A víz romboló ereje: erózió

A mezőgazdasági művelésű területeink több mint 2/3-án olyan természeti hatások érvényesülnek, amelyek akadályozzák a termőképesség kihasználását. Ilyen hatás például az erózió, a defláció, az aszály, az ár- és belvizek, vagy a kedvezőtlen talaj tulajdonságok (savanyúság, szikesség, tömődöttség, másodlagos szikesedés).

Ahhoz hogy termőterületeink termőképességét megőrizzük, védenünk kell a kedvezőtlen hatások ellen. Hegy- és dombvidéki területeinken a legnagyobb problémát az erózió okozza.

Az erózió, a víz által előidézett talajpusztulás, a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió ha területet érint.

Az erózió kialakulási formáit, nagyságát természeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják, így a talaj típusa, fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai, termőrétegének vastagsága, mechanika összetétele, a domborzat alakja, hossza, meredeksége, égtáji fekvése, a termesztett növényzet és az alkalmazott agrotechnika is.

1. kép Komárom-Esztergom megye, barázdás erózió

A gyengén erodált szántó hozama 10-20 %-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 %-kal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.

2. kép Fejér megye, árkos erózió

Az eróziós folyamatok másodlagos kártételei a völgyi területek feliszapolódásában (szedimentáció), mederfeltöltődésben és a környezetszennyeződésben mutatkoznak. Az erózió által elhordott talajrészek egy része a lejtő alsó szakaszán a növényzetet részben, vagy egészben betemeti, ezzel terméskiesését okoz, illetve akadályozza az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzését. A lehordott talajrészek másik része a befogadóba jutva elősegíti annak gyors feliszapolódását esetlegesen működésképtelenséget okozva. Szedimentációból eredő kárnak kell tekinteni a lehordott talajban lévő gyomirtó- és növényvédő szerek miatt létrejött növénykipusztulást is.

3. kép: Baranya megye, erózió által lehordott talajrészek a lejtő aljában

A vízeróziós kártételek csökkentése érdekében az azonnali és hatékony intézkedések megtétele elsősorban a földtulajdonos, földhasználó feladata!

Mit tegyen a földhasználó, ha már kialakult az eróziós kártétel?

• A legelső feladat a jól látható 10- 25 cm mélységű eróziós barázdák megszüntetése. Amennyiben a felszámolással késlekedünk, számolnunk kell azzal, hogy a következő záporok a barázdás eróziót tovább növelik és árkos erózió alakul ki.
• A kialakult árkos erózió megszüntetése mezőgazdasági célú tereprendezésnek minősül, amely talajvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A hatósági engedély kiadása talajvédelmi tervre alapozott, műszaki terv alapján történik.
• Vízmosás jellegű erózió esetén célszerű gazdaságossági számítások alapján eldönteni, hogy a továbbiakban termőföld, vagy kivett legyen az erózióval érintett terület hasznosítás formája.

A közvetlen kárelhárítás sajnos nem jelenti azt, hogy az eróziós kártétel a következő években, vagy rosszabb esetben a legelső nagy csapadéknál már nem jelentkezik, ugyanis az okokat nem biztos, hogy megszüntettük!

A talajlepusztulás mértékéke hatékonyan csak a vízgyűjtő terület egészét érintő - komplex beavatkozásokkal csökkenthető!

Mit javasolhatunk?

• földhasználói kötelezettségek betartását,
• a kialakított táblák nagyságának, alakjának vizsgálatát,
• a talajvédő (gyepesített) fordulósávok létesítését,
• úthálózat vonalvezetésének és kialakításának vizsgálatát,
• a vízgyűjtő terület egészére vonatkozó vízrendezési feladatainak meghatározását,
• mélyművelés alkalmazását,
• speciális géppark beszerzését, vagy bérlését.

Ne feledjük, hogy a termőföld védelme mindannyiunk érdeke!