Vissza

Dísznövények teleltetése

Dísznövények teleltetése

Dísznövények teleltetése

A hőmérséklet csökkenése és a rövidülő nappalok jelzik, hogy vége van a nyárnak.

A virágágyakban a kiültetett egynyári dísznövények a szeptember közepén jelentkező csúcsvirágzás után elkezdenek csúnyulni. A fővirágok elbarnulva fokozatosan elszáradnak, a mellékvirágok kisebb virágokkal és kisebb intenzitással, de csodálatos színekben pompáznak még egy darabig. Mindaddig, amíg az első fagypont körüli hajnali hőmérséklet végleg meg nem pecsételi a sorsukat – elpusztulnak. Ez történik a petúniákkal, büdöskékkel, egynyári dáliákkal, a csodálatos mindignyíló begóniákkal, a rózsameténggel, a celóziákkal, a tündérkürttel, a menyecskeszemmel, a pillangóvirággal, a záporvirággal, a vaníliavirággal, az árnyéki törpe nebáncsvirággal, a pozsgás levelű porcsinrózsával, a paprikavirággal és még számtalan úgynevezett egynyári virággal. Nem tudjuk megmenteni őket. Némelyik növénynél az elhullatott magvakból tavasszal új növények hajtanak ki, amelyekből ritkítással felnevelhetjük a legerősebbeket. Az igényesebb növények, illetve a nemesített fajták virágmagját, vagy palántáját újra meg kell vásárolnunk a következő évben.

Van azonban néhány növény, amelyet gondos kezek megfelelő feltételek mellett meg tudnak menteni, át tudnak teleltetni.  A muskátlival beültetett balkonládákat, és a még hordozható súlyú dézsában tartott leandereket, kínai hibiszkuszokat, enciánfákat, citromfákat, kefevirágot, sétányrózsát a kertből, teraszról bevihetjük, és számukra optimális környezetet biztosítva átteleltethetjük. A teleltetés nem könnyű feladat, és a legtöbb lakásban nincs is a teleltetésre megfelelő helyiség. Ám a nagyobb értékű dézsás növények teleltetését érdemes megoldani, hogy a következő évben még nagyobb virágpompával ajándékozhassanak meg bennünket. A dézsás növények jelentős része hűvös, fagymentes, de világos helyen, „alig” öntözéssel teleltethető.  A murvafürtöt (Bougainvillea) erősen visszametszve tesszük el télire. Virágzását az átmeneti szárazon tartás és az alacsony hőmérséklet indukálja.  Szintén visszametsszük az angyaltrombitát (Brugmansia), a rozmaringot, a kínai hibiszkuszt. A leándert 4-8 °C-os, világos helyiségben, kevés öntözéssel, visszametszés nélkül teleltetjük, mert visszametszéssel a következő évi virágzás elmarad.

A muskátli teleltetése:

  1. A muskátlikat a fagyok előtt egy világos, 4-10 °C-os, nem túl száraz levegőjű helyiségbe hordjuk be, és saját edényükben, szárazon tartva teleltetjük őket.  A tövekről előtte le kell vágni a száraz, beteg leveleket, mert ezekkel kórokozókat, kártevőket hurcolhatunk be, valamint a virágokat és a bimbókat, mert ezek kifejlődve legyöngítik a töveket. Leghamarabb február közepén,  megkezdjük a tövek felkészítését és fokozatos „előhajtatását”.  A növényeket visszavágjuk: kiválasztjuk a legerősebb hajtásokat (3-4-nél nem többet), és ezeket egy talajhoz közeli erős oldalhajtásra, vagy ha ilyen nincs, akkor 3-4 szemre visszavágjuk. A visszavágott töveket friss földbe átültetjük, és kissé melegebb helyre átvisszük, majd megkezdjük a fokozatos öntözésüket. A tövek a világos és melegebb helyen újra kihajtanak és megerősödnek. Áprilistól a növényeket fokozatos edzetéssel szoktatjuk hozzá a kinti levegőhöz és a fényhez, majd a tavaszi fagyok elmúltával már biztonsággal kitehetők a szabadba.
  2. Akinek nincs helye a nagyra nőtt tövek teleltetésére, annak ajánlható a dugványozással való teleltetés. A dugványok átörökítik az anyanövény összes tulajdonságát. Augusztus végén az erős, lehetőleg virág nélküli hajtáscsúcsokat (10-12 cm) levágjuk, alsó leveleiktől megszabadítjuk őket, majd friss földdel teli balkonládába, sűrűn leduggatjuk. Világos, meleg helyre tesszük (pl. ablakpárkány) és gyengén öntözzük őket. Tavaszig begyökeresednek, ekkor szétültethetők.
  3. Száraz teleltetés: A kerti muskátli (álló muskátli) teleltethető szárazon is. Októberben a szárazon tartott töveket kihúzzuk a talajból, gyökerükről a földet kissé lerázzuk, esetleg a leveleiket is leszedjük, majd a töveket egyenként újságpapírba csomagoljuk. A kis csomagocskákat lazán egymásra helyezve betesszük egy ládába, amelyet a tél folyamán hűvös, de fagymentes, sötét helyiségben tárolhatunk. Fontos, hogy a földlabda teljesen száraz legyen, mert különben a tárolás folyamán a tövek között rothadás indulhat meg. Tavasszal kibontjuk, kiválogatjuk a töveket. Az életképeseket friss földbe ültetjük. Ültetés előtt a töveket pár órára egy vödör vízbe állíthatjuk, hogy hamarabb életre kapjanak.

A futó muskátlik nehezen teleltethetők, ezeket érdemesebb újra megvenni. Ha mégis ragaszkodunk a teleltetéshez, számukra csak az első módszer ajánlható. 

 

Forrás: Konyhasziget Magazin

Átlagos (0 Szavazatok)