Országos parlagfű helyzetkép (2021.06.18.)

Március és április hónapok hűvös és száraz időjárása nem kedvezett a parlagfű kelésének és fejlődésének, a parlagfű csírázása a szokásosnál később indult meg és vontatott volt. 2021-ben a parlagfű kelése az ország nagy részén március végén, illetve április első felében kezdődött. Május hónapban nagy mennyiségű csapadék hullott és az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás. A folyamatos eső hatására sok parlagfű kelt ki. Az elmúlt két hétben melegebbre forduló időjárás elősegítette a parlagfű fejlődését. Jelenleg kedvezőek a környezeti feltételek a gyomnövény fejlődéséhez.

Június közepén a parlagfű a korábbi évekhez képest fejlettségben általában elmarad a megszokottól. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A parlagfüvek többsége a sziklevelestől a 40 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek 40-60 cm-es magasságúak (Békés és Tolna megyében 70-80 cm-es nagyságúak). Virágbimbós fejlettségű parlagfű még nem figyelhető meg az országban. A parlagfű kelése jelenleg is folyamatos az ország jelentős részén, de sok területen a szárazabbra fordult időjárás visszafogja a gyomnövény csírázását.

Az őszi káposztarepce táblákon a becők túlnyomó többsége elérte a végleges nagyságot, illetve többnyire már az érés különböző fenológiai stádiumai jellemzőek. Az őszi káposztarepce állományok többsége jól fejlett, zárt állományt alkot, gyomelnyomó képessége megfelelő. Parlagfű nem található meg bennük, vagy kis mennyiségben találhatóak szik-12 leveles, maximum 15-20 cm-es nagyságú növények, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken.

Az őszi búza állományok többsége a teljes virágzás – tejesérés fenológiai állapotban található. Mostanra többségében erőteljes, jól fejlett állományaikban a kora tavasszal megjelent parlagfű nem tud fejlődni és a későbbi csírázása is akadályozott. Az őszi búza állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak kis mennyiségben fordul elő szik-8 leveles fejlettségben. Jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő, 4 levelestől 30 cm-es fejlettségig.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében 6-12 leveles fejlettségűek, azonban a legfejlettebb állományok már elérték a csillagbimbós állapotot (Békés megyében többségében csillagbimbós fejlettségűek). A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a táblák többnyire parlagfű mentesek. Az imidazolinon és a tribenuron-metil ellenálló hibridek gyomirtásánál a legnagyobb problémát az okozta, hogy a csapadékos (és szeles) időjárás miatt a permetezéseket nem tudták időben elvégezni. Ezek a technológiák a túlfejlett gyomnövények ellen kevésbé hatékonyak. Emiatt sok helyen szükséges késői posztemergens kezelés elvégzése is.  A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakul ki a gyomelnyomó képessége. Jelenleg a késői posztemergens kezelések utolsó időszakában vagyunk. A májusi erős gyomnyomás és a sok csapadék következtében betömörödött talaj miatt a szokásosnál nagyobb területen végeznek mechanikai sorközművelést. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban, többnyire szikleveles fejlettségtől 40 cm-es nagyságig.

A kukorica állományok az átlagosnál fejletlenebbek, intenzív hajtásnövekedésben vannak, zömében 4-12 leveles fejlettségűek. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények itt sem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. A tartamhatással rendelkező készítmények május hónapban már megkapták a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek többsége gyommentes. A korai posztemergens és a posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. A kukorica állománykezeléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben, a kukorica gyomelnyomó képessége a szokásosnál később alakul(t) ki. A posztemerges gyomirtások többségét elvégezték a gazdálkodók, jelenleg a sorközművelések zajlanak. Az erős gyomnyomás és a kultúrnövény relatív fejletlensége miatt nagyobb területen szükséges a kultivátorozás végrehajtása. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, illetve megkésett kezelések esetén megmaradt parlagfű állományoknál tapasztalható, ahol a fejlettsége szikleveles állapot és 30 cm-es nagyság közötti. 
 

Ültetvényekben az őszi-tavaszi gyomaszpektus növényeinek elszáradásával párhuzamosan kezdett el csírázni a parlagfű. A májusi nagy mennyiségű csapadék kedvező feltételeket teremtett a parlagfű keléséhez. Ahol a kémiai, valamint mechanikai védekezést megfelelő időben és minőségben elvégezték parlagfű nem található. Ott, ahol még a gyommentesítésre nem került sor, a parlagfüvek többsége 4 leveles és 50 cm-es magasság közötti. A termelők többnyire folyamatosan végzik a glifozátos sorkezeléseket, valamint a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő. Viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi évhez képest a táblaszéleken, utak mentén sokkal kevesebb parlagfű van, amelyben közrejátszhatott a parlagfű fő csírázási időszakában jóval hűvösebb időjárás.
 

Ruderális területeken május hónapban csírázott nagy mennyiségű parlagfű. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek azonban igen heterogén fejlettségű állományokban vannak jelen. Sziklevelestől a 60 cm-es (Békés megyében 70-80 cm-es) magasságig találhatóak parlagfű egyedek. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.