Országos parlagfű helyzetkép (2021.08.26.)

Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 30-100% közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos.

A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál. Csak a több hullámban érkező, nyári lokális csapadéknak köszönhetően későn kelt parlagfű növények vannak még vegetatív állapotban. A generatív stádiumba lépett egyedeken többnyire 5-30 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. A megyék többségében a parlagfüvek már teljes virágzásban találhatóak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Vas, és Zala megyében a pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. Augusztus végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is heterogén képet mutat az országban az élőhelytől és a kelési időtől függően. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Megjelentek a neoténiás növények is.

A gabona- és repcetarlókon a betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A tarlók többségében parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, a tarlóápolás folyamatban van. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántást nehéz jó minőségben elvégezni. Ezekben a térségekben lehet látni olyan területeket, ahol a csapadékhiány következtében nem megfelelő minőségben sikerült elvégezni ezt a munkát. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége heterogén képet mutat: a növények magassága a sziklevelestől a 80 cm-es magasságig terjed, és több megyében már virágzó egyedek figyelhetők meg. Az őszi káposztarepce és őszi gabonafélék vetéséhez zajlanak a talajelőkészítési munkálatok, Fejér megyében az őszi káposztarepce vetése már el is kezdődött.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók fellépésével csökken a talajtakarás, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és a barnaérés közötti fenológiai stádiumban van. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezek a területek zömmel parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken erős a parlagfű fertőzöttség. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások megkezdődtek az országban. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a virágzás vége és a teljesérés közötti. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Júniusban pedig a hőség hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett a kukorica. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása megkezdődött.

Ültetvényekben a május hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására kelt nagyobb mennyiségben a parlagfű. A júniusi száraz, forró időjárás következtében csak a mély fekvésű, nedvesebb részeken volt kismértékű csírázás. Július végétől csak azokban a térségekben figyelhető meg a gyomnövény kelése, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Ahol a kémiai, valamint mechanikai védekezést megfelelő időben és minőségben elvégezték, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A termelők többnyire folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, tarlóhántás előtt álló tarlókon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a májusban csírázott növények dominálnak, többségük már virágzó állapotban van, a pollenszórás folyamatos. A csapadékos térségekben a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos térségekben a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. A csapadékban szegény térségekben a szárazság miatt a parlagfű kaszálás után csak lassan regenerálódik.