyedeket is beleszámítják, amelyeket még a tilalom életbe lépését megelőzően teszteltek. A klasszikus BSE-esetek száma idővel az EU-ban jelentősen csökkent; a 2005-ben jelentett 554 esetből 2015-ben már csak 2 esetet regisztráltak (mindkét állat a takarmánytilalom után született). Ezen felül az EU élelmiszer-biztonsági rendszerét úgy tervezték, hogy megakadályozza a BSE-szennyezett hús bekerülését az élelmiszerláncba.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) soha nem fordult elő hazai szarvasmarha állományban, azonban az országunk - a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szerinti - elhanyagolható kockázati kategóriájába való átsorolásához bizonyos előírásoknak meg kellett felelni hét egymást követő éven keresztül. Az előírásoknak 2013 év végére maradéktalanul sikerült eleget tenni, így az OIE 2014. május 27-én az elhanyagolható kockázatú kategóriájú országok közé sorolta Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt a kedvező állapotot fenn tudjuk tartani továbbra is szükséges a takarmányozási tilalmat, az uniós előírásoknak megfelelően betartani, továbbá minden elhullott, kényszervágott vagy elkülönítetten levágott 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha agyvelejét vizsgálatra kell küldeni.

A NÉBIH állategészségügyi diagnosztikai nemzeti referencia laboratóriuma tavaly 13 664 szarvasmarha-minta vizsgálatát végezte el. Pozitív esetet nem találtak a szakemberek.

Hivatalunk Sali Judit EFSA Focal Pointon keresztül értesül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot érintő hírekről.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 20, szerda

Szacharin: emeltek a biztonsági küszöbértéken

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég kiadott tudományos jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a szacharin emberi fogyasztása biztonságos, ezért megemelte a megengedhető napi beviteli értéket (ADI), mely 5 helyett most már 9 mg/testtömeg kilogramm.

Tovább >