Borászati termékek
Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók
Tartalomjegyzék
- Bevezető
- Borászati termékek forgalomba hozatala
- Külkereskedelmi forgalomba hozatal (Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)
- Ügyfélkapus tudnivalók
- Laboratórium bemutatása, minőségirányítási rendszer
- Borászati ellenőrzések
- Borászati hatósági szankciók
- Hatósági feladatok
- Jogszabályi háttér
1. Bevezető
A borászati hatóság igen nagy múltra tekint vissza a borgazdaság területén végzett munkában. 1881-óta végzi a magyar borpiac hatósági kontrollját. 2013. január 8-án a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) Szervezeti és Működési Szabályzatának (1/2013 (I.8) VM miniszteri utasítás) módosítása kapcsán, mint Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (a továbbiakban: BAII) bővítette hatósági feladatait, és megkezdte az egyéb alkoholos termékekkel kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátását is. A munkát a Megyei Kormányhivatalok felügyelői hálózatának segítségével látjuk el. Célunk a magyar bortermelés kiemelkedő adottságainak megfelelő borok minőségének megőrzése, tisztességes versenyhelyzet fenntartása, a jogszabályok és a termékleírások betartásának kellően erős hatósági kontrolljának megteremtése
2. Borászati termékek forgalomba hozatala
A forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettséget jogszabály írja elő. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Bortörvény) 9. § (1)-(2) bekezdései szerint:
Borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy Magyarország területéről való kivitele
a) a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvánnyal,
b) a kémiai összetételre vonatkozó előírások e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott analitikai vizsgálatának megfelelő eredménye esetén,
c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben vagy földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott esetben a borászati termék érzékszervi jellemzőinek érzékszervi vizsgálat alapján megállapított megfelelősége esetén, és
d) a borászati hatóság által tételenként kiadott forgalombahozatali azonosítóval
lehetséges.
Nem kell alkalmazni az
a) b)-d) pontját a must, a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a borecet,
b) b) és c) pontját - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben - a még erjedésben lévő újbor tekintetében.
Az azonosító kiadásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat a NAH által akkreditált NÉBIH BAII Minőség- és Eredetvédelmi Osztálya végzi.
A forgalomba hozatali eljárás kérelemhez az alábbiak szükségesek:
• a NÉBIH honlapjáról 5051-Ügyfél kérelmére történő megrendelés adatlapja letölthető, amit kitöltve szükséges mellékelni. Lehetőség van az adatlap ügyfélkapun történő beadására is, melynek részleteit a kiadvány 4. pontja tartalmazza.
• borászati terméktételhez tartozó végső származási bizonyítvány
• vizsgálati minta:
- 2 palack az előírásoknak megfelelően, sértetlenül lezárt, egye ként legalább 0,5 l borászati terméket tartalmazó minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére.
- 3 palack szükséges – FN borászati termékek, valamint azon OEM és OFJ termékek esetében, ahol a termékleírásban illetékes földrajzi árujelző borbíráló bizottságként (FBB) a NÉBIH BAII van kijelölve.
- A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt. Ebben az esetben az ellenmintával több mintát kell átadni. A mintaátvevő a minták közül kiválasztja az ellenmintát,hitelesíti annak lezárását és átadja a forgalombahozónak.
- 500 hl-t meghaladó mennyiségű borászati termék esetén a minősítéshez szükséges mintákat a borászati hatóság veszi.
• FBB érzékszervi bírálatáról szóló határozat (amennyiben OEM vagy OFJ termék esetében a termékleírás erről rendelkezik)
• igazgatási szolgáltatási díj befizetése A igazgatási szolgáltatási díjat a vizsgálat megrendelésekor kell megfizetni bankkártyával vagy átutalássa, illetve hiánypótlási felszólítással együtt kézbesített csekken postai átutalással. A fogalomba hozatali dokumentum csak annak a nevére állítható ki, aki a bor származási bizonyítványán szerepel.
Igazgatási szolgáltatási díjak
(A vidékfejlesztési miniszter 63/2012. (VII. 2.) VM rendelete alapján)
1.1. A forgalomba hozatalhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatok díja az alábbi borászati termékek esetében:
- bor
- likőrbor
- pezsgő
- minőségi pezsgő
- illatos minőségi pezsgő
- szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor
- gyöngyöző bor
-szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor
- szárított szőlőből készült bor
- túlérett szőlőből készült bor
- borecet
A forgalomba hozni kívánt tétel
a) első 50 hektoliteréig 7500 Ft
b) 51-500 hektoliterére hektoliterenként további 120 Ft
c) 500 hektoliterétől további 26 100 FT
1.2. Érzékszervi vizsgálat 3 000 Ft
1.3. Soron kívüli eljárás pótdíja 25 000 Ft
Minta leadása: 1118 Budapest Higany utca 2.
Nyitva tartás:
• hétfő–csütörtök: 8:00–14:00
• péntek: 8:00–12:00
Felhívjuk a forgalmazók figyelmét, hogy árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet.
3. Külkereskedelmi forgalomba hozatal
(Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 58. §. alapján
Az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli állam által megkövetelt, borászati termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentumot (a továbbiakban: forgalombahozatali dokumentum) a NÉBIH állítja ki. A forgalombahozatali dokumentum kiállítását, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kell kérelmezni.
A tanúsítvány egy példányát szállítási mennyiségenként a vámhatóságnak át kell adni.
A https://portal.nebih.gov.hu honlapon a Szakterületek menüpontban, a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság oldalon, a nyomtatványok címszó alatt lehet megtalálni az „5053 sz. Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba történő szállításhoz” című űrlapot és a kitöltési útmutatót. A kitöltés után a kérelmet e-mailben, postán, személyesen vagy hivatali kapun (4. pont) keresztül lehet a borászati hatósághoz eljuttatni. A minőségi tanúsítványt a borászati hatóság a fenti kérelemre állítja ki, kiállítása maximum három munkanapot vesz igénybe.
Lehetőséget biztosítunk a Borminősítési rendszer bizonyos kérelmeinek interneten történő beadására. Az Ügyfélkapun történő ügyintézést a NÉBIH portálon keresztül a https://portal.nebih.gov.hu címen található „E-ügyintézés” blokkban tehetik meg. Amennyiben a felhasználó még nem regisztrált a NÉBIH portálon, ezt előtte mindenképen meg kell tennie.
A kérelem beadása történhet:
• saját jogon Ezen menüpont esetében lehetőség van a kapcsolódó szakrendszer kiválasztására, majd az ügyfélkapus azonosítóval belépett felhasználónak e-kérelmet benyújtani.
• meghatalmazottként Érvényes meghatalmazások esetében itt van lehetőség kiválasztani, hogy melyik magánszemély vagy cég nevében történjen meg az e-kérelem benyújtása. A kiválasztást követően megjelennek azok a szakrendszerek, amelyek esetében a meghatalmazott rendelkezik meghatalmazással e-kérelem kitöltésére. Amennyiben új meghatalmazást kíván valaki készíteni, a felugró ablak 3. pontjában található formában tudja megtenni. A kitöltött meghatalmazásokat, kinyomtatva, aláírással és hitelesítéssel ellátva, be kell küldeni a NÉBIH címére: 1525 Budapest, Pf. 121. Amíg a kinyomtatott és aláírt meghatalmazás nem érkezik meg papír alapon a NÉBIH-be, addig a meghatalmazások nem aktiválódnak.
Az alábbi kérelmek elektronikus kitöltésére van lehetőség:
• 5050-es nyomtatvány: Kérelem borászati üzem működésének engedélyezésére
• 5051-es nyomtatvány: Ügyfél kérelmére történő megrendelés adatlapja (Forgalomba hozatal, célvizsgálat stb.)
• 5053-es nyomtatvány: Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba történő szállításhoz Az ügyfélkapus nyomtatványok kitöltésével kapcsolatban további információk találhatók a honlapon a nyomtatványok között az „Ügyfélkapu felhasználóisegédlete” dokumentumban.
5. Laboratórium bemutatása, minőségirányítási rendszer
A laboratórium független, önálló része az Igazgatóságnak, ahol a személyzet a hatósági borminősítéshez, borászati és egyéb alkoholos termékek ellenőrzéséhez, más hatósági feladatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat végez. A NÉBIH BAII Minőség- és Eredetvédelmi Osztálya a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál NAH-1-1673/2019 okiratszámon nyilvántartásba vett akkreditált státuszú vizsgáló laboratórium, mely az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 számú szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert üzemeltet. A laboratórium akkreditálásának műszaki területe a bor, must, sűrített must, pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, egyéb borászati termékek, borpárlat, boralkohol, törkölypárlat, brandy, semleges alkohol, gyümölcspárlat, köztes alkoholtermékek, törköly, borseprő fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatára terjed ki, melyeket rendszerint borászatok (ügyfelek) megrendelésére különböző hatósági eljárásokhoz, illetve hatósági ellenőrzés részeként végez.
A vizsgálat jellege:
• fizikai vizsgálatok : tömegmérés, nyomásmérés, mustfokmérés
• klasszikus analitikai: gravimetria, titrimetria, desztilláció, papirkromatográfia, refraktometria, kolorimetria, gyapjúfestés
• műszeres analitikai: konduktometria, direkt potenciometria, pH mérés, potenciometriás titrálás, elektronikus sűrűségmérés, spektrofotometria, enzimes, kromatográfia (oszlop-, GC, GC-MS, HPLC), atomabszorpció (AAS, GF-AAS) , NIR, CFA, FTIR, NMR, IRMS, 1H-NMR vizsgálatok
• DAS-ELISA vizsgálatok
• enzimes vizsgálatok
• palackállóság vizsgálat
• érzékszervi: leíró illetve pontozásos érzékszervi bírálat, borhibák azonosítása
Módszergyűjteményünk több mint 160 eljárást tartalmaz, melyek többségében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott szabványmódszerek, valamint európai uniós szabványok illetve magyar szabványok. A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelők igényeinek való megfelelés, a vizsgálatok kifogástalan minősége és a műszaki, valamint a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Mindezek érdekében folyamatosan követjük a magyar és külföldi szakirodalmat, a vizsgálati előírások nemzeti és nemzetközi változásait, rendszeres és eredményes résztvevői vagyunk hazai és több nemzetközi bor- és alkoholos italok komponenseinek mérésére szervezett körvizsgálatnak. Az akkreditált személyzet képzettsége megfelelő, több mint 60%-a rendelkezik felsőfokú (mérnök) végzettséggel. Eszközeinket, mérőműszereinket szakszervizekkel rendszeresen ellen őriztetjük, kalibráltatjuk, karbantartatjuk. Laboratóriumunk olyan beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, akik már bizonyították szállítmányaik minőségét, megbízhatóságát. Megrendelőink munkánkra vonatkozó véleményét kikérjük, észrevételeit, javaslatait örömmel fogadjuk, kívánságukra megismertetjük őket minőségirányítási rendszerünkkel. Igény szerint lehetőség van a vizsgálatok helyszínen történő figyelemmel kísérésére, segítséget adunk a kívánt célt elérő vizsgálat kiválasztásához, az eredmények értelmezéséhez. Az esetleges reklamációkat minden esetben kivizsgáljuk, ennek eredményéről ügyfeleinket minden esetben tájékoztatjuk, nem megfelelőség esetén a minőségpolitikánknak való megfelelés érdekében intézkedünk.
A bor az emberiség történetében több ezer éve jelentős szerepet tölt be nem csak, mint élvezeti cikk, hanem mint kereskedelmi termék is. A szőlő csak meghatározott földrajzi területen termelhető, míg fogyasztása a szőlőtermesztésre alkalmatlan területeken is nagyon kedvelt. Kereskedelme így hamar kialakult. A bor könnyen hamisítható, ezért a borhamisítást és a borhamisítókat évezredek óta több-kevesebb sikerrel figyeli a hatóság. A termelők is természetesen védekeznek a hamisítók ellen. Az elsüllyedt ógörög gályákról felhozott boros amforák a borászat viasz pecsétjével voltak lezárva. Ma egyes oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező boroknál szakmai ellenőrző jegyet alkalmaznak (pl. egri borok). Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán mit nevezünk borhamisításnak? Röviden megfogalmazva ez az adott borra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése. Így ebbe a fogalomba beletartozik a bor vizezésétől kezdve a hamis termőhely vagy fajta megnevezés is. A különböző előírások a történelem során folyamatosan finomodtak és egyre bonyolultabbá váltak, de alapelvük nem változott: a bor feleljen meg elnevezésének. A jogszabályok egyben meghatározzák a bor előállítása során alkalmazható technológiai eljárásokat. A bor kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy az általános élelmiszer jogszabályok mellet úgy az Európai Unióban, mint Magyarországon külön jogszabályok is szabályozzák ezt a terméket.
A szabályozás az általános jogszabályi hierarchia szerint történik:
• A Parlament ésTanács rendelete (1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről)
• Bizottság rendeletei
• Bortörvény
• Kormányrendelet, Miniszteri rendelet
• Termékleírás
Kizárólag a meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárások alkalmazhatók a borágazatba tartozó termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során (a Bizottság 2009. július 10.-én hozott 606/2009/EK rendelet).
Az Európai Unió a borászati termékeket 17 kategóriába sorolja a Parlament ésTanács 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről:
1. Bor
2. Még erjedésben lévő bor
3. Likőrbor
4. Pezsgő
5. Minőségi pezsgő
6. Illatos minőségi pezsgő
7. Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor
8. Gyöngyözőbor
9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor
10. Szőlőmust
11. Részben erjedt szőlőmust
12. Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust
13. Sűrített szőlőmust
14. Finomított szőlőmustsűrítmény
15. Szárított szőlőből készült bor
16. Túlérett szőlőből készült bor
17. Borecet
Pontosan meghatározzák ezeknek a kategóriáknak a fogalmát, az előállításuknál alkalmazható eljárásokat.
A bor a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék. Az Unió területét az éghajlati viszonyokat figyelembe véve több övezetre bontották, ahol az előírások a természeti adottságokhoz igazodóan eltérhetnek. A következőkben leírtak arra az övezetre (C. I.) vonatkoznak, ahová hazánk is tartozik.
Legfontosabb előírások:
• A bor tényleges alkoholtartalma nem lehet kevesebb 9,0 térfogatszázaléknál (9,0%vol)
• A must cukortartalmát maximum annyi mustsűrítmény vagy szaharóz hozzáadásával szabad növelni, hogy ez 1,5%vol-nál ne okozzon nagyobb alkoholtartalom-növekedést, és az alkohol tartalom nem haladhatja meg a 12,5%vol-t.
• Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását
• Az engedélyezett borászati gyakorlatok egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását
• Harmadik országból behozott borászati terméket nem szabad a közösség területén feldolgozni, vagy borászati termékhez hozzáadni
• A szőlő túlpréselése tilos
• Kötelező a pincekönyv vezetése, biztosítani kell a bor nyomon követhetőségét a szőlőtől a palackig
• Magyarországon borászati termék csak előzetes analitikai és érzékszervi minősítést követően hozható közfogyasztásra forgalomba
A címkén kötelező feltüntetni:
• a termékkategóriát
• a származási helyet
• a tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalékra kerekítve
• a névleges térfogatot
• a palackozó, vagy a forgalmazó nevét és címét
• az allergén anyag tartalomra való figyelmeztetést
• a forgalomba hozatali azonosítót
A borászati termékek a szőlő telepítésétől a bor fogyasztóhoz jutásáig szakmai ellenőrzés alatt állnak.
A 435/2021. (VII.16.) Korm. rendelet 81.§ -a szerint a borászati hatóság ellenőrzi:
a) megvizsgálja az FBB által az érzékszervi vizsgálatok során jelzett hiányosságokat és az FBB-re vonatkozó szakmai és tárgyi követelmények teljesítését,
b) ellenőrzi a nyilvántartásba vett FBB-k jogszerű működését,
c) az a) és a b) pontban meghatározott vizsgálat és ellenőrzés eredményéről minden év március 31-ig tájékoztatja a minisztert és a HNT-t.
(2) Az OBB, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB esetében a szakmai és tárgyi követelmények teljesítését, valamint a jogszerű működést a miniszter ellenőrzi.
(3) A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi
a) a származási bizonyítványok valóságtartalmát,
b) a szakmai-jövedéki nyilvántartást, a tényleges és a nyilvántartott készletek mennyiségi és minőségi azonosságát,
c) a borászati eljárások szabályszerű végrehajtását,
d) a bejelentésköteles borászati eljárásokat,
e) a borászati üzem tárolótartály-nyilvántartását,
f) a szüreti bejegyzést és annak módosítását,
g) az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások és a bejelentési kötelezettség betartását,
h) a közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék előírásoknak, földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék termékleírásnak való megfelelését,
i) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét,
j) a borászati üzem működésének jogszerűségét, a borászati termékek tárolásának körülményeit, valamint a borászati üzem higiéniai követelményeknek történő megfelelését,
k) a borászati terméket szállító jármű rakományát,
l) a segéd- és adalékanyagok eredetét és minőségét,
m) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,
n) a borászati termékek kísérőokmányait, továbbá
o) a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó rendelkezések betartását, valamint a lepárlásra átadott borászati melléktermékek minőségét.
(4) A termékleírásnak való megfelelés (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzése kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat alapján, éves ellenőrzési tervnek megfelelően, az adott földrajzi árujelzővel ellátott borászati terméket előállító borászati üzemek legalább 10%-ára kiterjedően történik.
Az ellenőrzést országos hatáskörrel a NÉBIH borászati felügyelői, valamint a megyeszékhely szerinti járási hivatalok borászati felügyelői végzik megyei illetékességi területtel. Az ellenőrzés a NÉBIH elnöke által jóváhagyott negyedévekre és megyékre lebontott éves ellenőrzési terv alapján történik. Az időközben szükségessé váló rendkívüli ellenőrzések, a tervezett ellenőrzéseken túl, természetesen azonnal végrehajtásra kerülnek. Az elvégzett munkáról negyedéves és éves beszámoló készül. A beszámoló alapján végzett kockázatelemzés felhasználásával készítik el az új éves ellenőrzési tervet. Az üzemek átfogó, gyakorlatilag minden lényeges szakmai előírásra kiterjedő ellenőrzését előzetes bejelentés alapján végezzük. Jogsértés gyanúja esetén, valamint csak egyes szakmai elemek ellenőrzése esetén, előzetes bejelentés nélkül történik az ellenőrzés. A borok minőségellenőrzése a helyszínen történő organoleptikus vizsgálattal, valamint mintavételt követően laboratóriumi ellenőrzéssel történik. A kereskedelmi és szállítás közbeni ellenőrzéseket minden esetben előzetes bejelentés nélkül végezzük. Ekkor először a készlet eredetét vizsgáljuk (számla, borkísérő okmány, forgalomba hozatali engedély feltüntetése a címkén és a kísérő dokumentumokon). A helyszínen megállapítható jogszabálysértés esetén azonnali intézkedést hozunk. Az egyes tételeket az ellenőrzési terv szerint megmintázzuk, és laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá. Ekkor analitikai adatait és érzékszervi tulajdonságait vetjük össze az előzetesen forgalomba hozatalra engedélyezett tétellel. Amennyiben az ellenőrzés jogszabálysértést állapít meg, a borászati hatóság haladéktalanul intézkedik annak megszüntetésére. A nem meg felelő minőségű terméket zárolja, a már kereskedelmi forgalomban lévő termék visszahívásáról intézkedik. A jogszabálysértés súlyától függően figyelmeztetést alkalmazhat, minőségvédelmi bírságot szabhat ki, az üzemet bezárathatja, illetve működési engedélyét visszavonhatja. Jövedéki törvénysértés esetén az ügyet köteles a vámhatóságnak átadni. Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz az illetékes hatóságnál.
7. Borászati hatósági feladatok, szankciók
A borkészítést már az Ókortól kezdve írott és íratlan szabályok közé próbálták terelni, a korabeli jogalkotók is szankciók alkalmazásával tettek kísérletet a borhamisítások visszaszorítására. Magyarországon a már kimondottan a borok védelméről szóló és a hamisítók ellen irányuló első országos intézkedést az 1727. évi 118. törvénycikk foglalja magában. Ez a hamisítást büntetéssel, elkobzással sújtja, s kimondja, hogy a nemes borokat bármiképpen meghamisítók „tettleg megbüntessenek”.
Napjainkban a borászati hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy hatékonyan alkalmazza azokat a szankciókat, amelyekre a jogszabályok feljogosítják, ezzel is biztosítva a forgalomba kerülő borok megfelelőségét. A 383/2016 (XII.2.) Korm. rendelet 7. § - 9. §- ában felsorolja a Bortörvény azon bekezdéseit, amelyek tekintetében a Kormány borászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. A hatósági tevékenység szorosan kapcsolódik az ellenőrzési tevékenységhez. Amennyiben az ellenőrzés során az ellenőrzést végző felügyelő jogsértést állapít meg, vagy a hatósági ellenőrzés során vett borminta laboratóriumi, érzékszervi vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy az ellenőrzés alá vont termék nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetőleg jelölése nem megfelelő, a borászati hatóság alkalmazza a Bortörvény 21. § -22. § szerinti szankciókat.
8. Borászati üzemek működésének engedélyezése, és egyéb hatósági feladatok
• A Megyei Kormányhivatalok, mint borászati hatóságok látják el a Bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat - a Bortörvény 7. § (2) és (4), (5) bekezdés kivételével.
A Bortörvény. 7. §-a szerint
(1) Közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék előállítása és kiszerelése kizárólag a borászati hatóság üzemengedélyével rendelkező borászati üzemben (a továbbiakban: borászati üzem) folytatható.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a borászati hatóság engedélyével borászati termék borászati üzem területén kívül is kiszerelhető.
(3) Nem kiszerelt, valamint kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék – e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott borászati termék kivételével – kizárólag borászati üzemben tárolható.
(4) A borászati üzemengedélyekről a borászati hatóság a tevékenységére vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) természetes személy esetén az üzemeltető természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a nevét, székhelyét és adószámát,
b) az üzemeltető Éltv. szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) azonosító számát (a továbbiakban: FELIR azonosító), mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítóját, telefonos és elektronikus elérhetőségét,
c) a borászati üzem szakmai tevékenységéért felelős személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén nevét, székhelyét, adószámát, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(5) A borászati üzemengedély-nyilvántartás azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít, közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati üzemengedély-nyilvántartás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatait, természetes személy esetén a nevét, adóazonosítóját vagy adószámát és FELIR azonosítóját a borászati hatóság a honlapján közzéteszi.
Üzemengedélyezési eljárások keretében helyszíni szemlén ellenőrzi a technológiai berendezések előírásszerű minőségét és a higiéniai feltételek betartását. Ezen tevékenység célja a megfelelő minőségű borászati termékek előállításánál szükséges feltételek biztosítása. A eljárást lefolytató hatóság a helyszíni ellenőrzés és az eljárás megindításakor benyújtott dokumentumok alapján a BOR szakrendszerben elkészíti a működési engedélyt. A kiadott engedélyekről a Pest Megyei kormányhivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az adatok nyilvánossá tételéről, aktualizálásáról. A működési engedély iránti eljárásról a NÉBIH honlapon adunk részletes tájékoztatást, illetve a kérelem benyújtásához szükséges 5050 számú nyomtatvány „Kérelem borászati üzem működésének engedélyezésére” ugyanott letölthető.
• A NÉBIH BAII igazolást ad ki 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 57. § (1) – (3) bekezdése értelmében forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tétel módosítás kérelemre.
(1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban a NÉBIH által rendszeresített űrlapon bejelenti a NÉBIH részére. A bejelentés tartalmazza
a) a további feldolgozással érintett terméktétel
aa) forgalombahozatali azonosítóját,
ab) tárolásának helyét;
b) – amennyiben a borászati üzemengedélyes csak a terméktétel egy részét dolgozza fel – a további feldolgozással nem érintett terméktétel rész mennyiségét.
(2) A NÉBIH az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés adatairól a bejelentéstől számított 5 napon belül igazolást állít ki a borászati üzemengedélyes részére.
(3) A borászati üzemengedélyes új készletigazolás céljából kiállított származási bizonyítvány, valamint – a további feldolgozással nem érintett borászati terméktétel rész megadott mennyisége vonatkozásában – végső származási bizonyítvány kiállítását a (2) bekezdés szerinti igazolás hegybíró részére történő megküldésével kérelmezheti.
• A NÉBIH BAII igazolást ad ki a szőlésztől és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (4) - (5) bekezdése szerint a Magyarország területére behozott borászati termékek betárolását 5 napon belül kötelezően be kell jelenteni a betárolás helye szerint illetékes hegybírónál, majd a borászati hatóságnál igazolást kell kérni ahhoz, hogy a bortétel származási bizonyítványt kaphasson. Ez az igazolás a NÉBIH-től kérhető az EU-ban forgalomba még nem hozott borászati termékre.
Az igazolást a kísérőokmány kinyomtatott eredeti példánya és szükség szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést tanúsító okmány hivatalos fordítása csatolásával az 5057-es ürlapon kell kérelmezni.
• A Pest megyei Kormányhivatal végzi a Földrajziárujelző Borbíráló Bizottságok (FBB) nyilvántartásba vételét, vezeti a változásokat, a nyilvántartást a honlapján közzéteszi. Igazgatóságunk célja, hogy a vásárló élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű borászati terméket fogyasszon. Hatékony hatósági munkával kívánjuk védeni a magyar bor hírnevét.
Hazai jogszabályok:
• 2020. évi CLXIII. törvény a szőlészetről és a borászatról (Bortörvény)
• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletésől (Élelmiszertörvény)
• 435/2021. (VII.16.) Kormány rendelet a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
• 26/2021. (VII 29.) AM rendelet a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól
• 70/2012. (VII. 16.) VM rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról
• 63/2012. (VII.2) VM rendelete a NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól
Európai Uniós jogszabályok:
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE(2013. december 17.) mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A BIZOTTSÁG 2008. június 27.-én hozott 555/2008/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
• A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről
Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók